Középiskolás fokon

Megyei állambiztonság a rendszerváltás hajnalán

„»A rendelkezésre álló adatok szerint nevezett személy iskolatársai előtt becsmérelte a kommunistákat, sértő lealacsonyító kifejezésekkel illette az ismert zeneszámok alapján Romániát és a cigányokat.« Még ezen a napon házkutatást tartottak BJ szüleinek a lakásán, amelynek során a rendőrség lefoglalt egy határidőnaplót valamint négy darab A4-es papírt, rajta a CPg és a Mos-oi együttesek néhány dalszövegével.”

Ügyészségi határozat BJ elleni nyomozás megszüntetéséről

Tatabányai Városi Ügyészség
B. 10.355/1988/1. szám

HATÁROZAT
a nyomozás megszüntetéséről

A közösség megsértésének vétsége miatt BJ ellen indított bűnügyben.

BJ [...]

gyanúsított ellen indított nyomozást a Be. 139. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Btk. 36. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból, mert a cselekmény elbírálásakor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen -

megszüntetem,

és a gyanúsítottat a Btk. 71. § (1) bekezdése alapján

megrovásban

részesítem.

A nyomozás során bűnügyi költség nem merült fel.

A határozat 1 példányát BJ gyanúsítottnak megküldöm azzal, hogy a határozat ellen a Be. 148. § (1) bekezdése alapján panasznak van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a Komárom Megyei Főügyészséghez címezve, a Tatabányai Városi Ügyészségen tehet meg.

INDOKLÁS:

A gyanúsított a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Erősáramú Szakközépiskola tanulója. Élénk érdeklődést tanúsít a jelenleg folyó reformfolyamatok iránt, rendszeresen újságokból, televízióból tájékozódik a napi politikai eseményekről. Az osztályában kevés emberrel tart kapcsolatot, de ezekkel is inkább a sportról vagy zenéről tud beszélgetni. Osztálytársai néha érdeklődtek tőle, ő a válaszaiban azokat az ismereteket próbálta meg átadni nekik, amelyeket a televízió, rádió, újság híreiből megszerzett. Néha tévesen használt fogalmakat (pl. reform helyett rendszerváltozást), amelyeket aztán osztálytársai, akik még ennyire sem tájékozottak, mint ő, félreértették és félremagyarázták. A szocializmussal, mint társadalmi berendezkedéssel nincs problémája, úgy érzi, hogy a most folyó reformfolyamat helyes és szükséges. Osztálytársainak csak arról beszélt, hogy azokat az embereket kell eltávolítani, akik csak haszonlesésből vallják magukat kommunistának.
Osztálytársai közül kb. 4-5 főnek más népcsoportot sértő iratot mutatott meg. Cselekményével megvalósította a Btk. 269. § (2) bekezdés II. fordulata szerint minősülő közösség megsértése vétségét.
Figyelembe véve, hogy a gyanúsított fiatal felnőtt, még nincs kialakult helyes világképe, ezért cselekményének konkrét következményeit nem láthatta előre. Ehhez hozzájárult még az osztálytársainak félremagyarázása és éretlensége.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a gyanúsított cselekménye elbíráláskor csekély fokon veszélyes a társadalomra és a személyére is figyelemmel, a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. (Btk. 36. § II. fordulata.)

A leírtak alapján a nyomozás megszüntetéséről határoztam.

Tatbánya, 1988. május hó 4.

Dr. Legeza Róbert s. k.
vezető ügyész

                                                                                              A kiadmány hiteléül:
                                                                                              [olvashatatlan aláírás]

 

Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 34. Gépelt egykorú másodlat, a Tatabányai Városi Ügyészség körpecsétjével és a kiadmányozó olvashatatlan aláírásával.

Ezen a napon történt október 20.

1944

A szegedi MKP székházban a KISZ megtartja nyilvános alakuló ülését.

1956

Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaságtudományi Egyetemen Széchenyi kör alakult. – Az egyetemek közös vitafórumaként létrejött a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők