Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
Az egyetemek és főiskolák vezetőinek értekezlete
Magyar Nemzet, 1956. szeptember 29.
Szélesíteni és erősíteni kell a vitaszellemet, mert csak így biztosíthatjuk egyetemi oktatóink ideológiai, politikai és tudományos fejlődését, s így tudunk tartós eredményeket elérni a hallgatók nevelésében is - hangsúlyozta Kónya Albert oktatásügyi miniszter az egyetemek és a főiskolák vezetőinek országos értekezletén. A hozzászólók számos változást sürgettek az egyetemi és főiskolai oktatás tartalmi, szervezeti kérdéseit illetően.
Az egyetemek és a főiskolák vezetőinek értekezletét pénteken tartották a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében.
megnyitó szavai után oktatásügyi miniszter foglalkozott az elmúlt tanév felsőoktatási munkájával. Az egyetemeken jelentkezett politikai hibákkal kapcsolatban többek között elmondta: olyan nagyszámú értekezletet zúdítottak az egyetemekre, hogy azokon a részvétel már eleve kizárta a felvetett kérdések gondos tanulmányozását és a helyes következtetések kialakítását. A jobboldali nézeteket sikerült ugyan visszaszorítani, de olyan légkör kialakítása árán, amelynek kedvezőtlen hatása az értelmiségi párthatározat nyilvánosságra hozataláig az alkotó munka rovására ment. Az 1955-56. tanév második félévi munkája már sokkal nyugodtabb légkörben telt el. Az SZKP XX. kongresszusa felrázta mind az oktatók, mind a hallgatók széles rétegét, és a figyelmet az oktatás fejlődését gátló dogmatizmus elleni harcra irányította. Az egyetemek legfontosabb feladatuknak tartották, hogy az oktatás tartalmi kérdéseivel foglalkozzanak. Erre az időre a hallgatók tanulmányi munkájának javulása, a nagyobb aktivitás a jellemző. A tanulmányi színvonal emelkedését és a hallgatók szakmai érdeklődésének növekedését mutatja a tudományos diákkörök munkája is, amely az elmúlt tanévben sokat fejlődött.A miniszter hangsúlyozta: szélesíteni és erősíteni kell a vitaszellemet, mert csak így biztosíthatjuk egyetemi oktatóink ideológiai, politikai és tudományos fejlődését, és így tudunk tartós eredményeket elérni a hallgatók nevelésében is.
- Helyesnek tartanánk - mondotta a továbbiakban - nagyobb méretű, az egyetemeken túlterjedő viták rendezését.
- Külföldi kapcsolatainkat szélesíteni szeretnénk - mondotta. - 1955-ben az ország oktatásügyi intézményeitől összesen száz dolgozó és tanuló járt külföldön. 1956-ban csak az Oktatásügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok csoportja 11 700 dolgozó és tanuló, illetőleg hallgató számára biztosított külföldi utazást.
- Az egyetemek egyik leghatározottabb követelése volt - mondotta Kónya Albert a továbbiakban - a múltban a bölcsészettudományi és természettudományi karok képzési idejének - ezen belül különösen a tanárképzésnek - felemelése öt évre. Ez a követelés most megvalósul. Az 1957-58-as tanévben az első és a második évfolyam számára bevezetik az ötéves képzési időt. Ennek a tanévnek egyik legfontosabb feladata az új ötéves tantervek kialakítása. Ennél a feladatnál tisztázni kell a tanrendi kötöttség bizonyos fokú lazításának kérdését. Az egyes szakok jellegétől függően a hallgatók saját belátásuk szerint választhatják meg, hogy melyik előadást hallgatják, milyen szemináriumon, esetleg gyakorlaton vesznek részt. A vizsgarendszer többszöri javítgatás ellenére se kielégítő.
A miniszter referátumát az egyetemek és a főiskolák szervezeti kérdéseinek taglalásával zárta be.
, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora hozzászólásában többek között kifogásolta, hogy az Egészségügyi Minisztérium nem kíséri nagy figyelemmel a fiatal orvosok munkáját, így egy-egy jó képességű tanársegéd felelősségteljesebb állásba juttatásához nem is segédkezhet. Foglalkozott a továbbiakban az egyetemi felvételek kérdésével és javasolta, hogy a felvételt végső fokon maguk az egyetemek döntsék el. Ugyancsak helyesnek tartaná, ha a tudósképzés az egyetemek hatáskörébe tartoznék. , a Budapesti Műszaki Egyetem villamos karának dékánja jónak látná, ha egyetemük levelező szakára jóval több hallgatót vehetnének fel. Kérte, hogy az egyetemek mellé, ott, ahol még nincsenek, tudományos kutató intézeteket létesítsenek. hadmérnökkari dékán hozzászólása után oktatásügyi miniszterhelyettes kért szót. A marxizmus-leninizmus egyetemi oktatásában mutatkozott dogmatizmusról, és azzal kapcsolatos néhány problémáról beszélt. , a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem dékánja a végzős hallgatók elosztásának kérdéséről beszélt. Véleménye szerint minden tervszerűséget nélkülöz az elosztás, igen sok esetben olyan posztokra állítanak embereket, akiknek nem oda szól a szakképzettsége. Véleménye szerint: meg kell szüntetni az egyetemeken a személyzeti osztályokat. Miniszteri rendelet értelmében a kádermunkát a tanszékvezetőknek kell intézniök. , az Eötvös Loránd Tudományegyetem helyettes rektora az Akadémia és az egyetem szorosabb együttműködéséről, , a Budapesti Műszaki Egyetem rektora az egyetemi irányítás és , az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója a nevelés néhány elvi kérdéséről szólt.A hozzászólásokra Kónya Albert oktatásügyi miniszter válaszolt, majd Sőtér István miniszterhelyettes zárszavaival véget ért az egyetemi és főiskolai vezetők országos értekezlete.
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő