Megindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.Tovább
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata
Szabad Nép , 1956. június 30.
Az MDP Központi Vezetősége a Szabad Nép hasábjain közreadott határozatában – a Petőfi kör legutóbbi vitájának „antidemokratikus” jellegére, a sajtóban helyet kapó „provokatív” tartalmú cikkekre utalva (lásd: a Szabad Nép június 24-i, A szellem napvilága című cikke) – a forradalmi éberség fokozására hívja fel a párt tagjait és a párton kívüli dolgozókat.
Az MDP Politikai Bizottsága - az 1956. június 28-ai ülésének eredményeként - a Központi Vezetőség nevében megfogalmazott határozatát a Petőfi kör június 27-i sajtóvitájára reagálva adta ki. A vitán elhangzott felszólalások megijesztették a pártvezetést, és a Petőfi kör adminisztratív ellehetetlenítése mellett döntöttek. Ennek a legszűkebb körben hozott döntésnek volt az eredménye a Szabad Népben megjelentetett „határozat", amely még a formális demokrácia minimumát sem tartotta be, hiszen a Politikai Bizottság elé sem került a közlemény tervezete.
A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű
hatására, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. március 12-13-i határozata alapján hazánkban megkezdődött a pártdemokrácia, az állami és a társadalmi élet demokratizmusa, a szocialista törvényesség. A párt jelentős kezdeti eredményeket ért el a szektarianizmus, valamint a személyi kultusz maradványai elleni harcban, és egyre inkább érvényesül a kollektív vezetés lenini elve a pártmunkában. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek építő bírálata, egészséges, alkotó vitái és javaslatai új lendületet adnak a szocializmus építésének.Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibontakozó termékeny vitákat. E vitákon sok helyen egészséges, az eredmények növelésére és a hibák kijavítására irányuló javaslat merül fel.
Ezt az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irányuló demagóg fellépések veszélyeztetik. A pártszervezetek, a kommunisták sok helyütt szembeszálltak az ilyen törekvésekkel. Egyes esetekben azonban pártunk tagjai a kötelességüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen nézetek elleni határozott állásfoglalásukkal a bírálat elfojtásának látszatát keltik. A pártellenes elemek a párt, a kommunisták türelmén felbátorodva, egyre erősödő támadásokat indítottak pártunk politikája és vezetése, s a népi demokratikus rendünk ellen.
E támadások egyik gócpontjává vált a DISZ Petőfi köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészségesek voltak, ezeket azonban az utóbbi időben egyes, pártunk politikájával szembehelyezkedő elemek egyre erősödő mértékben igyekeztek felhasználni pártellenes nézeteik terjesztésére, arra, hogy megtévesszék a közvéleményt, különösen az ifjúság egy részét, s ingadozó elemekből híveket toborozzanak maguknak.
A legutóbbi Petőfi köri vita egyes felszólalói [popup title="(Déry [Tibor]" format="Default click" activate="click" close text="Déry Tibor (1894–1977), Kossuth- és Baumgarten-díjas író. Több külföldi akadémia dísztagja. 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott."], [popup title="Tardos [Tibor])" format="Default click" activate="click" close text="Tardos Tibor (1918–2004), József Attila-díjas író, műfordító, forgatókönyvíró. 1956-ban részt vett a Petőfi kör munkájában, ezért 1957-ben másfél évre börtönbe zárták."] már odáig mentek, hogy tagadták a párt s a munkásosztály vezető szerepét és burzsoá, ellenforradalmi nézeteket hirdettek. Néhány más felszólalóval együtt a párt és a népi demokrácia fejlődése során elkövetett hibákat demagóg módon, egyoldalúan kiélezték, teljesen elhallgatták, sőt tagadták pártunk és dolgozó népünk forradalmi vívmányait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriusokat, akiknek munkája összeforrott a magyar népi demokrácia nagy sikereivel. Ezek a felszólalók, számolva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rendkívüli népszerűségével, úgy léptek fel, mintha a XX. kongresszus, a marxizmus-leninizmus talaján állnának, hogy így is leplezzék párt- és népi demokrácia-ellenes nézeteiket. Ezzel becsületes dolgozókat, köztük párttagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azonnal, hogy rosszindulatú, pártellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi kör legutóbbi vitájának antidemokratikus jellegére jellemző, hogy szervezett csoportok látványos módon zavarták a párt álláspontját képviselő elvtársak hozzászólásait, s a nagy számban megjelent becsületes kommunisták megnyilvánulásait.
A párt és a népi demokrácia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely
körül alakult ki.A sajtó nem lépett fel a pártellenes nézetekkel szemben, egyes újságok és folyóiratok pedig megtévesztő, elvtelenül dicsérő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provokációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság körében több helyütt zavart keltett a Szabad Nép június 24-i számának hibás
, amely nem szállt szembe az ellenséges, demagóg nézetekkel, eltúlozva a Petőfi köri vita egyes egészséges vonásait.Az MDP Központi Vezetősége határozottan elítéli a Petőfi körben lezajlott pártellenes megnyilvánulásokat. Pátunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népi demokrácia-ellenes jelenségeknek.
A párt és a kormány az elmúlt hónapokban, a XX. kongresszus szellemében számos fontos határozatot hozott és további intézkedéseket készít elő a hibák kijavítására, s további fejlődésünk meggyorsítására. Semmiféle demagógia nem akadályozhatja meg pártunkat abban, hogy tovább haladjon a szocialista demokratizmus útján. Pártunk töretlenül tovább fejleszti az állami, a társadalmi élet demokratizmusát, biztosítja az alkotó vitát, a pártszerű bírálatot, tántoríthatatlanul folytatja a pártélet lenini normáinak biztosítását, küzd a személyi kultusz, a dogmatizmus, a szektarianizmus minden megjelenési formája ellen és a szocialista törvényesség további megszilárdításáért.
A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat, pártunk minden tagját és népi demokráciánk minden hívét, hogy szálljanak mindenütt síkra a párt és a kormány politikájáért. Mindenekelőtt felvilágosító munkával, meggyőzéssel védelmezzék a párt, a munkásosztály, a szocializmus ügyét, népszerűsítsék a párt célkitűzéseit. A legerélyesebben szálljanak szembe a párt- és népellenes demagóg megnyilvánulásokkal, bárhol és bárki részéről jelentkezzenek is azok.
A párttagok és pártszervezetek őrködjenek éberen a párt egységén, erősítsék a pártfegyelmet. Legyenek tudatában annak, hogy a dolgozó nép ellenségeinek kezére játszik, aki meg akarja bontani a párt egységét, s aki éket akar verni a Központi Vezetőség és a párttagság, a párt-, valamint állami funkcionáriusok s a nép közé. A Központi Vezetőség a forradalmi éberség fokozására hívja fel pártunk tagjait és a párton kívüli dolgozókat, mert a pártellenes, demagóg nézetek hatására megnövekedett az ellenséges zavarkeltés veszélye. A poznani
arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, minden becsületes hazafit, hogy határozottan szálljon szembe a zavarkeltő kísérletekkel, és segítse azoknak az erőknek szabad kibontakozását, melyek a marxizmus-leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új sikerekhez vezetik népi demokráciánkat.A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége biztos abban, hogy pártunk tagjai, a munkások, parasztok és értelmiségiek, a népi demokrácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi demokráciánk vívmányainak továbbfejlesztéséért, a szocializmus építéséért.
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége
Ezen a napon történt november 26.
Theodore Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.Tovább
New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet...Tovább
A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.Tovább
Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
