Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig

Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.

„Szabotázs cselekmények" vezetői gépkocsik ellen, és a járművek védelme a Kútvölgyi úton

  

a.

dr. Bíró László jelentése az ÁVH-nak

B/J.73/1950/P.

Államvédelmi Hatóság
Budapest

Folytatólagos jelentésem a következő:

1950. augusztus 28-án d. e.

utaztam a kórház [a Kútvölgyi úti Állami Kórház] állományában lévő személyes használatomra biztosított MM 399 számú gépkocsival, a Balatonarácson tartózkodó K. I. elvtárs megvizsgálására.

A gépkocsi az indulás előtt a kórház udvarában várakozott.

A gépkocsi gumideffektet [!] kapott a jobb első keréken, melynek szerelésekor megállapítottuk, hogy a gumiban sebészeti varrótű volt elhelyezve. A tűt mellékelem. Ilyen sebészeti varrótűk az úton és országúton általában nem találhatók.

Intézkedtem, hogy a gépkocsi nappal is a kórház garázsában várakozzék.

Korábban, Ratkó elvtársnő kórházi bent fekvésekor (1950. VI. 24. - 1950. VII. 26-ig) Ratkó elvtársnő A 240 rendszámú kocsija a kórház előtt várakozott, miközben Ratkó elvtársnő Mészáros Lőrinc gépkocsivezetőjét felhívatta szobájába. Később Mészáros Lőrinc elvtárs elmondta nekem azt, hogy a gázpedállt [!] szurokkal valaki összeragasztotta, ami által a gépkocsi sebessége nehezen volt szabályozható. Mészáros elvtárs a hibát csak napok múlva találta meg, minthogy erre számítani nem lehetett.

Mészáros elvtárs ezt úgy értékelte, hogy valamelyik gépkocsivezető „tréfából" csinálta. Én azt hittem, hogy ezt az Államvédelmi Hatóságnak annak idején jelentették. Amikor tegnap az én gépkocsimmal kapcsolatos dolgot Ratkó elvtársnőnek jelentettem, megtudtam, hogy Ratkó elvtársnőnek gépkocsijával kapcsolatos korábbi ügyről Ratkó elvtársnő nem tud (nyilván azért, mert annak idején betegsége miatt gépkocsivezetője nem akarta nyugtalanítani, s így szükségesnek tartom ezen tényt is jelenteni. [...]

Budapest, 1950. augusztus 29.

                                                                             (dr. Bíró László)

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat

b.  

Feljegyzés a pártközpont adminisztratív osztálya számára a Kútvölgyi úti Állami Kórháznál autóparkoló létesítéséről

B/J.74/1950/P.

Feljegyzés
Sebes Sándor elvtársnak

1.) A Kútvölgyi úti Állami Kórház és a János Kórház közötti utcát biztonsági szempontból Ratkó elvtársnő indítványára a rendőrség lezárta. Minthogy azonban ezt kellőleg nem ellenőrzik, a járművek ezt nem tartják be.
2.) A Kútvölgyi úti Állami Kórházba napról napra nagy számban érkeznek vezető elvtársak gépkocsijai és ezeket a gépkocsivezetők magukra hagyják, minthogy az osztályokra vizsgálati anyagot hoznak, gyógyszerért jönnek stb.
Ezen magára hagyott gépkocsi ez ide 1.) alatt mellékelt és az ÁVH-hoz intézett levél szerint, mint Ratkó elvtársnő gépkocsija is, szabotázs-cselekményekkel vannak veszélyeztetve.
3.) Javaslat: Javasoljuk, hogy a kórházzal szemben egy autó-parkozó hely létesíttessék és az autó-parkozó helyre egy rendőr őrszem állíttassék (nem ÁVH), aki az autók biztonságáról, valamint az 1.) pontban említett lezárt út biztosításáról egyidejűleg gondoskodna.
Az autó-parkozó hely ügyében hónapokkal ezelőtt kint voltak Pongrácz, Nezvál, Vikol, Kara Anna és Bakács elvtársak és kilátásba helyezték annak felállítását, de ez ügyben még a mai napig intézkedés nem történt.
Azonos szövegű feljegyzést küldtem Moravecz László ÁVH ezredes elvtársnak.

Budapest, 1950. augusztus 29.

                                         Elvtársi üdvözlettel

                                                                           [popup title="[Aláírás nélkül.]" format="Default click" activate="click" close text="A levelet valószínűsíthetően Bíró László, a Kútvölgyi úti Kórház orvosa írta."]

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat

c.

Feljegyzés a Kútvölgyi úti kórháznál parkoló vezetői gépkocsik őrzéséről

Másolat

Feljegyzés

Budapest, 1950. október 24.

A Kútvölgyi úti Állami Kórházba érkező vezető elvtársak gépkocsijaiknak biztosítása ügyében:
A vizsgálat megállapította, hogy a Kórház udvarán, illetve a kórház melletti úttesten parkírozó vezető elvtársak gépkocsijait esetenként őrizet nélkül szokták hagyni a gépkocsivezetők, amíg a vezető elvtársak, illetve gépkocsivezetőik a kórházban dolgukat végzik. Az őrizetlenül hagyott gépkocsik ki vannak téve az ellenség által elkövethető legkülönbözőbb kártevéseknek, ami azt jelenti, hogy a vezető elvtársak élete is veszélyeztetve van.
A vezető elvtársak gépkocsijaik biztonságosabb parkírozása céljából megfelelő méretű zárt helyiség (garage) nem áll a gépkocsik rendelkezésére a kórház udvarán. A kórházba különböző időben érkező és különböző helyen (udvaron, úttesten) parkírozó gépkocsik biztosítását nem oldja meg az erre a célra beállítható őrszem sem, mert az őr, a fent említett okok miatt nem tudta betekinteni valamennyi gépkocsit. Így az ellenségnek módjában van különböző módon robbanó vagy egyéb mérgező anyagokat elhelyezni a gépkocsik alkatrészein, amellyel veszélyeztetheti a vezető elvtársak életét is.
A vezető elvtársak gépkocsijaik kellő biztosítása csak úgy válik tökéletessé, ha a kórházba érkező rövidebb, hosszabb időre való tartózkodásra megfelelő zárt helyiségben (garage-ban) kapnak elhelyezést. Az erre a célra elkészített helyen, politikai és szakmai szempontból megfelelő személy biztosítása a vezető elvtársak kórházba érkező gépkocsijaikat [!]. A megfelelő zárt helyiség azon kívül, hogy biztosítsa az esetleges politikai vonatkozású kártevések ellen a gépkocsikat, egyben biztosítsa az időjárás rongálásaitól is.

                                                                            [Aláírás nélkül.]

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt másolat
 

Ezen a napon történt november 15.

1969

250 000 béketüntető demonstrál a vietnami háború ellen Washingtonban.

1969

A budapesti Hanoi parkban több ezer fiatal részvétel vietnami szolidaritási nagygyűlést tartottak.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők