Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója

„A már előbb leírtakból kiviláglik, hogy életem egy nagy kettősségben telt el. Apám részéről ősnemesi családból, gentry-családból származom, édesanyám nagyapja szegény szabómester volt és zsidó. Ez a kettősség állandó vívódást okozott bennem. Áldott emlékű édesanyám nevelése és az anyai rokonság szeretete vigasztalást adott a sok bántalomért, ami édesapám családja részéről ért. Ezért van az, hogy apám családjával semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs.”

Édesanyám született Elek Ilona. Első férje Jean Mayer francia állampolgár volt. Ebből a házasságból született György bátyám és Cecília nővérem, kiket apám örökbe fogadott és családi nevünket is felvették. Féltestvérein apjukról semmit sem tudnak. Édesanyám szülei zsidó emberek voltak. Nagyapám Dániel Tibor „báró” nagygáji (Torontál megye) birtokán volt intéző. A szerb megszállás után ott maradt, és kisebb bérleten gazdálkodott egyik fiával, Róberttel. Nagyatyám és nagyanyám elhunyta után Róbert bátyám tovább gazdálkodott Nagygájon, míg 1941-ben a német megszállás be nem következett. Kivégzése előtt [!] egy nappal sikerült az őrök lekenyerezésével Belgrádból megszöknie és Budapestre feljutnia, ahol egész háború alatt a felszabadulásig álnéven bujkált. Felszabadulás után lement Szegedre, és ott a Kisgazdapárt egyik vezetője lett, míg 1946-ban szívbénulás következtében el nem hunyt. Első felesége egy osztrák nő volt, akitől Anita nevű lánya született. Ez a lánya Vladár Sándor iparművész (Bp., VII. Damjanich u.) felesége lett. Második házasságából, melyet Hertelendy Máriával kötött meg a Bánátban, egy lánya, Mária és egy fia, Albert született. Halála után nagynéném Erdős Tamás dr. felesége lett. Erdős dr. Szentgyörgyi prof[esszor] asszisztense volt, ösztöndíjjal Uppsala-ban volt több, mint egy évig. Hazajövetele után a Tudományos Tanács tagja lett, ma is annak a tagja.

Édesanyám húga Erzsébet Hertelendy József ny[ugalmazott] Nemzeti Bank-i főellenőr felesége, jelenleg Bp-n (Vadász u. 33) élnek, ahol nagynéném trafikot vezet. Gyermekeik közül Mária, dr. Tomaj Ferenc min[iszteri] oszt[ály]tanácsos felesége Szekszárdon, Ilona pedig a Magasépítészeti tervintézet vezetőjének a személyi titkárnője. Egyetlen fiuk, Hertelendy János, volt egyetemi hallgató 1945-ben a nyilas rémuralom alatt a nyilasokkal volt tűzharcban, Budán hősi halált halt. A Kerepesi-úti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyen temették el nagy pompával, a nemzet halottjaként.

Ezen a napon történt március 25.

1919

Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.

1942

Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).

1942

Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő

1947

Elton John angol zeneszerző, előadóművész

1948

Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Történelmi tapasztalat, hogy a háborúk és az idegen katonai megszállás következményeit szinte mindig az ártatlan polgári lakosság sínyli meg leginkább. Nem volt ez másként a korabeli Magyarország területén sem 1944–1945 fordulóján. A bevonuló Vörös Hadsereg egységei ugyanis a katonák által „egyénileg” elkövetett atrocitásokon túl – rablás, fosztogatás, a nők tömeges megerőszakolása – módszeresen fogdosták össze a magyar és német származású civileket, majd vitték őket meghatározatlan idejű, sokszor évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunió területére.

Hosszú évtizedekig a szovjet tábor országaiban, így Magyarországon is tilos volt minderről a nyilvánosság előtt beszélni. Fiatal nemzedékek sora nőtt úgy fel, hogy szinte semmit nem tudott az ún. „málenkij robotról”, vagy pedig félrevezető, hamis információkat szerzett róla. A hazai történetírás is csak a rendszerváltozás környékén szabadult meg a rákényszerített ideológiai kötöttségektől, és az 1980-as évek végétől vált lehetővé a téma tudományos feltárása, tárgyilagos elemzése.

A magyar kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, Gulág-emlékévnek nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ez alatt a több mint két év alatt számos megemlékezést, konferenciát, kiállítást, történelmi jellegű iskolai vetélkedőt rendeztek, emléktáblákat avattak, és új lendületet kapott a GULAG-, illetve a GUPVI-témakör magyarországi tudományos kutatása. Ennek köszönhetően állt össze az ArchívNet idei első, 2017/1. száma is, amelynek témája: „Hadifogság, Gulág, málenkij robot”. Írásaikban a szerzők ismertetik ez irányú kutatásaikat, új összefüggéseket tárnak fel, és mindeddig ismeretlen dokumentumok közlésével gazdagítják a szovjetunióbeli kényszermunkáról alkotott eddigi tudásunkat.

A szám megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta. Ki kell emelnünk, hogy 2016 decemberében szintén a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával újult meg a folyóirat külső megjelenése és honlapjának motorja, amelynek eredményeként korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület várja olvasóinkat.

Budapest, 2017. február 15.

A szerkesztők