A falusi dolgozók első spartakiádja Békés megyében

Magyarországon 1945 után a sportot állami irányítás alá vonták. Az élsport mellett nagy hangsúlyt fektettek a tömegsportra, amelyet szovjet mintára, központi irányítással igyekeztek mozgalommá szélesíteni. Az első ízben 1951-ben megrendezett falusi spartakiád-versenysorozattal a parasztifjúságot akarták bevonni a sportmozgalomba. Ezt különböző tömegszervezetek és a tanácsi sportirányítás együttes munkájával igyekeztek megvalósítani, több-kevesebb sikerrel. Megyei tapasztalatok szerint a résztvevők számát tekintve az első falusi spartakiád vegyes eredményeket hozott, mégis ezt követően a spartakiádokat változó lebonyolítási formában ugyan, de az 1980-as évek végéig megrendezték.  

 

Bevezető

1951-ben szervezték meg először a falusi dolgozók spartakiádját. Ezt az országos versenysorozatot azután egy-két kivétellel minden évben megrendezték, egészen az 1980-as évek végéig. A falusi spartakiádnak fontos szerep jutott az 1950-es évek elejétől kibontakozó tömegsportmozgalomban.

1945 után megszüntették a polgári sportegyesületeket, a levente-egyesületeteket és a cserkészetet, a sport állami irányítás alá került. Az 1951 augusztusában kezdődő falusi spartakiád küzdelemsorozat lebonyolítása az Országos Testnevelési- és Sportbizottság (OTSB) feladata volt. Az OTSB-t az 1951. évi 2. sz. törvény alapján szervezték meg. Feladata a testnevelési és sportmunka szakirányítása és ellenőrzése volt. A törvény rendelkezései szerint a testnevelési és sportbizottságokat Budapesten, továbbá minden megyében, járásban, a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városokban is meg kellett alakítani. A helyi testnevelési és sportbizottságok közvetlen felügyelete a megyei tanács végrehajtó bizottsága, sportszakmai felügyelete pedig az OTSB feladata lett.[1]

 

A IX. Falusi Spartakiád plakátja, 1960
Forrás: HU-MNL-BéML-XV.5. ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Gyűjtemények, Plakátok gyűjteménye

 

A megyei TSB hatásköre a megyei sportélet szinte minden területére kiterjedt. A bizottság elnökének kinevezése az OTSB hozzájárulásával történt, a bizottság többi tagját a végrehajtó bizottság nevezte ki.[2]

A verseny kiírása május végén érkezett meg a megyei TSB-hez. A kiírás szerint helyi szinten a spartakiád lebonyolítását az OTSB felügyeletével a helyi TSB-k irányították és ellenőrizték.[3] A kiírás szerint augusztus első felében meg kellett rendezni a községi spartakiádokat, majd 1951. augusztus 20-a körül a járási, szeptember elején pedig a megyei spartakiádot. A megyei forduló versenyszámainak első és második helyezettei vehettek részt az országos spartakiádon. A községi versenyeken részt vehetett minden 18. életévét betöltött férfi és nő, aki termelőszövetkezeti csoport tagja volt, valamint az állami gépállomások, az állami gazdaságok, az erdőgazdaságok dolgozói, minden dolgozó paraszt, falusi értelmiségi és azok családtagjai. A versenyszámok főként atlétikai számokból álltak: síkfutás, mezei futás, távolugrás, gránátdobás, valamint kerékpár, az egyetlen csapatverseny a röplabda volt. A falusi spartakiádot igyekeztek összekapcsolni a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalommal. Az MHK-mozgalomban próbákat kellett teljesíteni. Sikeres próba esetén lehetett elnyerni a megfelelő fokozatú MHK-jelvényt.[4] A spartakiádon elért eredmények, ha megfeleltek az MHK-szinteknek, sikeres próbának számítottak.

 

Asztaliteniszező fiatalok a hunyai iskolaudvaron az 1960-as években
Forrás: HU-MNL-BéML-XIV.87. ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Személyek, Szmola Ernő hunyai iskolaigazgató iratai

 

Az első falusi spartakiád községi döntőin Békés megyében közel kétezren vettek részt, a községek 80%-a megrendezte a versenyt. Ha megnézzük a jelentéseket, a községi versenyekről elég vegyes képet kapunk. A megyei TSB elnöke a megyei lapban írt cikkében[5] Mezőhegyest emelte ki, ahol sok sportoló részt vett a versenyen, de voltak olyan községek is, ahol meg sem rendezték a spartakiádot. A járási tsb-elnökök esetenként azt is nehezményezték, hogy más helyi tömegszervezetek, például a DISZ[6] nem nyújtott segítséget a szervezésben, illetve a mezőgazdasági munkák miatt sokan távol maradtak a rendezvénytől. Visszatérő panasz volt, hogy több községben a futballmérkőzéseket helyezték előtérbe a spartakiád helyett. Pedig az első falusi spartakiád eredményeit összegző folyóiratcikk szerint a versenysorozat egyik fő tapasztalata ez volt: „megdőltek azok az állítások, hogy nincs talaja az atlétikának, mert a parasztfiatalok csak a labdarúgást szeretik. Ezt a felfogást különös előszeretettel terjeszti a reakció, és sok becsületes sportvezető a kérdést nem vizsgálva kellően, a reakció uszályába került.”[7]

A versenysorozat egyik fő célja az volt, hogy felülmúlja a falun rendezett versenyek, bajnokságok tömegméreteit.[8] Ezt a célt első alkalommal még nem sikerült teljesen elérni. A falusi spartakiád hosszú távú fennmaradása mutatja, hogy ez a versenyzési forma végül is sikeresnek bizonyult.

 

Sportfelvonulás Kisújszálláson 1960-ban
Forrás: Fortepan /Morvay Kinga

 

Dokumentumok:

 

1.

A falusi dolgozók 1951. évi községi, járási, megyei, országos spartakiádjának kiírása

Hely és dátum nélkül

– részlet –

 

1. A falusi dolgozók spartakiádjának célja és feladata.

A dolgozó parasztságot – különösen az ifjúságot – tömegesen bevonni a spartakiádba, hogy ezzel is rendszeresebbé váljon a testnevelési és sportmunkája;

a falusi sportegyesületek sportoktatási munkájának kiszélesítése új, eddig elhanyagolt sportágak felé;

a dolgozó parasztifjúság fizikai felkészítését, bátorságát, harcos győzni akarását növel[n]i, ezzel elősegíteni a munkában a falu szocialista átszervezésében a további nagy eredmények megvalósítását, növelni hazánk iránti szeretetét, ezen keresztül erősíteni a béke hatalmas táborát.

2. A spartakiádok ideje és helye:

A községi spartakiád helye a község sporttelepe, vagy az arra megfelelő hely. A községi spartakiádot aug[usztus] 12-ig[9] be kell fejezni.

A községi spartakiádot meg kell, hogy előzze a termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon, a gazdaságokban, az erdőgazdaságokban stb. a munkacsapatok, brigádok, csoportok közötti spartakiád. Ezeken a spartakiádokon kell eldönteni, ki képviseli az illető szocialista szektort, szervezetet a községi spartakiádon.

A járási spartakiád helye a járási TSB által meghatározott sporttelep, a megrendezés ideje augusztus 19–20.

A megyei spartakiád helye Békéscsaba, a megrendezés ideje szeptember 1–2.

Az országos spartakiád helye: Budapest, népligeti Vasas sporttelep, a megrendezés ideje: szeptember 13–16.

3. A spartakiádok rendezője:

A falusi dolgozók spartakiádjának lebonyolítását az OTSB vezetésével a helyi TSB-k irányítják és ellenőrzik

A községi spartakiád rendezője a járási TSB és a községi tanács vb által közösen megbízott 3–5 tagú bizottság.

A járási és megyei spartakiád rendezője az illetékes TSB.

Az országos spartakiád rendezője az OTSB.

A falusi dolgozók országos spartakiádja versenybíróságát az OTSB az alábbiak szerint hagyja jóvá:

Versenybíróság elnöke: Fehérvári Béla

Versenybíróság helyettes elnöke: Szabó László

Versenybíróság titkára: Petelei Zoltán.

A községekben, járásokban és megyékben az illetékes TSB-k nevezik ki a versenybíróságot. Minden vitás kérdésben a versenybíróság véglegesen dönt.

4. A spartakiád versenyszámai:

Férfiak részére:                                                                                  Nők részére:

100 m-es síkfutás                                                                              60 m-es síkfutás

1000 m-es mezei futás                                                                      500 m-es mezei futás

20 km-es kerékpár                                                                             10 km-es kerékpár

távolugrás                                                                                          távolugrás

gránátdobás                                                                                       gránátdobás

röplabdabajnokság                                                                            röplabdabajnokság

(A spartakiád röplabdabajnokságát kieséses rendszerben kell lebonyolítani, a csapatok a bajnokságban két tartalékkal vehetnek részt.)

[…][10]

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951. – Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Békés Megyei Tanács VB. Testnevelési és Sportbizottsága iratai ‒ Gépelt eredeti.

 

2.

A járási TSB-ék feladata a spartakiád szervezésében

Hely- és dátum nélkül

 

A járási TSB-ék a spartakiád előkészítésére, szervezésére, annak végrehajtására készítsenek tervet. A terv tartalmazza a községi szervezőbizottságok megalakítását, a bizottságok kioktatását. Tartalmazza továbbá a terv a JTSB-ék társadalmi aktíváinak előkészítő, [!] majd a szervezési munkába való bevonását. A járási TSB-ék, amelyek területén sok község van és azok átfogása nehéz (pl. … területén 30–40 vagy ennél több község van) [!] jelöljenek ki súlypontokat. A súlypontokat úgy kell kijelölni, hogy azok eredményei komoly ösztönző hatással legyenek a környező falvakra. Különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek (csoportok), gépállomások, állami gazdaságok, erdészgazdaságok dolgozóinak bevonására. Érjék el, hogy ne legyen olyan mezőgazdasági szektor, melynek dolgozói nem vesznek részt a spartakiádon. Érjék el továbbá, hogy a községek, ahol a dolgozó parasztság túlnyomó többségében, vagy egészében a szocialista gazdálkodás útjára lépett, a legnagyobb eredményeket mutassák fel. Az elkészített tervet tárgyalják meg a TSB-ék bizottsági ülésén. Erre az ülésre hívják meg a Párt járási bizottságának képviselőjét, a járási Tanács elnökét és feltétlenül biztosítsák a DISZ és DÉFOSZ[11] képviselőjének jelenlétét. El kell érni, hogy a spartakiád megrendezése ne csak a TSB-ék ügye legyen, hanem a járás, illetve a községek ügyévé váljon.

A TSB-ék a községi szervező bizottságok megalakítását haladéktalanul kezdjék meg. A járás területén lévő szervezőbizottságok egy-két tagját június első felében hívják össze értekezletre, ahol részleteiben ismertessék a spartakiád célját, feladatát és annak szervezését. Mutassanak rá, hogy a spartakiád akkor felel meg feladatának, ha azon a lehető legnagyobb számban vesz részt a falu dolgozó paraszt ifjúsága.

Ahhoz, hogy a spartakiádon a résztvevők száma nagy legyen, szükséges a fiatalok rendszeres előkészítésének megszervezése. Már most kezdjenek az előkészületekhez a termelőszövetkezetek, gépállomások stb. fiataljai.

Keljenek egymással versenyre a munkacsapatok, brigádok, mérjék össze erejüket, gyorsaságukat, állóképességüket. Rendezzenek pl.: „a gépállomás legjobb futója”, vagy „legjobb gránátdobója” versenyeket.

A járási TSB-ék első időben tehát a spartakiád népszerűsítésére és ezen keresztül a tömegek részvételének biztosítására törekedjenek. A spartakiád jó szervezésével elő tudjuk segíteni az MHK népszerűsítését és a benevezetteknek az MHK-próbákra való felkészülését. Éppen ezért az MHK szervezését nem szabad és nem is lehet különválasztani a spartakiád szervezésétől.

A fentieket figyelembe véve a munkacsapatok és brigádok versenyét össze kell kapcsolni – ha azok jól vannak előkészítve – az MHK-próbákkal, s ezzel nemcsak színesebbé tesszük a versenyeket, de ezzel elősegítjük a dolgozó paraszt fiatalok nagyobb eredményeinek elérését.

A falusi spartakiád megszervezése alapos munkát követel a TSB-éktől, éppen ezért minden erővel azon legyenek, hogy az aktívák széles körének bevonásával biztosítsák a jó szervező munkát. Legyen a spartakiád az összes megszervezendő falusi sportkörök hatalmas tömeg- és káderelőkészítő munkája. Legyen a spartakiád a dolgozó paraszt fiatalok rendszeres, sokoldalú testnevelési és sportmunkájának elősegítője. Segítse a dolgozó paraszt fiatalokat a béke megszilárdítására. [!]

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951. – Gépelt eredeti

 

 

3.

A falusi spartakiád időpontjának megváltoztatása

Budapest, 1951. július 24.

 

Országos Testnevelési és Sport Bizottság

Budapest, V. Hold u. 16.

Szám: 95.182/1951.

Előadó: Sulyan Mihály

 

Valamennyi megyei TSB-elnöknek,

Székhelyeiken

 

A falusi dolgozók spartakiád-megrendezésének időpontjait az elhúzódott mezőgazdasági munkák miatt az alábbiakban módosítom:

1) A községi spartakiádokat augusztus 20-ig kell befejezni. Ez nem jelenti azt, hogy azokban a községekben, ahol az eredetileg megadott időpontban a spartakiádot meg tudják tartani, a megrendezés időpontjait kitolják.

2) A járási spartakiádokat szeptember 1ؘ–2-án kell megtartani.

3) A megyei spartakiádokat szeptember 15–16-ig kell megtartani.

4) Az országos spartakiád szeptember 27–30-án lesz megtartva.

A fenti időpontokat túllépni nem lehet!

Elnök elvtársak biztosítsák a megye egész területén, hogy a spartakiádokra a felkészülés fokozott erővel történjék.

A spartakiád sikere egyik fő előfeltétele a falusi sportkörök megszervezésének.

A spartakiádokra való készülést össze kell kapcsolni a falun lévő MHK-[próbá]zók próbákra való mozgósításával. A spartakiádon elért eredmények, ha azok az MHK szintjeinek megfelelnek, próbáknak számítanak. Biztosítani kell azokban a községekben, ahol a spartakiád lezajlott, az MHK-próbákat, az azokra való felkészülést.

 

Tapolczai Jenő s. k.

elnökhelyettes

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951. – Gépelt eredeti.

 

4.

A Viharsarok Népe című lap cikke a spartakiádról

Békéscsaba, 1951. augusztus 18.

 

Előre a spartakiádok sikeréért

 

Az Országos Testnevelési és Sportbizottság által kiírt falusi dolgozók spartakiádjának célja az, hogy megismertesse és megszerettesse azokat a sportágakat, melyek dolgozó parasztságunk között még nem ismeretesek, hogy a széles dolgozó tömegeket bevonja a sportolásba. A spartakiádok versenyszámai úgy vannak összeállítva, hogy azt minden községben, tszcs-ben[12] és állami gazdaságban gyakorolni lehet, nem szükséges hozzá komolyabb felszerelés, öntevékenyen mindenütt beszerezhetik azokat a sporteszközöket, melyek szükségesek a verseny lebonyolítására.

A járási versenyeken dől el – melyeket augusztus 12–20-ig tartanak – mely község, illetve tszcs, gépállomás sportolói a legjobbak, majd a járások legjobbjai pedig a szeptemberben megrendezendő megyei spartakiádon fognak megmérkőzni a megye legjobbjainak címért. Az eddig megrendezett spartakiádok azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk él az alkotmány adta jogával. Példa erre a Mezőhegyesen megrendezett verseny, ahol sok dolgozó és sportoló versenyzett a község legjobb sportolója címért. Ez azt bizonyítja, hogy Mezőhegyesen megértették a spartakiád jelentőségét, kellő időben fogtak hozzá szervezéséhez, és a spartakiád-bizottság minden segítséget megkapott a pártszervezettől és tömegszervezetektől.

Vannak azonban olyan községek, amelyek nem kellően szervezték meg a versenyeket, ami abban mutatkozott meg, hogy az augusztus 12-re kitűzött versenyeket egyáltalán nem tartották meg. Ilyenek: Kétegyháza, Elek, Sarkadkeresztúr, Okány és Szeghalom községek, ahol úgy gondolkoztak a spartakiád-bizottságok, hogy elég az, ha ők egy labdarúgó mérkőzést rendeznek. A mezőhegyesi példa azt mutatja, hogy ezek a községek kiköszörülhetik a csorbát, ha megfelelő felkészültséggel szervezik meg a járási spartakiád-versenyeket. Ehhez a munkához azonban segítséget kell adnia minden tömegszervezetnek, különösen a DISZ-nek és DÉFOSZ-nak. De a községi tanácsaink is adjanak meg minden segítséget a spartakiád-bizottságoknak a versenyek megrendezéséhez, hogy a községi és járási spartakiád-versenyek méltó kiegészítői lehessenek az Alkotmányunk ünnepével kapcsolatos megmozdulásoknak.

 

Szelcsányi Pál

MTSB elnök

 

Forrás: Viharsarok Népe, 1951. augusztus 18.

 

5.

Jelentés az endrődi községi spartakiádról

Gyoma, dátum nélkül

 

190-81/J–1951.

 

Az endrődi spartakiád 18 indulóval és kb. 50 résztvevővel, a gyomai 30 indulóval és 100 résztvevővel, a dévaványai 20 indulóval és kb. 400 nézővel lett megrendezve. A dévaványai ünnepélyesen lett megrendezve, összekötöttük a Vasutasnappal. A gyomai és endrődi azonban nem. A sporttelepen zászlódekorációt alkalmaztunk. A lebonyolítás szakszempontból megfelel a helyi viszonyoknak. Különösen jól és eredményesen dolgoztak Szabó Ernő és Dombos László testnevelő tanárok. Hiányosságok voltak. Első és a legnagyobb az, hogy nem lehet ilyenkor spartakiádot eredményesen megrendezni. Ha pedig rendezünk, akkor az OTSB is hangolja össze a megrendezés napját a Minisztertanács határozataival. Itt az fordult elő, hogy olyan vállalások születtek, hogy 19-én egész nap dolgozni fognak az összes cséplők, tsz-esek, állami gazdaságok, gépállomások. Én már nagyon későn kaptam meg ezt a határozatot ahhoz, hogy a spartakiádot kitoljam egy héttel későbbre. Tehát itt nincs meg a kellő összhang a párt, a tanács és a TSB között, amit Hornok elvtársnak, a járási tanács vb titkárának meg is mondtam. Én csak akkor tudtam meg, hogy 19-én munka lesz, amikor az üzemekben kezdtem a látogatást, vagyis az utolsó simításokat végeztem. Akkor mondják a sportfelelősök, hogy nem tudnak jönni, mert munkanap lesz. Az endrődi DISZ, a dévaványai DISZ belekapcsolódott, a gyomai azonban nem. A gyomai tanácselnök pl. úgy támogatja a Tsz-t a munkájában, hogy azt mondja az egybegyűlt dolgozóknak (akik az én tanácsomra edzésre akartak menni a munkaidő után): „Inkább menjetek ki a község földjére kapálni, vagy gyűjteni.” Én azt hiszem nem támogatás akar lenni, hanem elsimítás. A versenyek első szervezésénél mindenki segíteni akart és a vezetők támogatták ezt a kérdést, a lehetőség szerint [!] azonban arról nem tehetnek, hogy éppen arra a napra esett a munkanap. Ez a következőképpen történt. A spartakiád megrendezésének napját előzőleg kitárgyaltuk a községi tanáccsal, járási pártbizottsággal. Abban állapodtunk meg, hogy 19-én legyen a verseny, mivel Pintér elvtárs azt mondta, hogy az augusztus 20-át munkával ünnepeljük.

Az augusztus 20. községi rendezőbizottság már úgy is nyomtatta ki a műsort, hogy a spartakiád a 19-i délelőtti műsorban benne volt. Ennek ellenére később meg lett változtatva az ünnepély lebonyolítása. Csütörtökön este hallottam meg a Petőfi Tsz-től, hogy ők nem jönnek be a versenyre, mert dolgozni fognak. Másnap egy illetékes helyen megerősítették ezt. Nekem már előre el volt készítve minden. A plakátok stb. Nem lehetett megváltoztatni a dolgot.

A Körösvidéki Öntöző Vállalat dolgozói és vezetői vették a legkomolyabban a dolgot. Ők kb. 40-en lejöttek a versenyre. Részt vett ezenkívül még a MÁV és a DISZ.

A versenyzászlót a KÖRÖNT nyerte. Ünnepélyesen kiosztottam nekik a spartakiádon nyert érmeket és a zászlót. A dévaványaiak még eddig nem küldték be a spartakiádról a jegyzőkönyvet. Ma ki fogok menni és behozom, holnap ki fogom küldeni.

 

Olvashatatlan aláírás

 

JTSB elnök

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951. – Gépelt eredeti.

 

 

6.

Jelentés a Szarvason megtartott spartakiádról

Szarvas, 1951. augusztus 22.

 

Járási Tanács VB mellett működő TSB

Szarvas

MTSB elnökének

Békéscsaba

 

Kedves Elvtárs,

Az alábbiakban közlöm a hétfői, augusztus 20-i spartakiád verseny eredményeit. A magam részéről a legutóbbi megyei értekezleten megbeszéltek alapján fejtettem ki propagandát és értesítettem ki az illetékes tömegszervezetet, helyesebben azok vezetőit és sportfelelőseit. Ennek ellenére csak az ÁMG[13] dolgozói jöttek ki a sporttelepre. Azonban magát a szervezést az utolsó nap megzavarta a helyi Szakszervezeti Sportegyesület labdarúgó mérkőzésre való nagy propaganda és annak hétfő délután való lejátszása. [!] Annak ellenére, hogy én az erre vonatkozó rendelkezés alapján erélyesen tiltakoztam, hogy a vezetőség ezt a barátságos mérkőzést a budapesti ÉMOSZ[14] csapatával megtartsa, mivel az erre a napra beütemezett spartakiád verseny megrendezése lett volna a súlypont. Ugyanakkor a vezetőség félrevezette a felkért játékvezetőt, akinek azt mondta, hogy ő a JTSB-vel és az MTSB-vel elintézték ezen mérkőzés lejátszását, azonban a kezdet előtt engem megkérdezett a játékvezető, hogy tényleg be van-e ez a mérkőzés jelentve az MTSB-nél, vagy nem, mert, ha nincs, akkor ő nem vezetheti le ezen mérkőzést. Erre én megmondtam neki, hogy a mai napon az utasítás szerint spartakiád versenyt lehet rendezni, ezek után és a vezetőség azon beismerése alapján, hogy tényleg nincs a mérkőzés a megyénél bejelentve, nem is vezette le a mérkőzést. Helyette egy felkért öreg játékos ennek ellenére levezette a mérkőzést. Ezek és a már többször megismétlődő szabálytalanságok után kérem az elvtársat, hogy a megyei SZOT sportvezetőjével karöltve hozzanak határozatot, hogy mit csináljak ezzel a vezetőséggel, mert képtelenek vagyunk összhangban dolgozni.

Javasolnám azt, hogy úgy az elvtárs, mint a SZOT sportfelelőse a legrövidebb időn belül lejönnének, és én összehívnám a sportvezetőséget, a szakmaközi vezetőséget és a TSB tagjait, és végleges tisztázni tudnánk a részünkről fennálló sovinizmust. [!] Így a basáskodó vezetőségi tagokat meg lehetne jobban fegyelmezni, vagy véglegesen leváltani. Viszont ezt a kényes kérdést az elvtársak közvetlen segítsége nélkül megoldani nem tudom.

 

Muska János

TSB elnök

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951. – Gépelt eredeti.

 

 

7.

Jelentés a szeghalmi járásban megtartott községi spartakiádokról

Szeghalom, 1951. augusztus 25.

 

A Szeghalmi Járási Testnevelési és Sportbizottság elnökétől

 

Jelentés

 

A 349/1951. ikt. számú felhívásra jelentem az aug[usztus] hó 20-án tartott községi Spartakiád versenyen résztvevők számát.

Szeghalmon résztvevő 50 fő, 28 indulóval lett megtartva a Spartakiád, ünnepélyesen lett megtartva, dekorálva volt.[15]

Füzesgyarmaton résztvevők 30 fő, 12 indulóval lett megtartva a Spartakiád, ünnepélyesen lett megtartva, dekorálva nem volt.

Vésztőn résztvevő 20 fő, 16 indulóval volt megtartva a Spartakiád. Nem ünnepélyesen, dekorálva nem volt.

Körösladány résztvevők száma 28 fő, induló 16 fővel lett megtartva a Spartakiád, az érmek nem lettek kiosztva.

A lebonyolítás az nem volt kielégítő sehol, sok bizottsági tag nem tette magáévá a rábízott feladatát, kérdőre vonáskor hivatkozva a dologidőre és az elfoglaltságra. [!]

A tanács ahol csak tudott, megadta a segítséget.

A DISZ és a DÉFOSZ az előkészítésben nem nagy segítséget adott, hivatkozva, hogy el van rendelve az egész napos cséplés.

Segítséget ezen szervek nem adtak: füzesgyarmati gépállomás, Körösladányi Dózsa TSZCS.

A járási Spartakiád összevont versenyét szeptember hó 2-án Szeghalmon tartja meg a szeghalmi járás, a sportszakosztályokat kiértesítettem, és a sportszakosztályokat le is járva, [!] hogy minél jobban sikerüljön a járási Spartakiád verseny.

 

Oszlács Mihály

Szeghalmi Járási TSB elnök

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951. – Gépelt eredeti.

 

8.

Jelentés az orosházi járásban megtartott spartakiádokról

Orosháza, 1951. augusztus 28.

 

Járási Testnevelési és Sport Bizottság: Orosháza, Ady E. u. 9. sz.

66/1951. szám

Megyei Testnevelési és Sport Bizottság Elnökségének

Békéscsaba

 

Bejelentem, hogy az orosházai járás területén a spartakiád sportot [!] az alábbi kimutatás szerinti községek megtartották, kivéve Csorvás községet, amely a kiadott többszöri felhívás és személyes intézkedésem ellenére sem szervezte meg a spartakiád sportot.

Megállapítottam, hogy Csorvás községben sem a Tanács, sem a Párt részéről nem nyújtanak megfelelő támogatást a spartakiád és MHK-versenyek és próbázások előbbre viteléhez. Egyébként a sportmegbízottakat sem érdekli más, mint a labdarúgó sport, s így nem fektetnek súlyt a spartakiádra. A kijelölt időben a JTSB ellenőrző bizottság pontosan megjelent, de még a vezetőséget sem találták meg, úgy kellett a községben és külterületén összeszedni és egybehívni. Természetesen megfelelő propaganda és egyéb szervezési munka hiányában nem tudtak semmit sem végezni.

A többi községekben a kiküldött ellenőrző bizottsági tagok megállapították, hogy kellő propagandával és szervezéssel előbbre lehet vinni a spartakiád sportot, bár a jelenlegi időpontban a termelőszövetkezeti csoporttagok, gépállomások és DISZ.-szervezet dolgozói nagymértékben vannak igénybe véve a mezőgazdasági munkálatoknál, s a sportot csak ezeken keresztül lehet eredményesen szervezni. Ezek azonban fáradságot és időt nem kímélve részt vettek a spartakiádon elég szép számmal.

Ezekre való tekintettel a sport előbbre vitele érdekében külön felhívtam a községi tanácselnököket, hogy a sport fejlesztése [!] érdekében nagyobb tevékenységet fejtsenek ki, és támogassák a szerveket a spartakiád előbbre vitelét. A magam részéről is megteszek minden intézkedést a spartakiád sport sikere érdekében, főleg a szeptember 2-án megtartandó járási spartakiád verseny sikere érdekében, hogy a versenyen minél nagyobb számban vegyenek részt a dolgozók.

A községekben elért spartakiád versenyek eredményét az alábbi kimutatás tünteti fel:

 

Részletezés

Békés-sámson

Gádoros

Gerendás

Kardos-kút

Nagy-szénás

Tótkomlós

Csanádapáca

Puszta-földvár

Pusztaszőlős

 

Versenyzők száma

 

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

 

100 m férfi 60 nők

19

5

4

5

14

4

8

4

6

4

13

13

4

6

9

4

 

Gránátdobás

23

9

13

7

19

4

11

4

6

4

15

23

4

6

7

4

 

Távolugrás

20

6

6

7

10

4

9

3

5

5

11

24

4

6

8

4

 

20/10 km Kerékp[ár]

5

5

7

 

1000/500 m Távfut[ás]

10

4

4

5

8

4

8

4

4

4

4

12

6

5

4

4

 

Röplabda

2/16

2/16

2/16

 

Magasugrás

3

 

Sportolók száma

28

9

32

19

45

5

18

4

9

5

45

47

18

6

18

4

 

Nézők száma

250

200

400

100

200

350

150

200

100

 

 

Rajki József

jtsb. elnök

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5. 349/1951. ‒ Gépelt eredeti.

 

 

8.

A megyei testnevelési és sportbizottság elnökének jelentése a falusi dolgozók spartakiádjának községi fordulójáról

Békéscsaba, 1951. augusztus 30.

 

349/1951. ikt. sz.

Országos Testnevelési és Sport Bizottság

Szervezési Főosztály

Budapest

 

A falusi dolgozók spartakiádja megyénkben augusztus 19–20-án lettek döntő többségükben megrendezve. [!] A községek 80%-a megrendezte ezen időszak alatt a falusi, illetve községi spartakiádokat.

A járási TSB-ék jelentései alapján, valamint az MTSB személyes tapasztalatai alapján kiértékelve megyénk területén az első falusi spartakiádokat úgy szervezési, mint politikai vonalon, úgy megállapítható, hogy általánosságban ahhoz a segítséghez viszonyítva, amit a TSB-ek részére a tömegszervezetek, valamint a sportegyesületek megadtak, eredményesen lettek megrendezve a községi spartakiádok.

A falusi, községi spartakiádokon megyénk területén 1923 dolgozó vett részt. A járások közül a legsikeresebben, illetve a legnagyobb létszámmal a mezőkovácsházi járásban lettek megrendezve a falusi dolgozók spartakiádja, [!] ahol 600 dolgozó vett részt a községi spartakiádokon. Igen jó eredménnyel rendezte meg a spartakiádokat a gyulai, valamint az orosházi és a sarkadi járás. A leggyengébben a békési, valamint a szarvasi járásban sikerültek, mely részben annak tudható be, hogy mindkét járás TSB elnöke jelenleg katonai szolgálatot teljesít, és a jelenlegi munkaidejük után végzik el a JTSB feladatait.

Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy az MTSB a spartakiádok előkészítéséhez megfelelő időben fogott hozzá. Ennek tudható be az, hogy a járási TSB-ék időben hozzáfogtak a spartakiádok szervező- és propagandamunkájához, de ebben a munkában meg kell állapítanunk, hogy a TSB-sek csaknem teljesen egyedül dolgoztak, s a tömegszervezetek, különösen a DISZ, DÉFOSZ semminemű támogatást nem adtak ebben a munkában. Bár az MTSB bizottsági ülésén határozatot hoztunk, úgy a DISZ, mint a DÉFOSZ képviselője felé, melyet el is fogadtak, hogy a megyebizottsági értekezleten napirendi pontként fogják megtárgyalni a spartakiádok előkészítésének és propagandájának feladatait, de mindkét szervezet elmulasztotta ezen határozat végrehajtását.

Igen rosszul viszonyultak a spartakiádok megrendezéséhez egyes állami gazdaságok vezetői is, mint pl. a Halasi Állami Gazdaság vezetője, aki egyszerűen nem engedte az Állami Gazdaság dolgozóit, hogy részt vegyenek a községi spartakiádon.

Hiányosság volt még az OTSB részéről is, hogy nem gondoskodott idejében azoknak a propagandaanyagoknak az időbeni való leküldéséről, [!] amelyet bár megkaptunk, de véleményük szerint túl későn ahhoz, hogy ezzel elősegítettük volna a spartakiádok propagandáját. Ezen túlmenőleg a járási TSB elnökök öntevékenyen gondoskodtak az adott lehetőségeken belül írásos propagandaanyagról is.

A mezőkovácsházi járás kivételével valamennyi járásban szeptember 2-án rendezik meg a járási döntőket, melyre a járási TSB-ék a társadalmi sportszövetségekkel karöltve megtették az előkészületeket.

 

 

(Szelcsányi Pál)

MTSB elnök

 

Az irat jelzete: HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951.– Gépelt eredeti.

 


[1] Magyar Közlöny, 1951. január 14. 24.

[2] A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei. Ismertető leltár. Összeáll. Jároli József. Gyula, 2006, 106.

[3] HU-MNL-BéML-XXIII.5-349/1951. [Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Békés Megyei Tanács VB. Testnevelési és Sportbizottsága iratai].

[4] Antal Zoltán – Sass Tibor: A magyar sport kézikönyve. Budapest, 1984, 838.

[5] Szelcsányi Pál: Előre a spartakiádok sikeréért. Viharsarok Népe, 1951. augusztus 18. (4. sz. dokumentum).

[6] DISZ = Dolgozó Ifjúság Szövetsége.

[7] Sulyan Mihály: Fokozott segítséget kell adni a falusi testnevelési és sportmunka kifejlesztéséhez. Sport és Testnevelés, 1951. 9. sz. 33. A későbbi spartakiádokon a férfi kispályás labdarúgás is szerepelt a programban. Antal – Sass: i. m. 839.

[8] Sulyan Mihály: Segítsük elő a falusi dolgozók első spartakiádjának sikerét. Sport és Testnevelés, 1951. 6. sz. 22.

[9] Tollal írt javítás.

[10] A kihagyott rész a spartakiád résztvevőiről, a helyezések eldöntéséről, a díjazásról és a verseny költségeiről szól.

[11] DÉFOSZ = Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége.

[12] Tszcs = Termelőszövetkezeti csoport.

[13] ÁMG = Állami Mezőgazdasági Gépszolgálat. A gépállomáson dolgozókra utal.

[14] ÉMOSZ = Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete.

[15] Dekoráláson zászlók és feliratok kihelyezését értette a jelentés írója. A dekorálások meglétét összekapcsolta az egyes versenyek sikerességével.

Ezen a napon történt május 21.

1941

Megtartotta alakuló ülését a Népfőiskolai Tanács (KALOT, KIE, Ke-resztyén Leányegyesületek és a KALÁSZ). Itt fogalmazták meg a nép-...Tovább

1942

A 3050/1942. M.E. sz. r. „igen jelentős állomása és újabb kiinduló-pontja volt az ifjúságra is nehezedő és egyre fokozódó politikai nyo-...Tovább

1979

Az Óbudai temetőben Bibó István temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mond beszédet. Ezt az alkalmat lehet tekinteni a demokratikus...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő