Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."

5.

Buda szabad királyi főváros tanácsának vállalkozási szerződése Széchenyi Ödönnel

Buda, 1868. január 18.

 

BUDA SZABAD KIR.

FŐVÁROS TANÁCSA

 

Másolat

 

Feltételi pontozat. I. az engedély 40 évre adatik azon naptól számítva, melyen a sikló a közhasználatnak átadatik.

II. A vállalkozó köteles az ezennel megadott jogért évenként előlegesen 10 db aranyat természetben a városi házipénztárba díj gyanánt befizetni.

III. A vállalkozó köteles a siklót a bemutatott terv szerint építeni. Magától értetődvén, hogy mind a sikló, mind az ehhez szükségelt épületek felállításához a hatósági építési engedély lesz kinyerendő.

IV. Vállalkozó köteles a földmunkálatai által támadó földtöbbletet a Lánczhíd közelében a mérnöki hivatal által kitűzött helyen és irányban a Duna-parton saját költségén lerakni.

V. Vállalkozó köteles a kinyerendő végleges engedélytől számítandó egy év alatt a siklót a közforgalomnak átadni, különben az engedély elvész.

VI. Miután 40 év leforgásával az egész vállalat Buda sz. kir. főváros tulajdonába megy által, köteles vállalkozó ez időpont beálltával a siklót minden menet felszerelvényeivel és üzleti épületeivel, valamint gépeivel tehermentesen és minden kártalanítási igény nélkül üzletképes állapotban a város birtokába átbocsájtani. Ezen jog biztosítása czéljából egyrészt joga van a városnak a vállalathoz tartozó minden eszközöket és tárgyakat a 40 évet megelőző öt évben évenként leltározni, másrészt pedig mind a siklóhoz, mind az üzleti épületekhez szükségelt telkek, valamint az arra emelendő pálya vagy egyéb az üzlethez tartozó építményekhez, a városnak 40 év múlva esedékes joga betábláztatik oly hozzá[a]dással, hogy ezen telkek a városi hatóság beleegyezése nélkül megterhelendők vagy kicserélendők nem lesznek.

VII. Ha a vállalat a 40 év leforgása előtt bármi oknál fogva megszűnnék, előjoga van a városnak azt becsáron átvenni, mely becsárból az üzlet kezdetétől lefolyt évek számával egyenes arányban álló 40-ed résznek le lesznek számítandók. - Ha pedig a városi közönség ezt nem akarná, jogában áll a vállalat létesülte által változott telkeket, előbbeni állapotukba visszahelyezni, minek költségei maguk a telkek és az arra emelt építmények értékéből fognak fedeztetni.

VIII. Azon kívül jogában áll a városnak a vállalatot vállalkozótól vagy annak jogutódjaitól bármikor megváltani, köteles levén, ha ez eset az első 20. engedélyi év alatt adná magát elő, az eredeti felállítási tőkét kétszeresen, ha pedig a másik 20. évben történik, az eredeti felállítási tőkét és ugyanezen összeget azonban a másik 20. év kezdetétől számítandó évek után évenként 5% levonásával, kifizetni.

IX. Vállalkozó köteles magát minden, a rend és biztonságra czélzó hatósági intézkedéseknek alávetni. Különösen fenntartatik a jóváhagyásnak a menetrend és vitelbeni szabályzat. A vitelbérre előre is megjegyeztetik: hogy azon esetben, ha a megállapítandó vitelbérek folytán a befolyandó jövedelemből a kezelési költség az amortisationalis összeg és a 6% kamaton kívül, még az egész befektetett tőkére nézve több mint 15% nyeremény többlet éretnék el, vállalkozó köteles a vitelbéreket aránylag leszállítani.

X. Mindenek előtte a sikló az általános használatnak átadatnék, hatósági felügyelet alatt nyilvános próba lesz eszközlendő, melynél az illető kocsik a lehetőnél kétszeres súllyal terheltetvén, a tökéletes biztonság lesz kiderítendő.

XI. A vállalat, mind az országfejedelmi adó, mind a községi pótadóra nézve a fennálló vagy felállandó rendszabályoknak leend alávetve.

XII. Ha a fenn kitett engedélyi idő alatt újabb siklók terveztetnének, vállalkozó úrnak előjog engedtetik: hogy azt ugyanazon feltételek alatt, önmaga építheti, de köteles ez iránt legfeljebb 3 hónap alatt nyilatkozni. Megjegyeztetvén: hogy az általa felállítandó siklótól fel és lefelé 50 ölnyi távolságra siklónak felállítása egyáltalán nem fog engedtetni.

XIII. Ha vállalkozó jelen vállalatot egy részvény társaságra ruházná át, akkor e társaság ugyanazon jogokban részesül, de ugyanazon kötelességeket is átvállalja, hozzá tevén: hogy ily társulat igazgatósági és székhelye mindenkor Buda.

Kelt Budán, 1868. január 18-án. A feltételi pontozatokat elfogadom Gf. Széchenyi Ödön mr. Dr. Ország Sándor mr. tanácsosnak, mint a kir. bizottmány elnöke.

 

Dr. Ország Sándor

tanácsnok

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott másolat.

 

Ezen a napon történt október 19.

1904

Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább

1941

A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.

1956

Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább

1960

Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők