A DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottságának határozata

Szabad Ifjúság, 1956. július 3. 

A Petőfi kör június végi, a tájékoztatás és a sajtó problémáiról rendezett vitájának felszólalásait a politikai hatalom párt- és rendszerellenes provokációként értékelte. A DISZ Központi Vezetőség Intéző Bizottságának határozata elítéli a Petőfi kör találkozóin megjelenő, a párt politikájával szemben álló nézeteket, valamint a párt vezetése elleni felszólalásokat. A határozat változtatásokat sürget a Petőfi kör vezetőségétől, hogy valóban csak alkotó szellemű, azaz a hivatalos propagandát követő előadások kapjanak teret ezeken a találkozókon.

A DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottsága megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. június 30-i határozatát. Az intéző bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a fiatal értelmiségiek politikai és tudományos képzésére, véleménycseréjére alakított, hosszú ideig egészségesen fejlődő Petőfi kört a legutóbbi vitákon a párt politikájával szemben álló, a szocializmus építésében elkövetett hibáinkat eltúlzó elemek megkísérelték saját, pártellenes céljaik érvényesítésére felhasználni. Sajnálatos ez azért is, mert a DISZ Petőfi körének vitáiban részvevő, népi demokratikus rendünkben nevelkedett értelmiségi ifjúság kibontakozó véleménynyilvánítását akarták egyesek a párttól idegen irányba befolyásolni.

Az intéző bizottság elítél minden olyan hangot, törekvést, amely ifjúsági szövetségünk e fontos fórumát pártellenes támadásra, népi demokratikus vívmányaink tagadására, ellenforradalmi nézetek hangoztatására akarja felhasználni. Ezek a törekvések szemben állnak a magyar ifjúság érdekeivel, akaratával.

Az intéző bizottság megállapítja, hogy a DISZ Petőfi körének legutóbbi vitáit megelőző előadások és viták, mint például „A marxista filozófia időszerű kérdései," „A történettudomány időszerű kérdései" - hasznos marxista-leninista szellemű, értékes, tudományos színvonalú véleménycserék voltak, bár már itt is akadtak ezt megzavaró kísérletek.

Továbbra is helyes a szocializmus építését, hazánk érdekeit szolgáló viták, véleménycserék szervezése, mert meggyőződésünk, hogy gazdasági, tudományos és kulturális életünk elemzése, marxista-leninista szellemű bírálata biztosítéka eredményeink továbbfejlesztésének, hibáink megszüntetésének. Pártunk határozatának megfelelően fenn kell tartani, és tovább kell fejleszteni minden olyan vitafórumot, amely a marxizmus-leninizmus helyes alkalmazásáért, a dogmatizmus ellen harcol, amely őszintén pártunk politikája szellemében tárgyalja a kérdéseket, ahol ennek érdekében helyes, az alkotó munkát segítő javaslatok, kezdeményezések hangzanak el. Természetes, hogy ezekben a vitákban akadhatnak helytelen nézetek is, de ezeket eszmei alapon, meggyőzéssel, vitával kell legyőzni. Folytatjuk az SZKP

szellemében pártunk politikája alapján az ifjúság különböző rétegei - a munkás, paraszt, értelmiségi fiatalok - részvételével a vitákat. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a DISZ Petőfi körének vitái is tudományosan megalapozottak, politikai és szakmai szempontból jól előkészítettek legyenek, s hogy a vitákban tudományos szakterület művelői vegyenek részt. A DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottsága ezért megbízta a DISZ Petőfi körének vezetőségét, dolgozzon ki hosszabb programot a tudományos és politikai kérdések megvitatására, s így rendezzen a legkülönbözőbb szakterületeken ismert marxista-leninista tudósok vezetésével valóban alkotó szellemű vitákat, előadásokat.

Vitafórumaink, előadásaink az SZKP XX. kongresszusa, pártunk határozatai szellemében csakis a marxizmus-leninizmus propagandáját, a szocializmus építését, ifjúságunk - soraiban az értelmiségi ifjúság - tudományos és politikai képzését szolgálhatják. A néppel szembenálló, a párt ellen törő nézetek kifejezésére a DISZ Petőfi körében nem nyílhat többé lehetőség.

Ifjúsági szövetségünk minden tagjának feladata, hogy pártunk vezetésével harcoljon az SZKP XX. kongresszusa szellemében hozott határozatok végrehajtásáért. Szövetségünk minden tagja szálljon szembe olyan ellenséges, vagy demagóg, eredményeinket lebecsülő, hibáinkat eltúlzó nézetekkel, amelyek tagadni akarják az elmúlt 11 esztendőben pártunk vezetésével kivívott nagy győzelmeinket. Legyünk ott mindenütt, ha pártunk az építőmunkában, bátor elvi harcban, a szocializmus építése érdekében népünket, a magyar munkásosztályt harcba hívja.

 

 

 

 

Dolgozó Ifjúság Szövetsége

Központi Vezetősége

Intéző Bizottsága



 

Ezen a napon történt szeptember 27.

1920

Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább

1939

Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább

1940

Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább

1987

„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő