Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
Magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés
Tervek a jövő évtizedre
1979. július 21.
A magyar-szovjet együttműködés területén a gyártásszakosodás jelentette azt a területet, ahol a két fél a kapcsolatok hosszú távú továbbfejlesztését és mélyítését tervezte. A cikk összefoglalja és ismerteti a két ország elképzeléseit. Láthatjuk, hogy ezen a területen mindkét részről a lehető legszélesebb kapcsolatépítésre törekedtek.
A magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság múlt héten Budapesten tartotta 23. ülésszakát. A Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek által vezetett küldöttségek különösen nagy figyelmet szenteltek a két ország gazdasági ágazatai közötti hosszú távú kooperációnak és szakosításnak. Az illetékes kormánytisztviselők jegyzőkönyvet írtak alá a papíripari választékcsere-megállapodás meghosszabbításáról és az agrokémiai egyezmény bővítéséről.
Az együttműködési bizottság a két ország tervező szerveinek beszámolói alapján megvizsgálta a gyártásszakosítás és kooperáció hosszú távú fejlesztési programjának kidolgozásában tett előkészületeket, elfogadta az eddigi javaslatokat, amelyeket majd a két ország tervkoordinációja során érvényesítenek. Az ülésszakon megállapították, hogy a gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások minden területen – így például az autóiparban, az építő- és útépítőgép-gyártásban, a petrolkémiai és kőolajfeldolgozó iparban – mindkét fél számára igen hasznos együttműködést eredményeztek. Ennél fogva e programok folytatása, bővítése, közép- vagy hosszú távú meghosszabbítása mindkét ország kölcsönös érdeke.
Az együttműködési javaslatok kidolgozása során megvizsgálták, hogyan lehet ésszerűbb munkamegosztást, hatékonyabb együttműködést kialakítani az új termékek előállítását eredményező tudományos kutatásban, tervezésben. Behatóan elemezték a szabványosítás, az egységesítés előnyeit, a tőkés import helyettesítésének módjait, azt, hogy a gyártási széria nagyságának valamelyik országban való növelésével hogyan érhető el az azonos típusú termékek párhuzamos gyártásának a megszüntetése.
Melyek azok a javaslatok, amelyeket érdemes kiemelni az említett három részterület fejlesztési elképzelései közül?
Napijainkban mindkét országban az autóipar az ipari termelés egyik legjelentősebb ágazata. E terület kétoldalú áruforgalma a jelenlegi ötéves tervidőszakban másfélszeresére növekszik. Ezeket az eredményeket az érvényben levő hét egyezmény alapján könyvelhetjük el. Szükségesnek és célszerűnek látszik számos már meglevő szakosítási és kooperációs kapcsolat további fenntartása, így javasolják egyes egyezmények meghosszabbítását, s az egységesített autóbuszcsalád egyes részegységei és főegységei gyártásának megkezdését. A műszaki-tudományos együttműködés útján kívánják fejleszteni a forgalomba kerülő autóbuszok műszaki színvonalát, elsősorban az üzemanyag-takarékosság, a megbízhatóság és az élettartam növelésével. Tovább akarják folytatni az egységesítési és szabványosítási munkálatokat, és kidolgozzák a külföldi tudományos és műszaki eredmények még szélesebb körű közös felhasználásának módozatait.
Az építő-, útépítő és kommunális gépgyártási ágazatban jelenleg érvényben lévő gyártásszakosítási és kooperációs egyezmény értelmében a Szovjetunió 45 féle gépet és berendezést szállít, míg Magyarország két típusméretű és két komplettáló termékre szakosodik. Ugyanennek az egyezmények az értelmében az áruforgalom a jelenlegi tervidőszakban ezen a területen megkétszereződik a korábbi ötéves periódushoz képest. Az ülésszakon abban állapodtak meg, hogy alapjaiban megtartják az ágazatban az 1976-1980-as időszakban kialakult szakosítási és kooperációs együttműködést. Lehetségesnek ítélték, hogy 1980 után mintegy 170 építő-, útépítő és kommunális gép szakosított és kooperációban történő gyártását valósítsák meg, köztük olyanokét, amelyeket még egyik országban sem, vagy nem elegendő mennyiségben gyártanak. Ehhez közvetlen együttműködésre van szükség az egyes gyárak, üzemek között.
A kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ipar gyártásszakosítás és kooperáció hosszú távú fejlesztési programjára vonatkozó javaslatok kidolgozása során is figyelembe vették a már kialakult szakosítási és kooperációs kapcsolatok hatékonyságának elemzését, továbbfejlesztésük reális lehetőségeit. A mostani ötéves periódusra (s részben távolabbi hatállyal) érvényben lévő egyezményeket – a szintetikus zsíralkoholok, a műszaki gumicikkek, a szintetikus kaucsukok és más petrolkémiai termékek gyártásának szakosítására vonatkozóakat – az azokban foglaltak néhány részletét pontosítva, alapjában valószínűleg meghosszabbítják. Együttműködést terveznek egy szovjet zsíralkoholüzem építésében, amelyhez berendezéseket szállítana hazánk, elősegítve ezzel saját szükségletünk teljesebb kielégítését.
Végül érdemes és szükséges egy dolgot ismételten leszögezni. Elképzelésekről, teljesen vagy csak részben kidolgozott és részleteiben még pontosítandó javaslatokról, elgondolásokról van szó, amelyek az idők során – a két népgazdaság lehetőségeinek, fejlődésének függvényében - értelemszerűen változhatnak. Ugyanakkor olyan távlati elképzelések ezek, amelyeknek megvalósításával tovább bővülhet a hazánk és legjelentősebb gazdasági partnerünk, a Szovjetunió közötti tervszerű nemzetközi munkamegosztás.
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő