A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével

„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”

Bevezető 

Az alábbiakban közölt napló szerzője az 1917. március 19-én született K. Papp József, aki 1939. október 5-én vonult be kötelező katonai szolgálatára a munkácsi 12. kerékpáros zászlóalj 35M Ansaldokkal felszerelt kisharckocsi-szakaszához. Itt az alapkiképzést követően feltehetően harckocsivezetőként szolgált. Ezután – szakképzettségét hasznosítva – az alakuló 30. harckocsiezred kötelékébe sorolták.

CV35 Ansaldo kisharckocsi

A Magyar Királyi Honvédség második világháborús működése során sok szempontból meghatározó fontosságúak voltak a 2. hadsereg 1942–1943-ban, a Szovjetunióban vívott harcai. A közbeszédbe csak „Don-kanyar” néven bevonult eseményláncolat nehéz harcok sorozatából állt. Ebben a magyar csapatok főleg a 2. honvéd hadsereg kötelékében vettek részt. Ennek hadrendi alakulata volt az 1. tábori páncélos hadosztály is. Az egység főerejét alkotó 30. harckocsi ezredének felszerelése 108 db T-38G típusú, Škoda gyártmányú könnyű (magyar viszonylatban közepes) és 22 db PZ-IV F1 típusú közepes (magyar viszonylatban nehéz) harckocsiból állt, amellyel a németek látták el a honvédséget. Kellő számú harckocsi hiányában csak két zászlóaljat állítottak fel: mindegyik 2-2 közepes és 1-1 nehéz századdal (a 3. és a 6. századok lettek a nehéz századok). A magyar hadvezetés a hadosztály páncélos állományát kiegészítette még 19 db Nimród páncélvadásszal és önjáró légvédelmi gépágyúval (ezek az 51. páncélvadász-zászlóaljba kerültek), 14 db Csaba páncélgépkocsival (az 1. felderítő zászlóalj számára), valamint 17 db Toldi könnyű harckocsival (ezeket különböző helyekre osztották be). A magyar páncélosok az új technikára való kiképzést a németországi Wünsdorfban lévő páncélos iskolán kapták meg. A hadosztály vasúti kiszállítása 1942. június második felében kezdődött meg, és július elejére értek ki a magyar 2. hadsereg korábban kiszállított könnyű hadosztályai mögé. Részt vettek a szovjet hídfők felszámolását célzó támadásokban, ahol számottevő veszteségeket szenvedett. Ezek közül kiemelhetőek: az 1. urivi ütközet (július 18.), a Korotojak elleni két támadás (1942. augusztus 7-én és 15-én), a második és a harmadik urivi ütközet (1942. augusztus 10-én, valamint szeptember 9-én). A hadosztály később a januári visszavonulás során csaknem teljes járműállományát elvesztette, valamint komoly személyi veszteségeket is szenvedett.

Don-menti harcok, 1942. szeptember
NAVA Filmhíradók Online - Magyar Világhíradó 967.

Naplójában – amit a jegyzetek stílusából és terjedelméből ítélve valószínűleg egy zsebnaptárban vezetett – megörökítette a napi eseményeken kívül az általa fontosnak tartott dolgokat, az ellőtt lövedékek számától egészen a hősi halált halt bajtársak nevéig. Ez utóbbiakat fontosnak tartottuk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adattárából pontosítani. A szöveg utalásai több helyen mutatják, hogy az ellátás nem bizonyult elegendőnek, és a katonák sokszor a polgári lakosságtól „zabráltak” kiegészítést. Különösen a kalóriadús, zsíros táplálékhoz (szalonna stb.) szokott magyar gyomornak lehetett sovány a „kincstári” koszt (augusztus 24: „A koszt nagyon gyenge, lézengünk az éhségtől”). Több helyen megmutatkozik, hogy – általános háborús jelenségként – az otthontól távol nem kötötték őket az otthon megszokott normák, hiszen nem csak az élelmiszert, hanem egyéb használati tárgyakat is elvettek a polgári lakosságtól.

K. Papp József több helyen leírja, hogy a harcok közötti időszakban az elöljárók a békeszolgálathoz hasonlóan igyekeztek a legénységet foglalkoztani. A karbantartási teendők elvégzésén, a körletépítésen túl sokszor volt részük torna- és fegyelmezőgyakorlatokban. Ezzel a cél valószínűleg a „kézben tartás” volt, hiszen a fő ellenség békében és – a harcok közötti szünetben – a háború alatt is az unalom volt.

Sok egyéb visszaemlékezésből kitűnik, hogy a 2. hadsereg katonái nem értették, miért kell olyan távol harcolni hazájuktól. K. Papp József naplójából is látszik, hogy fásultan, érzelmek nélkül vette tudomásul bajtársai halálát, temetését. Valószínűleg a 30. harckocsiezred katonái is azok közé tartoztak, akik napról napra élve próbálták túlélni a frontszolgálatot.


Az átírás során a helyiségneveket a naplóban megadott – sokszor nem pontos – formában hagytuk. A szerző naplója – a feljegyzések írásának körülményei miatt – számos helyesírási következetlenséget tartalmaz (kis- és nagybetű keverése, pont és vessző használata), ezeket igyekeztünk egységesíteni. A korra jellemző vagy tájnyelvű kifejezések írásmódjához azonban nem nyúltunk, egyes esetekben [!] jelet alkalmaztunk. A feljegyzéseket – megtartva az eredeti sorrendet – lehetőleg havi/heti bontásban, illetve a harci cselekmények és pihenő időszak szerint tagoltuk.

Ezen a napon történt március 25.

1919

Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.

1942

Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).

1942

Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő

1947

Elton John angol zeneszerző, előadóművész

1948

Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Történelmi tapasztalat, hogy a háborúk és az idegen katonai megszállás következményeit szinte mindig az ártatlan polgári lakosság sínyli meg leginkább. Nem volt ez másként a korabeli Magyarország területén sem 1944–1945 fordulóján. A bevonuló Vörös Hadsereg egységei ugyanis a katonák által „egyénileg” elkövetett atrocitásokon túl – rablás, fosztogatás, a nők tömeges megerőszakolása – módszeresen fogdosták össze a magyar és német származású civileket, majd vitték őket meghatározatlan idejű, sokszor évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunió területére.

Hosszú évtizedekig a szovjet tábor országaiban, így Magyarországon is tilos volt minderről a nyilvánosság előtt beszélni. Fiatal nemzedékek sora nőtt úgy fel, hogy szinte semmit nem tudott az ún. „málenkij robotról”, vagy pedig félrevezető, hamis információkat szerzett róla. A hazai történetírás is csak a rendszerváltozás környékén szabadult meg a rákényszerített ideológiai kötöttségektől, és az 1980-as évek végétől vált lehetővé a téma tudományos feltárása, tárgyilagos elemzése.

A magyar kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, Gulág-emlékévnek nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ez alatt a több mint két év alatt számos megemlékezést, konferenciát, kiállítást, történelmi jellegű iskolai vetélkedőt rendeztek, emléktáblákat avattak, és új lendületet kapott a GULAG-, illetve a GUPVI-témakör magyarországi tudományos kutatása. Ennek köszönhetően állt össze az ArchívNet idei első, 2017/1. száma is, amelynek témája: „Hadifogság, Gulág, málenkij robot”. Írásaikban a szerzők ismertetik ez irányú kutatásaikat, új összefüggéseket tárnak fel, és mindeddig ismeretlen dokumentumok közlésével gazdagítják a szovjetunióbeli kényszermunkáról alkotott eddigi tudásunkat.

A szám megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta. Ki kell emelnünk, hogy 2016 decemberében szintén a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával újult meg a folyóirat külső megjelenése és honlapjának motorja, amelynek eredményeként korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület várja olvasóinkat.

Budapest, 2017. február 15.

A szerkesztők