Kallós Ödön olvasóknak írt köszöntője

1979. június 9.
A HVG elődjének számító Világgazdaság szerkesztőségében már a hetvenes évek elején felmerült, hogy a napilapnak legyen egy heti kiadása is a nagyközönség számára. Akkor ezt MSZMP KB gazdasági osztálya akadályozta meg, mivel nem látták biztosítottnak a lap anyagi hátterét, és nem akartak konkurenciát csinálni a Figyelőnek. 1979-re a helyzet megváltozott, az MSZMP tulajdonában lévő kiadóvállalat, a Hírlapkiadó Vállalat csak azzal a feltétellel vállalta a Heti Világgazdaság kiadását, ha a várható veszteségeket a „lapgazda”, vagyis a Magyar Kereskedelmi Kamara vállalja.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Kereskedelmi Kamara megtiszteltetésnek, de egyben sajátos kamarai feladatnak is tekinti, hogy a magyar sajtó történetében először világgazdasági témájú hetilappal léphet a közvélemény elé. A hetilap elődje, a VILÁGGAZDASÁG napilap, népszerűen a „zöld újság”, elsősorban a szakmai olvasóközönség számára volt ismert. A gazdasági vezetőknek, a külgazdaság iránt érdeklődő szakembereknek nyújtott tíz éven át tájékoztatást a legérdekesebb és legfontosabb külpiaci tudnivalókról, igen sok forrásból egy helyre tömörítve tálalta az olvasnivalót, segítve a gyors és hatékony informálódást, nap mint nap.

Ezzel azonban azt a természetes igényt keltette, hogy kerüljön szélesebb olvasóközönség elé, s – megtartva erényeit – még közérthetőbben foglalkozzon a világgazdaság eseményeivel, a magyar gazdaság és a külpiacok összefonódásával. Így jött létre a HETI VILÁGGAZDASÁG, amelynek első számát ezennel átnyújtjuk a gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasóközönségnek. Ettől a számtól kezdve olvasóink minden héten csütörtökön kézhez kaphatják a 32 oldalas HETI VILÁGGAZDASÁG-ot, hozzájuthatnak akár előfizetés révén, akár pedig példányonként az újságárusoknál.

Mottónk: szakszerűen írni, de nem csak szakmabelieknek. A HETI VILÁGGAZDASÁG közérthető, színes, érdekes és jó értelemben véve tanító hetilap kíván lenni: hírlap, amely a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat; gazdaságpolitikai magazin, amely összefüggéseiben, a hátteret megvilágítva, fényképeket is közölve foglalkozik az eseményekkel; s végül szaklap, mert a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni.

Azokat is szeretnénk megnyerni, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen külgazdasági kérdésekkel, de érdeklődnek a világgazdaság összefüggéseinek kérdései iránt. Ez az igény ma időszerűbb, mint bármikor volt, hiszen a világgazdasági sodrásvonalak, amelyekre sok világpolitikai esemény épül, jórészt megszabják a magyar gazdaság aktuális feladatait, és közvetve vagy közvetlenül hatnak mindennapi életünkre is. Az eseményeket igyekszünk a magyar gazdaság „szemüvegén” keresztül figyelni, utalni rá, hogy mindezek mit jelentenek külkereskedelem-érzékeny gazdaságunk számára. Hisszük, hogy e szemléletet mind szélesebb körben terjeszteni ma nemes küldetés.


a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke

Ezen a napon történt március 26.

1911

Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább

1913

Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább

1921

IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább

1924

Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább

1936

Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő