A Galilei Kör és a Tanácsköztársaság – A régi galileisták felajánlkozása a proletárdiktatúra szolgálatára

A Galilei Kör a magyar történelem egyik legjelentősebb és legszínvonalasabb diákegyesülete volt, amelynek ateista egyetemi és főiskolai hallgatók voltak a tagjai. A Galilei Kör 1919. március 21-től gyakorlatilag megszűnt létezni, mondhatjuk, hogy feloldódott a kommünben: a marxizáló történetírás ezt azzal magyarázta, hogy a Tanácsköztársaság politikája megvalósította a kör programját. Ha kevésbé ideologikus választ keresünk erre a kérdésre, adja magát az a megfejtés, amelyik a kommün vezetőinek a radikális elitcserére irányuló szándékát jelöli meg ennek okaként.

 

A magyar történelem egyik legjelentősebb és legszínvonalasabb diákegyesülete volt az ateista egyetemi és főiskolai hallgatókat tömörítő Galilei Kör (1908–1919). Az egyetemista diákegyesület 1908-as alapításakor mint szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra felesküdött társaság indult útjára, amely az oktatás szekularizációjáért és korszerűsítéséért állt ki, de 1914 után már elsődlegesen antimilitarista tevékenységet folytattak a galileisták, ami miatt 1918-ban be is tiltották az egyesület működését.[1] A Horthy-korban a Galilei Körre elsősorban a Tanácsköztársaság népbiztosainak „keltetőjeként” emlékeztek, hiszen a kommün vezetői és funkcionáriusai között számos egykori galileistát találunk, miközben a korábbi intenzív egyesületi munkának vége szakadt 1919 tavaszán. A Galilei Kör klubhelyiségének Tanácsköztársaság alatti kiürüléséről a következőképp emlékezett meg a galileista Wessely László: „A Galilei-kör az Anker közből átköltözött a Sörház utcába, egy előkelő klub volt helyiségébe, de most már alig látogatta valaki, a nem kommunisták félre húzódtak, a kommunisták pedig máshol folytatták lázas tevékenységüket.”[2]


Anker köz

A Galilei Kör 1919. március 21-től gyakorlatilag megszűnt létezni, mondhatjuk, hogy feloldódott a kommünben: a marxizáló történetírás ezt azzal magyarázta, hogy a Tanácsköztársaság politikája menten megvalósította a Galilei Kör akkor már egy évtizede propagált programját. Ha kevésbé ideologikus választ keresünk erre a kérdésre, adja magát az a megfejtés, amelyik a kommün vezetőinek a radikális elitcserére irányuló szándékát jelöli meg ennek okaként. Ez egyszerűen igényelte a galileisták szerepvállalását, akik otthagyva klubhelyiségüket, hamar népbiztosságokon és újságok vezető pozícióiban találták magukat.[3]

A galileisták elsősorban a Közoktatásügyi Népbiztosságon kaptak állást, ahogy arról Pesthy Jenő tanfelügyelő meglehetősen elfogult, 1921-es visszaemlékezése is tájékoztat.[4] A népbiztosság propagandakiadványai – például A józanság proletárkötelesség; A kisgazda és az új rend; A régi és az új iskola; A vallás a kommunista társadalomban; A falu jövője –a diákegyesület programjának szellemében készültek.[5] De a kommün alatt valóban nem volt olyan területe az országos politikának, ahol ne találkozhatnánk a Galilei Kör egykori tagjaival, az alább közölt dokumentumban is a diákegyesületbe már a világháború előtt belépő „régi galileisták” 1919. márciusi felajánlkozása kiterjed a könyvtárügytől a járványlaboratórium szervezéséig. Ők a Tanácsköztársaság által megvalósítani kívánt változtatások[6] jelentős részéről az alkoholellenes kampánytól a szekularizációig már a századelőtől vitatkoztak a hazai baloldali radikális ellenkultúra műhelyeiben, köztük a Galilei Körben.

A kivitelezésre azonban nem maradt idő, és a proletárdiktatúrában szerepet vállaló galileisták jelentékeny része 1919 után az elszámoltatás elől külföldre menekült, miközben az itthon maradottak is jobban tették, ha belső emigrációba vonulnak.[7] A szolgálatukat a proletárdiktatúrának felajánló egykori Galilei Kör-tagok névsora is a „régi galileisták” ellen indított eljárás ügyiratához csatolt bűnjelként őrződött meg. A Régi Galileisták Szabad Szervezete 1919. március 26-án levéllel fordult a Forradalmi Kormányzótanácshoz, amire a Belügyi Népbiztosság visszamaradt iratai közt találtak rá a kommün bukása után. 1920. február 6-án küldték el a Belügyminisztériumból a fővárosi rendőrség főkapitányának, és a benne szereplő névsor nyomán indítottak eljárást az egykori galileisták ellen. A levélben a Régi Galileisták Szabad Szervezete (IV. kerület, Sörház utca 3.) a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezésére bocsátotta azon „a forradalmi eszmék szempontjából megbízható galileista tagoknak a névsorát”, akik felajánlották szolgálatukat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.[8]

Az életkor és a lakóhely megjelölését napjaink helyesírásának megfelelően egységesítettem: pl. 26. helyett 26, ill. Thököly-út helyett Thököly út, egyébiránt a közlés betűhív

 

A Régi Galileisták Szabad Szervezetének felajánlkozása a Forradalmi Kormányzótanácsnak

Forradalmi Kormányzótanács!

Vágó Béla[9] h.[elyettes] népbiztos elvtárssal történt megállapodásunk értelmében, a kormányzótanács rendelkezésére bocsátjuk azon tagjaink névsorát, kik szolgálataikat felajánlják. A névsorban felsoroltak forradalmi megbízhatóságáért és a vállalt munkakörökre való alkalmasságért a „Régi Galileisták Szabad Szervezete” teljes garanciát vállalt, a lista ily irányú szigorú cenzura alapján készült. A névsor még nem teljes, mivel eddig még nem volt módunkban minden barátunkkal ez ügyben érintkezésbe lépni.

            Kívánatosnak tartjuk, hogy mindazokról, akik a „Régi Galileisták Szabad Szervezetére” való hivatkozással politikai munkavállalásra jelentkeznek, információkért a szabad szervezet elnökségéhez (IV. Sörház u. 3.) fordulni szíveskedjenek.

 

I. Mérnökök:

Név

kor

lakás

foglalkozás és jelenlegi alkalmazás

nyelvismeret

mire vállalkozik?

1. Schweitzer Pál

26

VIII. Thököly út 49.

gépészmérnök

német, francia, angol

Szocializálás, agrárszocializálási kérdésekben irodalmi működés. Organizáció, Mérnökképzés reformja.

2. Graber Jenő

26

VI. Aradi utca 41. I/7.

gépészmérnök, Egyesített izzólámpagyár

német

Szocializálási munkálatok. Üzemek rentabilitása.

3. Gál Ödön

30

VI. Lendvay utca 17.

kulturmérnök (Lakáshivatal)[10]

német, francia

Város-, vasút- és pályaudvar-építés

4. Gál László

29

Andrássy út 49., II/21.

kulturmérnök

német, horvát, angol

Lakóházépítés

5. Hermann Gyula

31

VIII. Teleky [!] tér 6.

gépészmérnök (Egyes.[ült] vár.[osi] villam.[os] vasutak. Azelőtt vasiparban.)

német

Munkateljesítmény normalizálása.

6. Dr. Lóránd Jenő

30

I. Kende utca 12. II/10.

vegyészmérnök (műegyetemi tanársegéd)

német, francia

A gyógyszertermelés megszervezése, vegyészeti üzemek szocializálása, mérnökképzés reformja.

7. Miklós Gyula

29

I. Bercsényi utca 5. fszt.

gépészmérnök

német

 

 

II. Jogászok és organizátorok

8. Takács István

32

VI. Dalnok utca 5.

tanár (Országos propagandabizottság

német

Szervezés és agitáció. Tanítás reformja.

9. Bíró Lipót

36

II. Fény utca 1. I/13.

magánhivatalnok (Ké[s]zbőrközpont)

[Magyar Bőrbeszerzési Részvénytársaság]

német, francia

Mindennemű nagyüzemi adminisztráció megteremtésében teljesen jártas és ilyen, vagy egyéb adminisztrációk megszervezésére vállalkozik. Ékszerüzemek szocializálása.

10. Dr. Lukács Kornél

27

Síp utca 17. fszt. 3.

jogvégzett (Orsz. propagandabizottságnál. A Készbőrközpont v.[ezető] hivatalnoka)

[Magyar Bőrbeszerzési Részvénytársaság]

német, francia, angol

Közigazgatási és statisztikai munkákra. Bőripar szocializálása.

11. Dr. Áldor Vilmos

28

VII. Damjanich utca 30.

ügyvédjelölt

 

Katonai szervezés. Szociálpolitikai akciók, elméleti és gyakorlati pénzügy. Agitáció.

12. Dr. Székely Hugó

35

II. Mecsek utca 8.

ügyvéd

 

Agitáció.

13. Dr. Kádár Imre

26

II. Albrecht út 15. II/18.

ügyvédjelölt, Keleti [Kereskedelmi] akadémiai hallgató

német, francia

Kereskedelmi technikai

14. Dr. Tibor Dezső

31

Péterffy Sándor utca 44.

ügyvéd, vasúti titkár

német, francia

Vasúti adminisztráció. Egyéb szervező munka.

15. Dr. Strasser Ernő

32

IX. Ráday utca 4. IV. 2.

ügyvéd

német

Adminisztráció. Szervezés.

16. Dr. Beck Salamon

33

VI. Andrássy út 12.

ügyvéd

német, francia, angol

Törvénytervezés és jogügyi irodalom. Sajtóagitáció.

17. Darvas Simon

32

VII. Kazinczy utca 7. III/18.

újságíró

 

Sajtóagitáció.

18. Dr. Rudas Zoltán

26

VIII. Baross utca 59. III/12.

ügyvédjelölt

német, francia

Sajtóagitáció.

19. Pór Leó

31

V. Visegrádi utca 48.

újságíró

német, francia

Sajtóagitáció.

20. Dr. Halasi Ede

34

II. Trombitás utca 12. II.

ügyvéd (Külügyi Népbiztosság)

német, francia, angol

Külügyi szolgálat

21. Dr. Ertler Antal

32

II. Margit körút 44.

ügyvéd (Földmívelésügyi népbiztosság)

német

Földreform. Ezzel összefüggő szervezési munkálatok.

22. Dr. Halász Aladár

26

IV. Deák Ferencz utca 10.

jogtudor

német, francia, angol

Nemzetgazdasági, pénzügyi és jogtudományi elmélet és törvénytervezés.

23. Havas Lajos

30

IX. Lónyai utca 58. fszt. 3.

újságíró

német

Adminisztráció. Szervező szociálpolitika. Pénzügy. Nemzetiségi kérdés.

24. Dr. Rubin László

31

Szeged, Mars utca 12.

jogvégzett író

német, francia, angol

Diákszocialis ügyek. Sajtóagitáció

25. Kőhalmi Béla

34

IV. Gróf Károlyi utca 8.

Székesfővárosi könyvtáros

német, francia, angol

Sajtóagitáció. Népkönyvtárak szervezése.

26. Dr. Polányi Károly

33

IV. Mária Valéria utca 1.

ügyvéd

német, angol, francia

 

27. Dr. Székely Artúr

31

V. Sziget utca 40.

ügyvéd (Kereskedelmi és iparkamara titkára)

német, francia, angol

Szocializálási és gazdasági törvénytervezés. Külkereskedelmi és egyéb külképviseletek.

28. Bíróné dr. Graber Emma

30

II. Fény utca 1. I/13.

fővárosi tanárnő

német, francia

Népszerűsítő iratok szerkesztése.

29. Dr. Fábián Ferenc

 

II. Margit körút 78. I. 17.

jogvégzett

német, francia

Szociálpolitikai adminisztráció és szervezés.

30. Dr. Flamm József

27

VII. Damjanich utca 41.

ügyvédjelölt

német, francia

Hadügyi népbiztos titkára.

31. Podach Szilárd

27

VII. Király utca 49.

tanárjelölt

német, francia

Tötrvénytervezés. Adminisztráció. Szervezés.

32. Dr. Geleji Dezső

28

VIII. Szentkirályi utca 47.

jogvégzett

német

Statisztikai és adminisztratív munka

33. Trenka [?] Pál

29

IX. Üllői út 59.

ügyvédjelölt (Asztalosgyár-vezető, Árvizsgáló bizottság tagja)

német

Ipari üzemek szocializálása. Árvizsgáló bizottsági munka átszervezése.

34. Dr. Aczél Benő

29

VIII. Bérkocsis utca 18.

ügyvédjelölt

német, szerb

Igazságügyi Népbiztosságnál törvénytervezési munkálatok végzése.

35. Dr. Frank László

29

IV. Koronaherceg utca 10.

ügyvéd (Fővárosi előadó a közgazdasági ügyosztályban)

német, francia

Ipari közigazgatás. Ipargazdasági szervezet reformja, Kisipar szocializálása.

36. Dr. Sisa Miklós

26

VI,. Andrássy út 31.

ügyvédjelölt

német, francia

Igazságügyi törvénytervezés

Szervezés

 

III. Orvosok

37. Dr. Kertész Tivadar

31

I. Verpeléti út 2.

orvoskémikus és bakteriológus

német, francia

Járványlaboratórium szervezése és vezetése. Orvosképzés reformja.

 

Rokkant, csak Pesten alkalmazható!

38. Dr. Berger Iván

27

Budafoki út 22. III.

orvoskémikus és bakteriológus (Egyetemi tanársegéd)

 

Orvoskémiai laboratóriumok szervezése és vezetése.

39. Dr, Pfeiffer Zsigmond

29

Nyárs utca 3.

idegorvos

 

Ideg- és elmeosztály vezetése.

40. Dr. Flamm Sándor

27

V. Lipót körút 13. III.

orvoskémikus és bakteriológus (Népjóléti minisztérium)

 

Gyógyszertermelés szervezése. Gyógyszerellátás. Orvosi laboratóriumok szervezése és vezetése. Orvosképzés reformja.

41. Dr. Mándoki László

26

V. Pannonia utca 2/b. III.

orvoskémikus és bakteriológus

(Népjóléti minisztérium)

 

Orvosi laboratóriumok szervezése és vezetése. Orvosképzés reformja.

42. Dr. Surányi Ede

31

VIII. Déry utca 16. V.

orvos, belgyógyász (Népjóléti minisztérium)

 

A tuberkulózis elleni védekezés szervezése. Tuberkulózis-kórház és ambulatórium szervezése és vezetése.

43. Dr. Gergely Jenő

31

Budakeszi

Erzsébet-szanatórium

orvos-belgyógyász (Erzsébet szanatórium[11] orvosa)

 

Tuberkulózis elleni védekezés szervezése. Tuberkulózis-kórházak és ambulatoriumok szervezése és vezetése.

44. Dr. Holló Gyula

28

Budakeszi

József szanatórium

orvos-belgyógyász (József szanatórium[12] orvosa)

 

Tuberkulózis elleni védekezés szervezése. Tuberkulózis-kórházak és ambulatoriumok szervezése és vezetése.

45. Dr. Holló Gyuláné Dr. Weil Elza

26

Budakeszi

Erzsébet-szanatórium

orvos-belgyógyász (Erzsébet szanatórium orvosa)

 

Tuberkulózis elleni védekezés szervezése. Tuberkulózis-kórházak és ambulatoriumok szervezése és vezetése.

46. Dr. Szemző György

27

IV. Mária Valéria utca 3.

orvos-belgyógyász

 

Fertőző - (járvány) – kórházak szervezése és vezetése

47. Dr. Neumann Antal

27

Dalnok utca 2. c. I. 7.

idegorvos (Elmekórtani klinika)[13]

 

Egyetemi reform, Szociális hygiene, Elmegyógyászati, Kriminálpsychologiai munkák, ill. ügyek szervezése

48. Dr. Messer Béla

31

I. Fehérváry út 27.

orvos, belgyógyász (Népjóléti minisztérium)

 

Egészségügyi szervezés.

 

Rokkant!

49. Dr, Kende Zsigmond

31

V. Szent István tér 15.

orvoskémikus és bakteriológus (Népjóléti népbiztosság közp.[onti] laboratóriumának tanársegédje)

 

Járvány laboratóriumok szervezése és vezetése

50. Dr. Kendéné Dr. Hajdú Margit

29

V. Szent István tér 15.

orvos, gyermekorvos

 

Anya és csecsemővédelem. Kórházi és rendelőintézeti munka.

51. Dr. Scheff-Dabis László

28

VIII. Orczy út 45.

orvosbakteriológus (Egyet.[emi] közegészségtani intézet gyakornoka)

 

Járványlaboratórium szervezése és vezetése. Hadsereg-hygiene szervezése és vezetése.)

52. Dr. Gimes Miklós

32

VI. Jókai utca 9.

orvos (Erzsébetfalvai járványkórház és fertőtlenítő intézet vezetője)

 

Fertőző kórházak megszervezése és vezetése.

53. Dr. Gimesné Dr. Hajdú Lili

27

VI. Jókai utca 9.

ideggyógyász (Elmeklinikai[14] tanársegéd)

 

Egyetemi reformok. Elmebetegügy szervezése. Elmekórház vezetése.

54. Dr. Feldmann Sándor

27

VII. Rumbach utca 7.

orvos psychiater

 

Elemkórházak szervezése. Elmeügyi reform-munka.

55. Dr. Hárnik Jenő

28

VIII. Rákóczi tér 13.

orvos psychiater

 

Elme- és idegbeteg-kórházak és ambulatoriumok szervezése és vezetése. Elmeügyi reformok kidolgozása.

56. Dr. Petényi Géza

27

IX. Tűzoltó utca 7.

orvos-gyermekgyógyász

 

Csecsemőügyek reformja. Csecsemőkórházak és ambulatoriumok szervezése és vezetése.

57. Dr. Hermann Imre

27

VIII. Teleky (sic) tér 6.

orvos - psychiater

 

Elmeügyi reformok

Ideggyógyászati ambulatoriumok szervezése és vezetése.

 

IV. Egyéb kategóriák (kultúrügyek)

58. Dr. Kentzler Hugó

33

IV. Koronaherczeg utca 3. III/66.

Szépművészeti Múzeum segédőre

német, olasz, francia, holland

Muzeumügy. Kulturpolitika. Művészettörténet.

59. Frank Klára

26

IV. Koronaherczeg utca 10.

szigorló orvos

 

Egészségügyi szolgálat.

60. Áldor Margit

24

VII, Damjanich utca 30. I/12.

tanító és tanár

 

Könyvtárügy.

Gyermekkertésznői munka.

61. Dr. Surányiné Graber Nelly

29

VIII. Déry utca 16. V.

tanítónő

 

Iskolareform. Gyermekvédelem. Munka-, kert- és erdőiskolák szervezése és vezetése. Napközi otthonok.

62. Dr. Polányi Mihály

28

II. Szalay utca 26.

orvos-vegyész

 

Egyetemi oktatás reformja. Phsyikai-kémia egyetemi oktatása.

63. Graber Margit

21

VI. Aradi utca 41. I/7.

festőművész

 

Művészeti ügyek.

64. Dr. Fazekas Sándor

31

IV. Eskü tér 1.

ügyvéd (Közélelmezési népbiztosság)

 

 

 

Budapest, 1919. március hó 26.

a Régi Galileisták Szabad Szervezetének Elnöki Tanácsa

Dr. Surányi Ede,[15] Dr. Frank László,[16] Dr. Scheff-Dabis László[17]

Levéltári jelzet: HU BFL VII. 18. d. 1921. 13/0976 [Budapest Főváros Levéltára A jogszolgáltatás területi szervei, Budapesti Királyi Ügyészség, büntetőügyek iratai]

 


[1] A Galilei Kör történetéről lásd: Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör (1908–1919) története. Budapest, 2017.

[2]Wessely László visszaemlékezése. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. 867.f.2/v–226. – A galileisták kommünbeli szerepvállalásáról Rákosi Mátyás is megemlékezett: Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések. 1892-1925. I. kötet. Szerk.: Feitl István–Gellériné Lázár Márta–Sipos Levente. Bp., 2002, 70.

[3] Lásd ehhez a Galilei Kör Pesti Naplóban is közölt felhívását, amelyben a kör vezetősége felszólította az állástalan galileistákat, hogy népbiztosságokon jelentkezzenek: „A Galilei-Kör felkéri mindazon állástalan fő- iskolai hallgató és felsőbbosztályú középiskolás tagjait, kik hajlandók különböző népbiztosságoknál állást vállalni, jelentkezzenek a titkári hivatalban d.u. 5-től.” Lásd: A Galilei Kör. Pesti Napló, 1919. március 29., 7. – Másnap a felhívást megismételték, hangsúlyozva, hogy tagsági igazolványukkal jelentkezzenek a Kör titkáránál. Lásd: A Galilei-Kör az állástalan diákokhoz. Pesti Napló, 1919. március 30., 7.

[4] Pesthy Jenő: A bolsevizmus rémnapjai. Budapest, 1921, 7., 9. – Pesthy memoárjának ismertetését lásd: Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”. A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában. Bp., 2019, 41–43.

[5] A proletárdiktatúra propagandatevékenységéről lásd: Szabó Viktor: A kommunizmus bűvöletében. A Magyarországi Tanácsköztársaság propagandája. Bp., 2019.

[6]A Tanácsköztársaság történetéről lásd: Tőkés, Rudolf L.: Béla Kun and the Hungarian Soviet Republic. The Origins and Role of the Communist Party of Hungary in the Revolutions of 19181919. New York-Washington, 1967. Illetve Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság, Bp., 1969. – Továbbá újabban: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Bp., 2021.

[7] A fehérterror időszakáról lásd Béla Bodó: The White Terror. Antisemitic and Political Violence in Hungary, 1919–1921. London and New York, 2019. – Bodó könyvének recenzióját lásd: Csunderlik Péter: Szadista imposztorok. In: Uő: Csupa hajdani eszelős. Írások az 1900–1945-ös Magyarországról és emlékezetéről. Bp., 2020, 247–254.

[8] A forrásközlést a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta.

[9] Vágó Béla (1881–1939): szociáldemokrata, később kommunista politika, előbb belügyi népbiztoshelyettes, majd 1919. április 3-ától népbiztos.

[10] A lakhatási válság kezelésére 1917-ben létrehozott Fővárosi Lakáshivatal.

[11] Az Erzsébet királynéról elnevezett, Budakeszin 1901-ben megnyitott tüdőszanatórium.

[12] A Habsburg József főhercegről elnevezett, Budakeszin 1918 tavaszán megnyitott tüdőszanatórium.

[13] A mai Balassa utcai Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika elődje, az Ideg- és Elmekórtani Klinika. Napjainkban a Semmelweis Egyetem, akkoriban a Királyi Magyar Tudományegyetem intézménye.

[14] Lásd az előző lábjegyzetet.

[15] Surányi Ede (1888–?): orvos, a Galilei Kör egyik alapítója

[16] Frank László (1890–1965): újságíró, joghallgatóként a Galilei Kör tagja. A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült, ahol tagja lett a Bécsi Magyar Újság szerkesztőségének.

[17] [Scheff–]Dabis László (1891–1956): orvos, bakteriológus, a Galilei Kör tagja. Kiváló szavaló volt, a Galilei Kör ünnepélyein az Ady-versek egyik előadója.

Ezen a napon történt július 01.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő