Magyar-bajor kapcsolatok

Kerekasztal – a kockázatról

1979. augusztus 25.

A bajor-magyar kapcsolatok hosszú történelmi hagyományokra – gondoljunk I. Szent István és Gizella bajor hercegnő házasságár a– nyúlnak vissza, ez alól a hetvenes-nyolcvanas évek fordulója sem jelentett kivételt. 1978-ban az NSZK-ba irányuló magyar export 41,9%-a irányult Bajorországba.
Jóllehet Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszter magánlátogatásra érkezett a közelmúltban Budapestre, nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara által rendezett kerekasztal-beszélgetésen találkozzon a magyar gazdasági élet néhány vezető személyiségével.

Anton Jaumann bajor államminiszter bízvást nevezhető törzsvendégnek Magyarországon: hosszú évek óta jelen van például a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idén ebben a hónapban immár másodszor érkezett Magyarországra. A kamarai beszélgetés aktuális indítéka egyrészt az idén örvendetes módon meglódult NSZK-ba irányuló magyar export volt, másrészt az, hogy a belföldi árrendezés előreláthatóan hogyan hat a külkereskedelmi forgalomra.

A magyar-NSZK kereskedelmen belül a Bajorországba irányuló magyar export nagyobb, mint az onnan származó import. 1978-ban az NSZK-ba irányuló teljes magyar export 41,9 százaléka talált vevőre Bajorországban, míg a behozatalnak csak 20 százaléka érkezett onnan. A magyar vállalatok több mint 50 nemzetközi kooperációs szerződésénél bajor vállalat a partner. Hadd emlékeztessünk rá, hogy székhelyét tekintve mind a MAN, mind a Siemens bajor vállalat. Nem kevésbé ismert a bajorországi vállalatok közül a BMW neve, amely biztató tárgyalásokat folytat a Magyar Alumínium Tröszttel (MAT) egy lehetséges együttműködésről. Ennek keretében a MAT különféle autó- és motorkerékpár alkatrészeket készítene a BMW megbízásából, és közreműködne a fejlesztésben is. Kevésbé előrehaladott együttműködési tárgyalásokat folytat a MAT a Siemens-szel, itt a félig Siemens tulajdonban lévő Bosch hűtőszekrényekhez készítendő alumínium alkatrészekről van szó. További kooperációs lehetőségek kínálkoznak a kempteni fóliagyárral.

Az ilyenfajta kooperációk gondolata csak a közelmúltban merült fel. Ez nem kis részben annak tulajdonítható, hogy a magyar alumíniumipari termékeknek egyenlőtlen feltételek közepette kell versenyezniük az NSZK piacán: 10-12 százalékkal magasabb vám sújtja őket, mint a konkurens országokét.

Mit várnak Magyarországon a közelmúltban bejelentett árintézkedésektől? A bajor miniszter ezzel a kérdéssel elsősorban az exportlehetőségek alakulását firtatta. Dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a számítások szerint a fizetőképes kereslet csökkenése következtében több magyar árut lehet majd értékesíteni a külkereskedelemben. Természetesen minden magyar érintettnek tisztában kell lennie vele, hogy az exportálandó árumennyiség nem lehet egyszerűen ”maradék”, csak szigorúan piacképes áru.

Ám a magyar vállalatoknak nagyon nehéz pénzt fektetniük a nyugatnémet piac meghódításába, nehéz aktív marketing-politikát folytatniuk, ha azzal a kockázattal állnak szemben, hogy ténykedésüket esetleg adminisztratív intézkedésekkel lehetetlenné teszik, ahogy ez a Közös Piac országaiban már előfordult. Ilyen körülmények között az érintett vállalatok előbb-utóbb önszántukból igyekeznek korlátozni behozatalukat ezekből az országokból.

Ezen a napon történt június 13.

1917

London németek általi bombázása. 162 halott, 432 sebesült.Tovább

1919

Clemenceau- jegyzék átadása a kormánynak.Tovább

1940

Német csapatok elfoglalják Párizst.Tovább

2000

A Magyar Köztársaság Országgyűlése elrendeli a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja középfokú oktatási intézményekben való évenkénti...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők