Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
A DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottságának határozata
Szabad Ifjúság, 1956. július 3.
A Petőfi kör június végi, a tájékoztatás és a sajtó problémáiról rendezett vitájának felszólalásait a politikai hatalom párt- és rendszerellenes provokációként értékelte. A DISZ Központi Vezetőség Intéző Bizottságának határozata elítéli a Petőfi kör találkozóin megjelenő, a párt politikájával szemben álló nézeteket, valamint a párt vezetése elleni felszólalásokat. A határozat változtatásokat sürget a Petőfi kör vezetőségétől, hogy valóban csak alkotó szellemű, azaz a hivatalos propagandát követő előadások kapjanak teret ezeken a találkozókon.
A DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottsága megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. június 30-i határozatát. Az intéző bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a fiatal értelmiségiek politikai és tudományos képzésére, véleménycseréjére alakított, hosszú ideig egészségesen fejlődő Petőfi kört a legutóbbi vitákon a párt politikájával szemben álló, a szocializmus építésében elkövetett hibáinkat eltúlzó elemek megkísérelték saját, pártellenes céljaik érvényesítésére felhasználni. Sajnálatos ez azért is, mert a DISZ Petőfi körének vitáiban részvevő, népi demokratikus rendünkben nevelkedett értelmiségi ifjúság kibontakozó véleménynyilvánítását akarták egyesek a párttól idegen irányba befolyásolni.
Az intéző bizottság elítél minden olyan hangot, törekvést, amely ifjúsági szövetségünk e fontos fórumát pártellenes támadásra, népi demokratikus vívmányaink tagadására, ellenforradalmi nézetek hangoztatására akarja felhasználni. Ezek a törekvések szemben állnak a magyar ifjúság érdekeivel, akaratával.
Az intéző bizottság megállapítja, hogy a DISZ Petőfi körének legutóbbi vitáit megelőző előadások és viták, mint például „A marxista filozófia időszerű kérdései," „A történettudomány időszerű kérdései" - hasznos marxista-leninista szellemű, értékes, tudományos színvonalú véleménycserék voltak, bár már itt is akadtak ezt megzavaró kísérletek.
Továbbra is helyes a szocializmus építését, hazánk érdekeit szolgáló viták, véleménycserék szervezése, mert meggyőződésünk, hogy gazdasági, tudományos és kulturális életünk elemzése, marxista-leninista szellemű bírálata biztosítéka eredményeink továbbfejlesztésének, hibáink megszüntetésének. Pártunk határozatának megfelelően fenn kell tartani, és tovább kell fejleszteni minden olyan vitafórumot, amely a marxizmus-leninizmus helyes alkalmazásáért, a dogmatizmus ellen harcol, amely őszintén pártunk politikája szellemében tárgyalja a kérdéseket, ahol ennek érdekében helyes, az alkotó munkát segítő javaslatok, kezdeményezések hangzanak el. Természetes, hogy ezekben a vitákban akadhatnak helytelen nézetek is, de ezeket eszmei alapon, meggyőzéssel, vitával kell legyőzni. Folytatjuk az SZKP
szellemében pártunk politikája alapján az ifjúság különböző rétegei - a munkás, paraszt, értelmiségi fiatalok - részvételével a vitákat. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a DISZ Petőfi körének vitái is tudományosan megalapozottak, politikai és szakmai szempontból jól előkészítettek legyenek, s hogy a vitákban tudományos szakterület művelői vegyenek részt. A DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottsága ezért megbízta a DISZ Petőfi körének vezetőségét, dolgozzon ki hosszabb programot a tudományos és politikai kérdések megvitatására, s így rendezzen a legkülönbözőbb szakterületeken ismert marxista-leninista tudósok vezetésével valóban alkotó szellemű vitákat, előadásokat.Vitafórumaink, előadásaink az SZKP XX. kongresszusa, pártunk határozatai szellemében csakis a marxizmus-leninizmus propagandáját, a szocializmus építését, ifjúságunk - soraiban az értelmiségi ifjúság - tudományos és politikai képzését szolgálhatják. A néppel szembenálló, a párt ellen törő nézetek kifejezésére a DISZ Petőfi körében nem nyílhat többé lehetőség.
Ifjúsági szövetségünk minden tagjának feladata, hogy pártunk vezetésével harcoljon az SZKP XX. kongresszusa szellemében hozott határozatok végrehajtásáért. Szövetségünk minden tagja szálljon szembe olyan ellenséges, vagy demagóg, eredményeinket lebecsülő, hibáinkat eltúlzó nézetekkel, amelyek tagadni akarják az elmúlt 11 esztendőben pártunk vezetésével kivívott nagy győzelmeinket. Legyünk ott mindenütt, ha pártunk az építőmunkában, bátor elvi harcban, a szocializmus építése érdekében népünket, a magyar munkásosztályt harcba hívja.
Dolgozó Ifjúság Szövetsége
Központi Vezetősége
Intéző Bizottsága
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő