Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
„Nagyvilág”
Szabad Nép, 1956. július 22.
Az Írószövetség 1956 júliusában Nagyvilág címmel világirodalmi folyóirat megjelentetésére készült. Ennek kapcsán készített interjút a Szabad Nép újságírója a leendő folyóirat felelős szerkesztőjével, Gereblyés Lászlóval, az induló folyóirat legfőbb célkitűzéseiről, ars poeticájáról. A ma is megjelenő folyóirat 1956 októberében jelent meg először.
Ezt a címet viseli majd az Írószövetség hamarosan megjelenő világirodalmi folyóirata. Szép szó, s eredeti, magyar íze, színe van. Vörösmarty teremtette, aki „a népek hazája, nagyvilág" részeként akarta látni a magyar népet, s a „nagyvilág" irodalmának, a világirodalomnak alkotóelemeként a magyar irodalmat, a magyar szellemi életet.
Megkértük a leendő új folyóirat felelős szerkesztőjét,
, mondjon el egyet-mást a „Nagyvilág"-ról.- Mikorra jelenik meg a lap?
- Az első számot októberre szeretnénk megjelentetni - hangzott a válasz. - Az a tervünk, hogy az idén két számot adunk ki, egyenként tizenöt íven. A jövő évtől pedig a folyóirat havonta jelenik meg, körülbelül 10 íven. Illusztrációk díszítik majd, szeretnénk, ha ezeket a legjobb hazai és külföldi művészek készítenék. A lap, az első szám előkészítése nagy, szétágazó munkát igényel. Arra törekszünk, hogy a folyóiratnak széles körű munkatársi gárdája legyen mind idehaza, mind a külföldi országokban.
- Hogyan szándékozik a „Nagyvilág" az élő világirodalommal foglalkozni?
- A szó valódi értelmében világirodalmi folyóiratot szeretnénk adni olvasóközönségünk kezébe. Elsősorban a szovjet irodalom, a szocializmus útján haladó baráti országok és a nyugati országok irodalmának legkiemelkedőbb képviselőit szeretnénk megszólaltatni, hogy olvasóink szüntelenül figyelemmel kísérhessék az élő világirodalom kiemelkedő alkotóinak útját, művészetének állomásait. A tervek szerint talán már az első számokban sikerül novellát hozni az amerikai irodalom olyan jelentős képviselőitől, mint
vagy , részleteket közölni a nagy francia regényíró, naplójából, színdarabot hozni Berthold , aki ma Európa egyik legnépszerűbb drámaírója, , az olasz próza kiváló képviselőjétől. Ugyancsak az első számokban szerepel majd az Új barázdát szánt az eke második részével, az Olvadás második részével, új művével. Szeretnénk a kiváló lengyel költő, A. és a cseh költeményeiből közölni egy csokrot. Elképzelésünk szerint azonban a lapnak nem csupán a „nagyokat" kell szerepeltetnie, hanem számot kell adnia az élő világirodalom születő, új jelenségeiről is, a fellépő fiatal nemzedékek törekvéseit, harcait is figyelemmel kell kísérnie. Azt hiszem, ez nagyban növeli majd a lap érdekességét. Ki óhajtjuk szélesíteni világirodalmi látóhatárunkat földrajzi értelemben is. A magyar világirodalmi köztudatban nem vagy csak alig léteznek olyan népek, amelyeknek pedig fontos, kiemelkedő szerep jut az élő világirodalom fejlesztésében. Ide lehet számítani az egész ázsiai és afrikai arab irodalmat, a spanyol nyelvterület - a spanyolok és a dél-amerikai népek - irodalmát, az indiai irodalmat. De egyes közeli, sőt szomszéd népek irodalmát is fogyatékosan ismerjük csak. Milyen keveset tudunk például a jugoszláv vagy az osztrák irodalomról, vagy a rokon finn nép élő irodalmáról! A folyóirat szerkesztői feladatuknak érzik e fehér foltok eltüntetését is.Arra törekszünk, hogy a kritikai rovatban rendszeresen tájékoztassuk közönségünket a világirodalomban megjelenő új művekről. A könyvismertetéseket, kritikákat, ha mód van rá, kiváló külföldi írókkal, kritikusokkal íratjuk, elsősorban azonban arra számítunk, hogy a magyar írók, irodalmárok ebben a rovatban számolnak be világirodalmi olvasmányaikról. A vita-rovatban teret akarunk nyitni minden olyan hazai vagy külföldi elgondolásnak, véleménynek, amely a magyar olvasóközönség és az élő magyar irodalom számára fontos világirodalmi kérdésekben jelent állásfoglalást.
- Mi a jelentősége az új folyóiratnak a magyar irodalom, a magyar szellemi élet egésze szempontjából?
- A válasz, azt hiszem, nyilvánvaló. Kulturális életünkben nagyon hiányzott már egy olyan fórum, amely az élő világirodalommal való rendszeres, színvonalas kapcsolatot megteremti. Ez is egyik oka volt annak, hogy sokszor még a szakemberek is nehezen tájékozódtak az élő világirodalomban, nem vagy csak elkésve vettek tudomást egyes fontos eseményeiről. A „Nagyvilág"-ra az a hivatás vár, hogy az eleven kapcsolatot, a friss vérkeringést fenntartva, hozzájáruljon e káros helyzet megszüntetéséhez. Úgy vélem, hogy nagy szerep vár reá a helyes világirodalmi köztudat kialakításában. S végül még egy nagyon fontos küldetése van: a magyar műfordítás színvonalának emelése, a régi nagy műfordítói hagyományok ápolása, terjesztése, a fiatal műfordítói gárda nevelése.
- Még egy utolsó kérdés. Tájékoztatja-e a folyóirat olvasóközönségét arról, hogy a magyar irodalom milyen szerepet tölt be a külföld szellemi életében?
- Természetesen. Rendszeresen beszámolunk a külföldön megjelenő magyar könyvek, különösen élő íróink alkotásainak útjáról, visszhangjáról. A krónikarovat feladata lesz ezt figyelemmel kísérni. De beszámolunk a magyar kultúra egyéb külföldi eseményeiről is: filmjeink, előadóművészeink sikereiről, íróink utazásairól, s mindenről, ami a magyar olvasót érdekelheti. Azt akarjuk, hogy a folyóirat valóban megfeleljen a nevének, tükörképet adjon a nagyvilágról, s ebben a tükörben minket is megmutasson.
Ezen a napon történt június 01.
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő