Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
A "joviális öregúr" és a "kedves vidéki néni"
„Nagytakarítás, festés, mázolás de csak a megjelölt útvonalon […]. Kopott gépek, falak egyik oldala, vendégek felé eső oldal lett lefestve. Csak a szép és jó!” Nyikita Szergejevics Hruscsov és felesége 1964. április 8-án Magyar Optikai Műveknél tett látogatásáról egy kézzel írt forgatókönyv-változat és fotóalbum tanúskodik. Számos, a korra jellemző információt tudhatunk meg a lázas előkészületi munkák, majd a látogatás leírásából, a korra oly jellemző propagandisztikus fotók illusztrálásával.
Forrás
A látogatás főbb eseményei
1. A főépület bejáratához fél tizenegy után érkeztek a vendégek: a szovjet küldöttség mellett Kádár János - a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, miniszterelnök - és felesége, Tamáska Mária, Gáspár Sándor a fővárosi pártbizottság első titkára, Komócsin Zoltán a Népszabadság főszerkesztője, akiket - üdvözlésképpen - egy-egy virágcsokorral ajándékoztak meg a vállalatnál dolgozó fiatal „munkáslányok". A fogadóbizottságot dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Posch Gyula vezérigazgató, valamint a kerületi és vállalati pártszervek és társadalmi szervezetek vezetői alkották.
A feljegyzés írója szerint Hruscsovot szeretettel várták a dolgozók, mert jó híre volt. Igaz utána rögtön meg is jegyezte 56-os dolgait nem tudtuk. Ez után, a hruscsovi enyhülés hatására a hétköznapokban megjelenő változásokra utalt, szinte csak címszavakban: XX. kongresszus - Sztálin - változás, Demagóg szónoklatok - lazultak, 1963 - útlevél, külföldi utak kocsival, Határok, sorompók felnyíltak, szabad mozgás..., Ezt csak mi idősek tudjuk értékelni. Hruscsovról pedig a következő rövid jellemzést írta: Modern öltözködés, kalap, Joviális - kedves öregúr, humoros volt, Felesége: Nyina kedves vidéki néni.
2. Ünnepi ülés a vállalati pártbizottság tanácstermében: itt először a vezérigazgató tartott egy hosszabb köszöntőt, amiben a vállalat történetét, illetve a MOM gyártmányprofilját és saját fejlesztéseiket ismertette; másodikként a vállalati pártbizottság titkára következett, aki a gyárnak a szocialista versenymozgalomban elért eredményeiről beszélt, és beszámolt az első negyedéves tervfeladatok teljesítéséről. Ehhez a beszámolóhoz kapcsolódik az üzemlátogatás legkínosabb pillanata - amit a hivatalos összefoglalóból is megismerhetünk - ugyanis a párttitkár az exportadatoknál jelentkező 4%-os lemaradást - részben - egy meg nem nevezett külföldi ország késett beszállításával magyarázta. Hruscsov azonnal reagált: A tapintatos fogalmazásból arra következtetek, hogy valamelyik szovjet gyár maradt adós. (A feljegyzés szerint Hruscsov még egy ironikus megjegyzést is hozzá fűzött az előző mondatához: Nézzenek a miniszter elvtársra, piros, mintha sündisznót nyelt volna! Az igazgató menteni akarva a helyzetet, rögtön válaszolt Hruscsovnak: Valóban egy motorfélét nem szállítottak le időre, de már rendeztük is a problémát. Hruscsov azonban nem tágított a témától: Ne igyekezzen enyhíteni a felelősséget, hiszen ha valamelyik gyár nem szállít pontosan, azzal dezorganizálja egy másik üzem munkáját. Odahaza majd végére járunk a mulasztásnak.
Azt viszont csak a feljegyzés írójától tudjuk meg, hogy az ügy megemlítése „melléfogás" volt. Ugyanis az említett motorok időben megérkeztek a gyárba és nem volt lemaradás a tervezett exportadatoknál sem. A félretájékoztatott párttitkár, illetve a téves adatot közlő személy későbbi sorsáról nincs adatunk.
3. Az ülés végén kölcsönösen megajándékozták egymást a vendéglátók és a vendégek: Posch Gyula vezérigazgató a vállalati kultúrház üvegre csiszolt képmását és egy utazó ébresztőórát adott át a delegáció tagjainak, Hruscsov ezeken kívül még egy távcsövet is kapott, amit megköszönt és megjegyezte, hogy: Majd egy vadászat alkalmával ellenőrzőm a minőségét. Utána pedig ő nyújtott át egy szovjet gyártmányú fényképezőgépet a vezérigazgatónak, azzal hogy: Ennek a szovjet terméknek pedig a gyár igazgatója legyen a MEO-sa.
4. Üzemlátogatás a gyár finomforgácsoló részlegébe, finomoptikai műhelyébe és a geodéziai szerelőműhelybe: az üzemegységek gyártósorai és az új fejlesztésű termékek bemutatása közben Hruscsovnak ismét sikerült megmutatnia személyiségének kedélyes, ironikus oldalát. Ugyanis az egyik speciális alumíniumöntvény kifejlesztése kapcsán a műhelyben dolgozók lelkesen magyarázták, hogy a kísérleteket egy magyar mérnök szovjet feleségével együtt végezte, mire az SZKP első titkára megjegyezte: Lám, milyen gyümölcsöző lehet, az ilyen közvetlen szovjet-magyar együttműködés. Majd a látogatás végeztével a két pártvezető kézjegyével látta el a Szocialista munka műhelye címmel frissen kitüntetett finomforgácsoló részleg brigádnaplóját.
A látogatásra kijelölt műhelyekben és részlegekben végzett előkészületi munkák minőségéről a személyes beszámolóból kapunk a korra jellemző információt: Nagytakarítás, festés, mázolás, de csak a megjelölt útvonalon..., Kopott gépek, falak egyik oldala, vendégek felé eső oldal lett lefestve.; Csak a szép és jó!
5. Munkásgyűlés a vállalat udvarán: egy úttörő fiú orosz nyelvű köszöntője és Posch Gyula vezérigazgató megnyitó szavai után következtek a pártvezetők beszédei. Kádár a MOM vezetőségének és dolgozóinak munkájában megnyilvánuló szocialista öntudatot dicsérte, amely egyszerre tartja szem előtt a termelékenységi színvonal növelésének és a gazdaságosságnak az elveit; illetve a hosszú távú szovjet-magyar együttműködés fontosságáról beszélt. Végül biztosította a munkásokat arról, hogy a pártvezetés elsődleges célja a termelési eredmények eléréséhez szükséges társadalmi és gazdasági háttér fenntartása, a megfelelő munkakörülmények kialakítása. Hruscsov beszédében először a kapitalista és szocialista országokban élő munkások helyzetének és az ebből fakadó munkamorálnak a különbségét taglalta. Majd a szovjet-magyar gazdasági együttműködés sikerességét dicsérte, amelyet a Magyar Optikai Művek működése is jól példáz. Beszédének végén a MOM termékeinek minőségével kapcsolatban a nagy nyilvánosság előtt is hangoztatta azt a véleményét, hogy a megfelelő minőségű gyártmányok előállításának elengedhetetlen feltétele a kereskedelmi szerződések maradéktalan betartása, amely alól a szovjet vállalatok sem kivételek. Ígéretet tett arra, hogy felelősségre vonják a vállalattal szerződést kötött szovjet cég vezetőit, akik nem határidőre szállították le a szükséges alkatrészeket. A gyűlés záróakkordjaként átadták a vállalat kollektívájának a szovjet delegáció ajándékát - egy hófehér Lenin-mellszobrot. A látogatásról készült utolsó felvétel pedig már Hruscsov búcsúintegetése a tribünről.
A kéziratos feljegyzésben a nagygyűlés - már-már hisztérikus légkörű - előkészítéséről olvashatunk: a díszemelvényt az asztalos üzemben készítették 20 fő részére, amely a rajta majdan elhelyezkedő személyek biztonsága miatt 10x-es biztonsággal épült meg, sok köbméter faanyag felhasználásával. A túlbiztosítás ellenére is folyamatosan aggódtak a stabilitása miatt: istenem, nehogy összedőljön, ezért a látogatás napjára olyan masszív szerkezetet sikerült felépíteni, hogy még egy T30-as tank is rámehetett volna. A szerző még röviden utal arra is, hogy a több ezer fős gyűlésre kirendelt biztonsági emberek ebben az esetben nem az ablakokban helyezkedtek el, hanem a környező épületek lapos tetőit töltötték meg.
Az incidens nélkül lezajlott látogatás befejeztével a délután folyamán elhagyta a gyár területét a szovjet és a magyar párt- és kormányküldöttség, és a másnapi - Kisstadionban megtartott - magyar-szovjet barátsági nagygyűlés után utazott vissza a Szovjetunióba a hruscsovi delegáció.
MOL XXIX-F-291-a 190. doboz (Magyar Országos Levéltár, Magyar Optikai Művek Általános iratok 190. doboz).
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető a Kairói...Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő