Az olajválság begyűrüzött Magyarországra, s az új évet több, mint 8%-os áremeléssel kezdte az ország. Mindenütt párttaggyűléseket kellett...Tovább
Az egyetemek és főiskolák vezetőinek értekezlete
Magyar Nemzet, 1956. szeptember 29.
Szélesíteni és erősíteni kell a vitaszellemet, mert csak így biztosíthatjuk egyetemi oktatóink ideológiai, politikai és tudományos fejlődését, s így tudunk tartós eredményeket elérni a hallgatók nevelésében is - hangsúlyozta Kónya Albert oktatásügyi miniszter az egyetemek és a főiskolák vezetőinek országos értekezletén. A hozzászólók számos változást sürgettek az egyetemi és főiskolai oktatás tartalmi, szervezeti kérdéseit illetően.
Az egyetemek és a főiskolák vezetőinek értekezletét pénteken tartották a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében.
megnyitó szavai után oktatásügyi miniszter foglalkozott az elmúlt tanév felsőoktatási munkájával. Az egyetemeken jelentkezett politikai hibákkal kapcsolatban többek között elmondta: olyan nagyszámú értekezletet zúdítottak az egyetemekre, hogy azokon a részvétel már eleve kizárta a felvetett kérdések gondos tanulmányozását és a helyes következtetések kialakítását. A jobboldali nézeteket sikerült ugyan visszaszorítani, de olyan légkör kialakítása árán, amelynek kedvezőtlen hatása az értelmiségi párthatározat nyilvánosságra hozataláig az alkotó munka rovására ment. Az 1955-56. tanév második félévi munkája már sokkal nyugodtabb légkörben telt el. Az SZKP XX. kongresszusa felrázta mind az oktatók, mind a hallgatók széles rétegét, és a figyelmet az oktatás fejlődését gátló dogmatizmus elleni harcra irányította. Az egyetemek legfontosabb feladatuknak tartották, hogy az oktatás tartalmi kérdéseivel foglalkozzanak. Erre az időre a hallgatók tanulmányi munkájának javulása, a nagyobb aktivitás a jellemző. A tanulmányi színvonal emelkedését és a hallgatók szakmai érdeklődésének növekedését mutatja a tudományos diákkörök munkája is, amely az elmúlt tanévben sokat fejlődött.A miniszter hangsúlyozta: szélesíteni és erősíteni kell a vitaszellemet, mert csak így biztosíthatjuk egyetemi oktatóink ideológiai, politikai és tudományos fejlődését, és így tudunk tartós eredményeket elérni a hallgatók nevelésében is.
- Helyesnek tartanánk - mondotta a továbbiakban - nagyobb méretű, az egyetemeken túlterjedő viták rendezését.
- Külföldi kapcsolatainkat szélesíteni szeretnénk - mondotta. - 1955-ben az ország oktatásügyi intézményeitől összesen száz dolgozó és tanuló járt külföldön. 1956-ban csak az Oktatásügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok csoportja 11 700 dolgozó és tanuló, illetőleg hallgató számára biztosított külföldi utazást.
- Az egyetemek egyik leghatározottabb követelése volt - mondotta Kónya Albert a továbbiakban - a múltban a bölcsészettudományi és természettudományi karok képzési idejének - ezen belül különösen a tanárképzésnek - felemelése öt évre. Ez a követelés most megvalósul. Az 1957-58-as tanévben az első és a második évfolyam számára bevezetik az ötéves képzési időt. Ennek a tanévnek egyik legfontosabb feladata az új ötéves tantervek kialakítása. Ennél a feladatnál tisztázni kell a tanrendi kötöttség bizonyos fokú lazításának kérdését. Az egyes szakok jellegétől függően a hallgatók saját belátásuk szerint választhatják meg, hogy melyik előadást hallgatják, milyen szemináriumon, esetleg gyakorlaton vesznek részt. A vizsgarendszer többszöri javítgatás ellenére se kielégítő.
A miniszter referátumát az egyetemek és a főiskolák szervezeti kérdéseinek taglalásával zárta be.
, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora hozzászólásában többek között kifogásolta, hogy az Egészségügyi Minisztérium nem kíséri nagy figyelemmel a fiatal orvosok munkáját, így egy-egy jó képességű tanársegéd felelősségteljesebb állásba juttatásához nem is segédkezhet. Foglalkozott a továbbiakban az egyetemi felvételek kérdésével és javasolta, hogy a felvételt végső fokon maguk az egyetemek döntsék el. Ugyancsak helyesnek tartaná, ha a tudósképzés az egyetemek hatáskörébe tartoznék. , a Budapesti Műszaki Egyetem villamos karának dékánja jónak látná, ha egyetemük levelező szakára jóval több hallgatót vehetnének fel. Kérte, hogy az egyetemek mellé, ott, ahol még nincsenek, tudományos kutató intézeteket létesítsenek. hadmérnökkari dékán hozzászólása után oktatásügyi miniszterhelyettes kért szót. A marxizmus-leninizmus egyetemi oktatásában mutatkozott dogmatizmusról, és azzal kapcsolatos néhány problémáról beszélt. , a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem dékánja a végzős hallgatók elosztásának kérdéséről beszélt. Véleménye szerint minden tervszerűséget nélkülöz az elosztás, igen sok esetben olyan posztokra állítanak embereket, akiknek nem oda szól a szakképzettsége. Véleménye szerint: meg kell szüntetni az egyetemeken a személyzeti osztályokat. Miniszteri rendelet értelmében a kádermunkát a tanszékvezetőknek kell intézniök. , az Eötvös Loránd Tudományegyetem helyettes rektora az Akadémia és az egyetem szorosabb együttműködéséről, , a Budapesti Műszaki Egyetem rektora az egyetemi irányítás és , az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója a nevelés néhány elvi kérdéséről szólt.A hozzászólásokra Kónya Albert oktatásügyi miniszter válaszolt, majd Sőtér István miniszterhelyettes zárszavaival véget ért az egyetemi és főiskolai vezetők országos értekezlete.
Ezen a napon történt január 01.
1979
1980
Budapesten elhunyt Tamkó Sirató Károly író, költő, műfordító.Tovább
1984
Az ország közigazgatási átszervezése miatt megszűntek a járások, így a járási párt KISZ bizottságok, úttörőelnökségek helyett – a...Tovább
1985
Megalakul az Aggteleki Nemzeti ParkTovább
1988
A Magyar Népköztársaságban hatályba lép a személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóló törvény. A külföldi utazás...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő