Jókai Mór magyar író, országgyűlési képviselő (*1825)Tovább
MAGYAR-BOLGÁR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK
1979. június 30.
A magyar-bolgár kapcsolatok hagyományosan jók voltak, ebben a történelmi gyökerek, a magyarok szerepe Bulgária függetlenségéért ugyanúgy szerepet játszottak, mint az 1945 utáni nemzetközi helyzet realitásai, a Szovjetunióhoz való viszony hasonlósága. A nagyon jó és bizalmi alapokra épülő bolgár-magyar politikai-diplomáciai kapcsolatok mellett a felek törekedtek arra, hogy az együttműködést szélesítsék. A cikk összefoglalja a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok eredményeit, a továbblépés lehetőségeit.
A magyar párt- és kormányküldöttség múlt heti szófiai látogatása során megerősítették azt a dokumentumot, amely 1990-ig meghatározza a magyar-bolgár gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének fő irányait. Magyarország kereskedelmi partnereinek a sorában Bulgária a KGST-országok között a hatodik. A kétoldalú áruforgalom dinamikusan növekszik, az együttműködésnek azonban még jelentős kihasználatlan tartalékai vannak.
A Magyarország és Bulgária közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés gyorsan fejlődik, az idei évre 240 millió rubel a kölcsönös kereskedelem előirányzata. A magyar kivitelben az egyik legjelentősebb tétel 250 csuklós és hegyi járatú Ikarus autóbusz. Mintegy 8 millió rubelért szállítanak élelmiszeripari, konzervipari, mezőgazdasági gépeket a magyar vállalatok. Behozatalunkban a legnagyobb tétel a különféle anyagmozgató gépek és az ezekhez tartozó alkatrészek; értékük megközelíti a 40 millió rubelt. Az importlista új tételei között szerepel a hűtőgépekhez való kompresszor-rendszer, amelyből 1,8 millió rubel értékű a behozatal. Fokozatosan növekszik a két ország közötti kooperációban gyártott termékek részaránya a forgalomban. Eddig jelentősebb együttműködés az autóbusz-, a számítógép- és a gyógyszeriparban alakult ki. A magyar és a bolgár vállalatok évente 10-10 millió rubel értékben szállítanak egymásnak a kooperáció keretében gyártott termékeikből.
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében bőven vannak még tartalékok – állapították meg a párt- és kormányközi tárgyalások során. – „Arra a közös megállapításra jutottunk – mondotta Todor Zsivkov –, hogy nem hasznosítjuk maradéktalanul a gazdasági együttműködés több fontos ágazatában, valamint a tudományos és kulturális cserében rejlő lehetőségeket.” A küldöttségek vezetői ezért újólag megerősítették azt a dokumentumot, amely 1990-ig meghatározza a két ország közötti gazdasági, műszaki-tudományos együttműködést és a szocialista integráció fejlesztésének fő irányait.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a két ország konzultációkat folytat a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiben a gazdasági együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, új közös érdekeltségű területek feltárása, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése céljából. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a két népgazdaság fejlesztési irányairól, a legfontosabb szerkezeti változásokról, a tervezési és irányítási rendszer tökéletesítéséről.
Mindkét ország arra törekszik, hogy gazdasági együttműködésük segítse elő az alapvető népgazdasági ágazatokban a magas műszaki színvonal és hatékonyság elérését, a termelőkapacitások optimális terhelését, a szükségletek teljesebb kielégítését energiából, nyers- és alapanyagokból, korszerű gépekből és berendezésekből, bővítve a szakosítást és kooperációt, s alkalmazva az együttműködés más korszerű formáit a termelésben.
A kölcsönös gazdasági érdekeltség alapján a dokumentum a szakosítás, a termékcsere és a harmadik piaci együttműködés bővítését irányozza elő, többek között a vas- és színesfém-kohászatban, a számítástechnika, a rádiótechnika és az elektronikai ipar, az erősáramú ipar, a műszeripar területén, az autóbuszok, az emelő- és szállítóberendezések és egyes mezőgazdasági gépek termelésében. Bővíteni kívánják az együttműködést a növényvédőszerek és intermedierek, a gyógyszerek és a gumiipari termékek gyártásában is. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az együttműködés kiterjed új, korszerű ipari termesztési technológiák bevezetésére a növénytermelésben és az állattenyésztésben, valamint agrokémiai központok, állattenyésztő telepek, terménytárolók együttes tervezésére és kivitelezésére.
A dokumentum előirányozza a két ország közötti idegenforgalom fejlesztését, és az ezt elősegítő közlekedési kapcsolatok további javítását.
A tudományos-műszaki együttműködést elsősorban azokon a területeken célszerű fejleszteni, ahol bővíteni kívánják a gazdasági kapcsolatokat.
A Magyarország és Bulgária közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés gyorsan fejlődik, az idei évre 240 millió rubel a kölcsönös kereskedelem előirányzata. A magyar kivitelben az egyik legjelentősebb tétel 250 csuklós és hegyi járatú Ikarus autóbusz. Mintegy 8 millió rubelért szállítanak élelmiszeripari, konzervipari, mezőgazdasági gépeket a magyar vállalatok. Behozatalunkban a legnagyobb tétel a különféle anyagmozgató gépek és az ezekhez tartozó alkatrészek; értékük megközelíti a 40 millió rubelt. Az importlista új tételei között szerepel a hűtőgépekhez való kompresszor-rendszer, amelyből 1,8 millió rubel értékű a behozatal. Fokozatosan növekszik a két ország közötti kooperációban gyártott termékek részaránya a forgalomban. Eddig jelentősebb együttműködés az autóbusz-, a számítógép- és a gyógyszeriparban alakult ki. A magyar és a bolgár vállalatok évente 10-10 millió rubel értékben szállítanak egymásnak a kooperáció keretében gyártott termékeikből.
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében bőven vannak még tartalékok – állapították meg a párt- és kormányközi tárgyalások során. – „Arra a közös megállapításra jutottunk – mondotta Todor Zsivkov –, hogy nem hasznosítjuk maradéktalanul a gazdasági együttműködés több fontos ágazatában, valamint a tudományos és kulturális cserében rejlő lehetőségeket.” A küldöttségek vezetői ezért újólag megerősítették azt a dokumentumot, amely 1990-ig meghatározza a két ország közötti gazdasági, műszaki-tudományos együttműködést és a szocialista integráció fejlesztésének fő irányait.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a két ország konzultációkat folytat a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiben a gazdasági együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, új közös érdekeltségű területek feltárása, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése céljából. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a két népgazdaság fejlesztési irányairól, a legfontosabb szerkezeti változásokról, a tervezési és irányítási rendszer tökéletesítéséről.
Mindkét ország arra törekszik, hogy gazdasági együttműködésük segítse elő az alapvető népgazdasági ágazatokban a magas műszaki színvonal és hatékonyság elérését, a termelőkapacitások optimális terhelését, a szükségletek teljesebb kielégítését energiából, nyers- és alapanyagokból, korszerű gépekből és berendezésekből, bővítve a szakosítást és kooperációt, s alkalmazva az együttműködés más korszerű formáit a termelésben.
A kölcsönös gazdasági érdekeltség alapján a dokumentum a szakosítás, a termékcsere és a harmadik piaci együttműködés bővítését irányozza elő, többek között a vas- és színesfém-kohászatban, a számítástechnika, a rádiótechnika és az elektronikai ipar, az erősáramú ipar, a műszeripar területén, az autóbuszok, az emelő- és szállítóberendezések és egyes mezőgazdasági gépek termelésében. Bővíteni kívánják az együttműködést a növényvédőszerek és intermedierek, a gyógyszerek és a gumiipari termékek gyártásában is. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az együttműködés kiterjed új, korszerű ipari termesztési technológiák bevezetésére a növénytermelésben és az állattenyésztésben, valamint agrokémiai központok, állattenyésztő telepek, terménytárolók együttes tervezésére és kivitelezésére.
A dokumentum előirányozza a két ország közötti idegenforgalom fejlesztését, és az ezt elősegítő közlekedési kapcsolatok további javítását.
A tudományos-műszaki együttműködést elsősorban azokon a területeken célszerű fejleszteni, ahol bővíteni kívánják a gazdasági kapcsolatokat.
Ezen a napon történt május 05.
1904
1908
Duka Tivadar orvos, India-kutató, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának feldolgozója (*1825)Tovább
1909
Radnóti Miklós magyar költő (†1944)Tovább
1919
Aradon gróf Károlyi Gyula ellenkormányt alakít a kikiáltott Tanácsköztársasággal szemben, ami később (május 30.) Szegedre teszi át...Tovább
1919
Geórgiosz Papadópulosz görög katonatiszt, politikus, elnök-diktátor (†1999)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő