Robert Peary eléri az északi-sarkot, másodikként Frederick A. Cook (1908. április 21.) után.Tovább
Egy izgatási per története 1951-ből
„A Pártszervezet vezetősége igazolja, hogy Ú. J. kisoroszi lakos, bércséplő, volt bérdaráló, famegmunkáló a kulák listán szerepel. Nevezett magatartása a felszabadulás óta számtalan esetbe megnyilvánult, aminek a következtében a népidemokráciához való viszonya a legrosz-szabb, szinte nyíltan a demokratikus rendszer ellen van, amit magatartásával állandóan bizo-nyít. A legutóbbi időben a béke, majd a begyűjtési rendelet ismertetésével kapcsolatban meg-tartott kisgyűléseken hangulatot rontóan közbeszólt, s nevetségessé igyekezett tenni az előadót, sőt még támadta is őket.”
A szentendrei rendörkapitányság környezettanulmánya Ú. J.-ról
| Államrendőrség szentendrei v[árosi] járási kapitányság | Tahitótfalusi r[endőr] örs |
| 271/1951 | Tárgy: Ú. J. Kisoroszi lakos kulákról környezettanulmány. |
Járási Kapitányságnak
Szentendre.
Jelentem, hogy a nevezettről a környezettanulmányt lefolytattam:
Ú.J.:,aki 1896 ápr.30-án, Kisoroszi, nös Sz. A-val, apja: + J., anyja: + A. I.. foglalkozás bércséplő, daráló, favágó-földmüves ipari kulák, katona vólt, büntetve 1948-ban közellátás érdekét veszéjeztető bűntett miatt 2 hónap és 600 frt, 1950 tavaszán jogtalan iparűzés miat 2.000 frt. és 1950 őszén ugyancsak jogtalan iparűzés miatt 200 frt. és több kisebb büntetések kihágás miatt.
A nevezett jobboldali középparaszt családból származik, születése óta nagyobb részt Kisoroszi községben vólt.
Szociális helyzete: Kulák, kizsákmányoló, osztályidegen személy, mely megmutatkozik a nevezett magatartásán. Az örsre való behívásakor is azt a kijelentést tette, hogy „Kisoroszi községben a mostani vezetők mind kanaszokból[!] tevődnek össze és azért nem tudnak semit ellintézni". Az 1951 évi béke aláíráskor ráírta a véletlenül hozája betévedt népnevelő aláírásgyűjtő lapjára, Ú. J. kulák vagyok. Több kijelentései vóltak. Teljesen hangoskodó, jobboldali beálítotságu, semiféle társadalmi munkában nem vesz részt. (Alaposan lehet gyanúsitani a magatartásán, valamint a kijelentésein keresztül, dekorációk, Szovjet sírok megrongálásával). Anevezet [!] a múltban a község területén tekintéjes szerep töltött be, több időszakos és több állandó alkalmazotatt tartott, a lakás 1943-44-ben Németek és a nyilasok találkozó helye vólt, illetöleg szálása. Népidemokráciánk ellen nemcsak nyiltan
burkoltan, hanem nyiltan is izgat. (béke aláirás kulák szó) Felesége és családja a községben a legnagyobb krelikális [!] befolyás alatt álnak, állandóan a szomszédjánál lakó rk. plébánosnál tartózkodnak úgy ö mint családja-különösen az esti órákban. Politikailag teljesen megbízhatatlan személynek látszik, burkoltan a társas gazdálkodás ellen izgatja a falu dolgozóit. A nevezett béálitotságára [!] való tekintettel megfigyelést igényel és sűrű ellenőrzést.Káros szenvedéjei nincsennek [!]. Baráti köre: amult [!] rezsim kiszolgálói és hívei a község kulákjai:Sz. ki kb. 1 hete zárva van. ref[ormátus] r[ómai] k[atolikus] [!] pap. Varga kulák.
A nevezett személynek a múltban tekintéjes [!] vagyona vólt., melyet mások kizsákmányolásán keresztül szerzet, jelenlegi vagyona: 2 ½ kt. hold föld 1 drb. cséplőgép garnitura traktorral, 1 drb. daráló fűrész telep, 1 ház, mely 3 szoba, 2 konyha és számos mellékhelyiségből áll, 1 drb komplet esztergapad, gazdasági felszerelések. Felszabadulás előtt kupeckodással /állat adás-vételel foglakozott-bércséplés és mezögazdasági munkája mellett. Tavaji cséplés 5 ízben elromlott a cséplö gépje - és 2-3 napig csinálta-csak azért, hogy a cséplés ne haladjon. A községben, mint állandó nagyhangu nak [!] ismerik.
A Pártal -Tanácsal [!] szemben burkoltan állandóan a r[ómai]k[atolikus]-papal együtt megpróbálják a tömegeket szemben [!] állítani: / pl. május 1-re körmenetett [!] akartak rendezni és a tanács közben járt, és ezzel kapcsolatban a pappal karöltve azt híresztelték, a faluban, hogy a Párt és a Tanács okai annak, hogy nem volt a körmenet megtartva-és ennek Ú. volt az egyik hangadója a községben.
Intézte: M. L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
Tahitótfalu, 1951 évi május hó 10-én
[Aláírás]
M.L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
örs.p[arancsno]k.
Jelzet: PML XXV. 2 b. (Pest Megyei Levéltár, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek) 2530/1951. Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 06.
1909
1919
A munkáspárt egyesülése után létrejött ifúsági szervezet felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) nevet.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő