Az olajválság begyűrüzött Magyarországra, s az új évet több, mint 8%-os áremeléssel kezdte az ország. Mindenütt párttaggyűléseket kellett...Tovább
A viták nyilvánosságáért!
Irodalmi Újság, 1956. szeptember 29.
…A nyomtatott betű nyilvánosságát a Petőfi körnek – hangsúlyozza Lukácsy Sándor írásában, amelyben a Petőfi kör május 30-án és június elsején megrendezett történész-vitájáról, a Századokban megjelenő beszámolót bírálja. Véleménye szerint a nagyközönség a sajtóból nem tud érdemben tájékozódni ezekről az eszmecserékről. Támogatja a Petőfi kör tagjainak azt a javaslatát, amelyben indítványozzák, hogy a kör tanácskozásairól rendszeresen megjelenő tájékoztató lapot adjanak ki.
Nagyon megörültem, amikor a Századok legújabb számát kinyitva, láttam, hogy terjedelmes beszámolót közöl a történészeknek a Petőfi körben május 30-án és június 1-én rendezett vitájáról. Végre - gondoltam - oly sok cikk, levél és fölhördülés után, mely a Petőfi kör vitáit bírálta, elítélte, lemennydörögte, megbélyegezte, kiátkozta, anélkül, hogy róluk tartalmi ismertetést adott volna, végre egy részletes beszámoló, amelyből meg lehet tudni, mi hangzott el tulajdonképpen e viták egy
Örömöm azonban olyan mértékben csökkent, ahogy előrehaladtam a beszámoló olvasásában. Az ismertetés ugyanis nem sorjában közli az egyes felszólalásokat, ahogy azok a vitában egymás után, egymásnak felelve, egymást cáfolva, vagy kiegészítve elhangzottak, hanem kiemel a vitából néhány szempontot, néhány vissza-visszatérő kérdést, s ezek köré csoportosítja a felszólalások szétszabdalt gondolattöredékeit. Ezzel a módszerrel azt éri el, hogy az olvasó nem kap világos képet a vitáról, nem élheti át dinamikáját, nem érzékelheti eleven hullámzását, alakulását, belső összefüggéseit, folyamatosságát, arányait, s ha meg akarja tudni, hogy végül is mit mondott egyik vagy másik felszólaló, az ismertetés hat-hét helyéről kell összecsipegetnie elhangzott mondatokat s e szétszórt mozaikdarabkákból fáradtságosan összeraknia - ha ez egyáltalán sikerülhet - azt, ami a vitában eredetileg szerves egész, lüktető elevenség volt. (Így például
felszólalása nyolc, hét, hat, és öt szeletre aprózva került bele a beszámolóba.) Ennek a helytelen módszernek eredménye az, hogy a vitának oly fontos összetevői, további alakulására erősen ható tényezői, mint például , vagy felszólalása, meglehetősen elsikkadnak az ismertetésben, s az olvasó nem mérheti fel valódi jelentőségüket. Még súlyosabb hiba, hogy a tájékoztató nem emeli ki eléggé a vita egyik legfontosabb mozzanatát s egyben erényét, azt a megérdemelt bírálatot, melyben szektás és dogmatikus felszólalása részesült.Azt persze mérlegelni kell, hogy a Századok ismertetése még hónapokkal ezelőtt, zord időben készült. De ennek tudatában sem hallgathatjuk el, hogy a Petőfi kör vitái, melyekre oly nagy figyelemmel tekintett és tekint az országos közvélemény, ma már nem ilyen rosszul sikerült beszámolókat érdemelnek. Feltétlenül meg kell teremteni a módját annak, hogy a Petőfi kör tanácskozásainak anyaga a maga eredeti mivoltában kerülhessen azok kezébe, akik nem vehetnek részt személyesen e vitákban. Mindenképpen indokolt a Petőfi körnek az a javaslata és igénye, hogy vitáiról rendszeresen megjelenő tájékoztató lapot adjon ki, a fontosabbakat pedig füzetekben vagy könyvekben is megjelentesse. Ha a Petőfi kör élhet ezzel a lehetőséggel, jótékony, gondolatébresztő hatása megsokszorozódik a szélesebb nyilvánosság pedig fokozott fölkészülésre és felelősségtudatra ösztönzi a felszólalókat és javaslattevőket. Lapot tehát, a nyomtatott betű nyilvánosságát a Petőfi körnek! - ennyit a fiatal magyar értelmiség, mely alkotó kedvét, politikai öntudatát már nem egyszer bebizonyította, igazán megérdemel.
Lukácsy Sándor
Ezen a napon történt január 01.
1979
1980
Budapesten elhunyt Tamkó Sirató Károly író, költő, műfordító.Tovább
1984
Az ország közigazgatási átszervezése miatt megszűntek a járások, így a járási párt KISZ bizottságok, úttörőelnökségek helyett – a...Tovább
1985
Megalakul az Aggteleki Nemzeti ParkTovább
1988
Megszűnt az alapbérek felső határa.
Megszűnik az általános jövedelmi és társulati adó. Belép: a vállalati, a személyi jövedelemadó...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő