A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig

Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.

Ratkó Anna betegsége

B/J.85/1950.

Magyar Dolgozók Pártja Főtitkárság

Budapest

Tisztelt Elvtársak!

Ratkó Anna elvtársnőnél a mai napon Petrovszkij, Szapozskov, Rusznyák, Hedri professzorok, dr. Weil Emil és dr. Bíró László elvtársak konzíliumot tartottak.

A folyó hó 20-án tartott konzílium úgy határozott, hogy a tennivalókra való végső döntést az 5 napos megfigyelés, valamint Penicillin és Streptomycin kezelés eredménye után fogja elhatározni[...]

A konzílium azt javasolja, hogy a műtét a jövő héten kedden vagy szerdán történjen meg, a műtétet Hedri professzor végezze, mert már előzőleg kétszer operálta, és így a helyi viszonyokkal tájékozott. Petrovszkij és Szapozskov professzor felajánlották, hogy tanácsokkal a műtét közben támogatják és a konzílium többi résztvevői is a műtétnél jelen lesznek. A műtét lehetőleg helyi érzéstelenítésben fog történni, szükség esetén azonban narcosis is alkalmazható.

Budapest, 1950. március 25.

                                                           Elvtársi üdvözlettel

                        (Szapozskov prof.)                              (Petrovszkij prof.)
                        (Hedri Endre prof.)                              (Rusznyák István prof.)
                        (Bíró László dr.)                                  (Weil Emil dr.)

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*

B/J.22/1950/P.

Feljegyzés
Ratkó Anna elvtársnő egészségi állapota ügyében

Ratkó Anna elvtársnő néhány nappal ezelőtt tért vissza a Szovjetunióból, ahol kórházi kezelés alatt állott.

Bár az ottani kórházi leleteit még nem kaptuk kézhez, megállapítható, hogy az a javulási folyamat, mely még itt-tartózkodása alatt megkezdődött, s amely javulási folyamat következményeként görcseinek, hidegrázásainak száma és a napi láz átlaga csökkent, Szovjetunióban való tartózkodása alatt folytatódott.

Jelenleg állapota jelentősen javultnak tekinthető. [...]

Ratkó elvtársnő egészségügyi állapotát f. hó 23-án megbeszéltük Petrovszkij professzor elvtárssal is.

Ratkó elvtársnő elmondása szerint a Szovjetunióban kibocsátásakor napi 8 óra munkaidőt engedélyeztek, amely később 12 óráig lenne bővíthető. Azt ajánlották továbbá, hogy görcs vagy hidegrázás fellépte után 1-2 napot ágynyugalomban töltsön.

Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy Ratkó elvtársnő egyelőre mellőzze és később is korlátozza a nagyobb autó-utakat, különösen, ha ezek rosszabb utakon, rázással volnának egybekötve.

Diétásan, zsírmentes étrendet ajánlunk a szovjetunióbeli kezelőorvosokkal együtt, részben az epeút megbetegedéssel kapcsolatos károsodások kiiktatására, részben pedig enyhe fogyókúraként, amely különösen a szív állapota miatt szükséges. Javasoljuk továbbá az utóbbi okból az étrendben a konyhasó megszorítását is.

Vártható, hogy a fenti, az életmódra vonatkozó előírások betartása esetén Ratkó elvtársnő, ha kisebb visszaesésekkel is, munkaképes marad.

Budapest, 1950. május 24.

                                                                                   (dr. Bíró László)

 

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*  

B/J.57/1950/P.

Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség
Főtitkárság
Budapest

Tisztelt Elvtársak!

Ratkó Anna elvtársnő egészségügyi állapotáról jelentésünk a következő:

Az Elvtársnő Szovjetunióból való hazatérése óta aránylag jó állapotban volt, s régebbi panaszai csak nagyon ritkán és kismértékben ismétlődtek meg. [...]

Betegsége olyan természetű, hogy egyelőre a legnagyobb nyugalomra és kórházi kezelésre van szüksége; munkaképességének visszaállítására 4-5 hétnél hamarább nem lehet számítani.

Ratkó Anna elvtársnő f. hó 24-e óta a Kútvölgyi úti Állami Kórház belosztályán fekszik és kezelésünk alatt áll.

Budapest, 1950. június 28.

                                                                       Elvtársi üdvözlettel:
                                   (dr. Bíró László)                                              (Dr. Rusznyák István)

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*

B/J.64/1950/P

Magyar Dolgozók Pártja
Központi Vezetőség
Főtitkárság
Budapest

Tisztelt Elvtársak!

Ratkó Anna elvtársnő állapotáról folytatólagos jelentésünk a következő:
Az alkalmazott gyógykezelés következtében Ratkó Anna elvtársnő [...] jelentékeny mértékben megnyugodott állapotba került.
Ratkó Anna elvtársnő folyó hó 26-án elhagyta a kórházat.
Ratkó elvtársnő augusztus 1-től 15-ig szabadságra megy és azt követően újabb vizsgálat alapján munkába állítását fogjuk javasolni.

Budapest, 1950. július 28.

                                                           Elvtársi üdvözlettel:

                                   (dr. Bíró László)                                              (dr. Rusznyák István)

 

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*  

Magyar Dolgozók Pártja Titkársága

Budapest                         

Tisztelt Elvtársak!

Ratkó elvtársnő állapota az utolsó hetekben rosszabbodott. Fájdalmak, hidegrázás, láz gyakoribbá váltak. Belgyógyászati kezeléssel ezen az állapoton segíteni nem lehetett és nem is várható, hogy további belgyógyászati kezeléssel lehessen eredményt elérni. [...]

Budapest, 1951. január 9.

                                                           Elvtársi üdvözlettel:

                        P. I. Szapozskov                                                         B. V. Petrovszkij
                        dr. Hedri Endre                                                           dr. Rusznyák István
                        dr. Weil Emil                                                               dr. Bíró László

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*

B/J.6/1951/P.

Feljegyzés
Gerő Ernő elvtársnak Ratkó Anna elvtársnő 1951. január 11-én történt műtétéről

Ratkó Anna elvtársnőnél a műtétet a mai napon Hedri Endre professzor elvégezte; a műtét 8.50-kor kezdődött és 11.10-kor fejeződött be. [...]
Megfelel a klinikai képben annak is, hogy Ratkó Anna elvtársnő panaszainak fokozódását rendszerint mechanikus inzultusok váltották ki (testi rázkódtatás stb.). [...]
A műtétet és az altatást a keringési rendszer jól tűrte és Ratkó Anna elvtársnő állapota jelenleg kielégítő.

Budapest, 1951. január 11.

                                   (dr.Bíró László)                                               (dr. Weil Emil)

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*

B/J.162/1951/P.

Ratkó Anna elvtársnő kórtörténetének rövid kivonata.

[...] A műtét óta, valamint a [...] kombinált antibioticus kezelés óta állapota igen nagy mértékben javult. [...]

Azt ajánljuk, hogy az Elvtársnőnél Karlsbadban megfelelő pihenés, fekvés, étrend és ivókúra kezelés folyjon. [...]

Budapest, 1951. július 30.

                                                                       dr. Bíró László
                                                                       egyetemi magántanár
                                                           osztályvezető belgyógyász főorvos

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*

B/J.278/1951/P.

Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség
Titkárság
Budapest

Ratkó Anna miniszter asszony elvtársnő öt hete beteg, jelenleg is a Kútvölgyi úti Áll[ami] Kórházban fekszik. [...]
A beteg a tartós fekvés miatt türelmetlen. Az orvosi vélemény viszont az, hogy a betegsége miatt még 3-4 hetet kénytelen lesz ágyban tölteni. Betegsége megengedi, hogy hivatali referenseivel tanácskozzék és munkájukat irányítsa.

Budapest, 1951. október 29.

                                               Elvtársi üdvözlettel

                        (dr. Bíró László)                                  (dr. Babics Antal)
                        a belosztály orvosa                  a Kútvölgyi úti Áll[ami] Kórház vezetője

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály).  Eredeti, géppel írt tisztázat.

*

KÚTVÖLGYI-ÚTI
ÁLLAMI KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET

2/1953-ig.                                                                              SZIGORÚAN BIZALMAS!
                                                                                              Saját kezű felbontásra.

Rákosi Mátyás elvtársnak
a Minisztertanács elnökének

Budapest

Jelentem, hogy Ratkó Anna miniszter elvtársnő tegnap óta a kórházunkban fekszik. [...]
Állapota javulóban van, fájdalmai csökkennek. Előreláthatólag 4-5 nap múlva elhagyhatja a kórházat.

B[uda]pest, 1953. január 3.

                                                                                   (Babics Antal)

MOL M-KS 276. f. 65. cs. 347. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai). Eredeti, géppel írt tisztázat.

*

MINISZTERTANÁCS ELNÖKHELYETTESE                                Budapest, 1953. május 20.
                                                                                                          Szám: 357/H/[1]953.

Feljegyzés
Rákosi Mátyás elvtársnak

Ratkó Anna elvtársnő miniszteri beosztása alól történt felmentése után megnézettem, hogy hogyan lehet rendezni betegsége alatt anyagi ügyeit, mivel tovább miniszteri fizetést nem kaphat, így a kórházi ápolása ideje alatt 2100 forint táppénzt kap havonta, ami neki elmondása szerint a kiadásaira elég. Egyedül a békekölcsön részletei idéznek nála elő nehézségeket, mivel azt a miniszteri fizetéséhez viszonyítva jegyzett.

Ezt a problémát helyesnek látom megoldani vagy úgy, hogy a békekölcsön részletfizetését betegsége idejére felfüggeszteni vagy a rendelkezési alapból a táppénzét kiegészíteni.

Kérem Rákosi elvtárs véleményét.

                                                                                  (Házi Árpád)
                                                                       a Minisztertanács elnökhelyettese

[Kézírással a lap alján.]
Olt [Károly] e[lvtárs] elintézi, hogy a kölcsönét kötvényesítik és ezzel a kérdés megoldódik.
Házi [Árpád] elv[társ] értesítve, ő fogja közölni Ratkó e.-vel.
                                   VI. 3. Vég [Béla]
[Kézírással, külön lapon.]
L[ássa] Vég e[lvtárs]
Kérdezze meg Olt e[lvtárs]-at, akinek ebben van gyakorlata.
1953-VI-2.
                        R[ákosi Mátyás]

MOL M-KS 276. f. 65. cs. 347. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt október 23.

1956

A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább

1956

A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább

1957

A belügyi szervek szerint Szegeden a „legerősebb és legsokrétűbb” az ellenséges elemek tevékenysége.

1958

Az [emigráns] magyar diákok III. világkongresszusa a Vatikán dísztermében emlékezett meg a forradalomról.

1989

Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

A pártállami diktatúrák közös jellemzője, hogy az egész társadalmat uralni próbálják, és a politika, illetve a gazdaság mellett a szellemi-kulturális életet is a saját szolgálatukba állítják. A diktatúrák esztétikai értékítéletek meghozatalára is feljogosítva érzik magukat: önkényesen, pillanatnyi politikai érdekeikkel összhangban meghatározzák, hogy mi az „értékes” és mi az „értéktelen” tudományos-művészeti alkotás, majd ennek függvényében döntenek a támogatásáról vagy a tiltásáról.

Magyarország sem volt kivétel ez alól. A Kádár-korszak több mint három évtizede alatt a művelődéspolitikát szinte mindvégig az ún. „három T” (támogatás‒tűrés‒tiltás) elve határozta meg. A kultúra egészéhez hasonlóan, a „könnyűzenei” élet is pártállami ellenőrzés alatt állt, amelynek szigora ugyanakkor jelentősen változott az egymást követő időszakok során. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni években a párt hadállásainak erősítése volt a legfőbb feladat, ami a kultúra terén elsősorban a szocialista realizmus minden áron való érvényesítését jelentette. Később, a konszolidáció idején, a szorítás némileg enyhült, az új gazdasági mechanizmus éveiben (1968‒1972) pedig az MSZMP tovább liberalizálta a szellemi életet is. A könnyűzenei műfaj képviselőinek azonban még így is számos politikai, ideológiai és adminisztratív akadállyal kellett szembesülniük, habár a Csatári Bence megfogalmazása szerint „slendrián diktatúra” körülményei között a rendszer sok esetben kijátszhatónak bizonyult. Ezt követően ismét szigorodtak a feltételek, hogy aztán a ’80-as évek a viszonylagos enyhülés jegyében teljenek. A könnyűzene azonban a hatalom számára még akkor is a giccset jelentette, és ennek megfelelően „alantas ízlésű tömegterméknek” minősítette azt.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája: „Kultúrpolitika, könnyűzene, ifjúsági szubkultúrák a Kádár-korszakban”. Négy dokumentumközlés egymástól eltérő szempontok alapján vizsgálja a kérdést. Szó lesz ezenkívül az MKP és az SZDP 1948-as Komárom-Esztergom vármegyei egyesítéséről, valamint a Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozásáról és digitalizálásáról is. Az utóbbi írás aktualitását a per 60. évfordulója adja, valamint az, hogy a Fortepan nemrég tette közkinccsé a per során rögzített filmfelvételből kifotózott 111, addig soha nem látott új felvételt.

 

Budapest, 2018. augusztus 24.

A szerkesztők