Felavatták az Erzsébet-kilátót.Tovább
A komáromi labdarúgás rövid története
1900. április 29-én, Komárom északi városrészében lévő Városháza nagytermében alakult meg a Komáromi Football Club. 1905-ig a dél-komáromi katonai gyakorlótéren voltak a mérkőzései, ekkor azonban felépült hivatalos pályája az északi városrészben lévő Víztorony tövében. A trianoni békeszerződés után megszűnt a labdarúgás a déli városrészben és csak 1924 tavaszán alakult meg újra itt a KFC. 1931-ben felmerült egy új, minden igényt kielégítő sporttelep építésének a gondolata, amelyet 1933 szeptemberében adtak át, és amely 1944. október 7-én megsemmisült egy pusztító bombázás következtében. A város labdarúgóélete – a nehézségek ellenére – újra indult 1945 után.
1900. április 29-én, Komárom északi városrészében lévő Városháza nagytermében megalakult a Komáromi Football Club.[1] A csapat 1905-ig a dél-komáromi katonai gyakorlótéren játszotta a mérkőzéseit, ekkor azonban felépült hivatalos pályája az északi városrészben lévő Víztorony tövében, az ún. Ráckertben, melynek ünnepélyes átadója 1905. augusztus 20-án volt.
Forrás: Komáromi Klapka György Múzeum
A trianoni békediktátum után megszűnt a labdarúgás a déli városrészben és csak 1924 tavaszán alakult meg újra itt a KFC. Az 1924/25-ös Nyugati kerület II. osztályú bajnokságába már benevezett a labdarúgócsapat és a Csillagerőd melletti kijelölt területen játszották a mérkőzéseket. A KFC 1926 februárjában farsangi bált rendezett, melynek bevételét az új pálya építési költségeire fordította, amely a Czuczor Gergely – Felvidéki – Jedlik Ányos utca közötti területen épült fel, öltöző nélkül.
Az 1926-ban felépült sportpálya.
Forrás: HU MNL KEVL V.105. Komárom Törvényhatósági Jogú Szabad Királyi Város Polgármesteri Hivatal Mérnöki Hivatala iratai. 371./1932.
1931-ben felmerült egy új, minden igényt kielégítő sporttelep építésének a gondolata. Komárom Város Önkormányzata 1932 decemberében elfogadta az új stadion kivitelezési terveit és a költségvetését is. A focisták 1933 szeptemberében pedig már új pályán játszottak, az Úri utca és a MÁV teherpályaudvar közötti területen, az egykori Levente sportpálya helyén. A szezon végén már bajnoki címet ünnepelhettek a játékosok. A vezetőség a sikereket látva, még ebben az évben elrendelte a sportpálya lelátójának a megtervezését. A tervek ugyan elkészültek, de a tribünök felépítésére 1942-ig várni kellett.
Az 1934/35-ös bajnoki cím után a másodosztályban (Nyugatmagyarországi LASZ I.) folytatta a csapat a szereplését. Később, az első bécsi döntés következtében a visszatérő területek csapatai is bekapcsolódtak a küzdelmekbe. Mivel a két komáromi futballklub nem egyesült, Komáromból két KFC nevű csapat is játszott, óvárosi és újvárosi KFC néven. A névazonosság azonban bonyodalmakat okozott, ezért a jobb parti városrész, az Új-Komáromi FC 1941 január 22-től Komáromi Atlétikai Clubra (KAC) változtatta a nevét, a lila-fehér színeket pedig piros-fehérre cserélte.[2] A megnevezés onnan adódott, hogy a sportegyesületben 1940-től, a labdarúgáson kívül, már atlétikai szakosztály is működött.
KFC jelvénye.
Forrás: Magyarfutball.hu
KAC jelvénye.
Forrás: Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája 1900–2000. Komárom. 2000. 62.
A kép bal alsó sarkában az 1926-ban épült sportpálya, felül az 1932-ben kijelölt sporttelep látható.
Forrás: Komáromi Klapka György Múzeum
1942-re elkészült a 400 személyes fedett lelátó az öltözővel, fürdővel és büfével ellátott épülettel, a következő évben pedig a pálya körül salakos futópályát alakítottak ki. A sporttelep ünnepélyes átadására 1943. szeptember 11–12-én került sor. A pályaavató sportünnepélyen megjelent Missányi Ottó, az Országos Sport Központ vezetője, Fiedler János kormányfőtanácsos, komáromi lengyáros, a KAC elnöke, Hajagos Ferenc gyári főmérnök, a KAC ügyvezető elnöke és Apró József főhadnagy, az ünnepség főrendezője. A kétnapos sportünnepélyen voltak úszóversenyek, vízilabda-mérkőzések, súlyemelés és atlétikai versenyek.[3]
Forrás: HU MNL KEVL. V 105. Komárom Törvényhatósági Jogú Szabad Királyi Város Polgármesteri Hivatal Mérnöki Hivatala iratai 1753/1934.
A KAC-pálya előtt. Jobbról a második Czibor László.
Forrás: Klapka György Múzeum
Ökölvívó mérkőzés a pályaavatón, háttérben a tribünnel.
Forrás: Klapka György Múzeum
Sajnos Komárom nem sokáig élvezhette az új sportközpontot. Az 1944. október 7-i bombázás során megsemmisült többek között a vasúti rendező pályaudvar és a strandfürdő, az október 14-i bombázás pedig elpusztította a sporttelepet, a vágóhidat és a selyemgyárat is.
Bombatölcsérek nyomai egy 1960-as légi felvételen.
Forrás: Fentrol.hu
A háború után a MÁV-KAC néven újjáalakuló klub első feladata volt a lebombázott sportpálya rendbehozatala és a romok eltakarítása. A vezetőség a háborút követő években folyamatosan egy új sporttelep létrehozásán fáradozott, azonban a város anyagi fedezet híján nem tudta orvosolni a problémát. A pénzből csak annyira futotta, hogy a labdarúgópályát játékra alkalmassá tegyék.
A háború után a városban új egyesületek jöttek létre: 1946-ban alakult meg a Molaj SE, 1951-ben a Vörös Lobogó, 1953-ban a Koppánymonostori Dózsa Tsz. csapata. Az ötvenes évek elején a két komáromi egyesület az Ady Endre (azelőtt Úri, mai Sport) utcai sporttelepen játszotta mérkőzéseit.
1957 elején a Komáromban működő klubokból egy nagy egységes sportegyesületet hoztak létre. A márciusi közgyűlésen így jött létre a Komáromi MÁV Textiles AC. A sportpálya használati jogát a városi tanács az új labdarúgócsapatnak adta. A fúziót követő tíz évben az egyesületet a Komáromi Lenfonógyár tartotta fent. A sporttelepet a hatvanas évek közepén felújították, új épületeket emeltek, de a labdarúgócsapat az 1967-es bajnokságot nem fejezte be és megszűnt.
Új korszakot nyitott a város sporttörténetében az 1970-ben újjáalakuló KAC. Az új egyesület visszatért gyökereihez és az 1924-ben alapított klub jogutódjának tekintette magát. Két évvel később megalakult a labdarúgó szakosztály is. Egyből nekiláttak a sporttelep felújításának: a pálya talaját elegyengették és új gyepszőnyeget kapott. A kapu mögötti területen egy salakos pályát is létrehoztak, valamint rendbe tették a futópályát.
A MÁV-KAC csapata, jobbról a két álló alak mellett Czibor Zoltán hajol előre.
Forrás: Klapka György Múzeum
A MÁV-KAC csapata, hátsó sorban balról a hatodik Czibor (II) István, jobbról a második Czibor (III) Zoltán.
Forrás: Klapka György Múzeum
A KAC és a város az 1970-es évektől egészen 1989-es megszűnéséig az Ady Endre utcai sportpályán játszotta a bajnoki mérkőzéseket.
Komárom labdarúgása Czibor Zoltánnak köszönhetően éledt újjá, aki 1991. évi hazajövetele után élére állt a KFC megalakításának.
MÁV KAC – VTC 6:1. 1946. május 17. Kiss szakosztályvezető, Nagy Sándor intéző, Radics Antal, Kuti József, Fekete Attila, Dián Ferenc, Lovász Béla, Jakab Béla, Pintér Pál, Séta Vilmos, Czibor (III) Zoltán, Hársfalvi Béla, Czibor (II) István, Reichert Gyula edző.
Forrás: Szűcs Béla Albert fotója
Az 1997 óta Czibor Zoltán nevét viselő sporttelep a labdarúgáson kívül atlétikai versenyeknek, sportnapoknak, iskolai rendezvényeknek ad otthont, valamint 2001 óta a Czibor Zoltán Emlékszobának is.
Dokumentumok
1.
Helyhatósági bizonyítvány
Komárom,1945. május 29.
Komárom város polgármestere a megejtett nyomozás alapján bizonyítja, hogy a Komáromi Atlétikai Club délkomáromi sportpályája a Komáromot 1945. évi március 8-án és 14-én ért légitámadás alkalmával sok találatot kapott, a rajta lévő épületek teljesen tönkrementek és a pálya is teljesen fel van szaggatva, úgyhogy minden hasznavehetetlen. Erről ezt a helyhatósági bizonyítványt a Komáromi Atlétikai Club vezetősége részére segély kérelmezésére bélyegmentesen kiadtam.
Komárom, 1945. május 29.
polgármester
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 821/1945. Eredeti, gépelt.
2.
Komárom, 1947. március 31.
MÁV Komáromi Atlétikai Club elnöksége Komárom déli pu.
13./1947.
Polgármesteri Hivatal
Helyben.
A f. évi március hó 27-én benyújtott kérelmünkhöz, melyet t. cím 2039/1947. szám alatt iktatott, szíveskedjék a csatolt helyszínrajzot csatolni. Az átengedni kért terület piros irónnal van bekeretezve. A kivágandó a nagy részben kipusztulóban lévő fák száma körülbelül 60 darab Szíveskedjék az előző beadványunkban kért rendkívüli közgyűlés soron kívüli összehívása iránt sürgősen intézkedni, hogy a sporttelep megépítéséhez mielőbb hozzákezdhessünk.
Komárom, 1947. évi március hó 31-én
- aláírás) aláírás)
főtitkár elnök
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 2039/1947. Eredeti, gépelt.
3.
Jegyzőkönyv
Komárom, 1947. március 26.
Készült 1947. évi március hó 26-án a komáromi Vasutas Társaskörben 18 órakor a MÁV KAC és a komáromi demokratikus pártok képviselőinek együttes bizottsági tárgyalásáról.
Tárgy: Szükséges-e Komáromban egy új korszerű sportpálya létesítmény és ha igen, hol legyen annak helye.
Jelen vannak: A MÁV KAC részéről Dr. Jakus Benő elnök, Kuthy János ügyvezető elnök, Dr. Szőke Bálint ügyész, Kocsis Rezső főtitkár, Lipóth József titkár, Rétfalvi Ferenc pályagondnok, Reichert Gyula edző
a NYLASZ részéről: Borbély Gusztáv alelnök,
a Szocdempárt részéről: Alt Géza elnök
az MKP. részéről Németh József titkár, Haán József
a Kisgazdapárt részéről: Rentka Gyula
a Parasztpárt részéről: Hesfelán János elnök
a helybeli Szakmaközi Bizottság részéről: Papp Győző
A jelenlévők egyhangúan Dr. Jakus Benőt választották meg a bizottság elnökéül, aki üdvözölvén a megjelenteket a tárgyalást megnyitja, majd rövidesen ismerteti a MÁV KAC sporttelepének katasztrofális helyzetét és részletesen megindokolja, hogy miért szükséges egy új sportpálya létesítése még akkor is, ha a jelenlegi pályáról az árvíz lefolyna. Az előadottak alapján a bizottság egyhangúan megállapítja, hogy
1./ Komáromban egy új és korszerű sporttelep létesítése nem csak azért szükséges feltétlenül és késedelem nélkül, mert a régi el van bombázva, árvíz borítja és mélyen fekvése miatt a gyakorta feljövő talajvíz következtében sportolásra a sportidény nagy részében alkalmatlan és ezért ott újból költséges sportlétesítmények építése ésszerűtlen volna, hanem azért is, mert ez egy egészséges demokratikus népnevelés céljait szolgálná.
2./ Az új sporttelep helyéül, minden lehető szempontot figyelembe véve legalkalmasabb volna az ú.n. Jókai liget egy része, ahol több kipusztulóban lévő fa eltávolításával, de a liget jellegének és főbb részének érintetlenül hagyása mellett a sporttelep megépíthető
3./ A második pontban említett terület Komárom város tulajdonát képezi és ezért annak megszerzése céljából a bizottság felkéri küldöttségileg Komárom város polgármesterét, hogy a terület átengedése iránt szükséges intézkedéseket (városi képviselőtestület összehívása stb.) tegye meg és a terület átengedése iránti kérelmünket a maga részéről is a legmesszebb menően támogatni szíveskedjék.
4./ A harmadik pont alatt hozott határozat végrehajtása sürgős, mert a MÁV KAC-ot a labdarúgópálya hiánya miatt bevételeinek elesése folytán mérkőzésről-mérkőzésre katasztrofális anyagi veszteség éri, a pálya nélkül edző és idegen pályákon játszani kényszerülő labdarúgó csapatának pedig eddig elért kiváló eredményei (tabella első helyén áll) és bajnoki esélyei veszélyeztetve vannak és végül
5./Bizottság tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kért terület átengedése tárgyában összehívandó községi képviselő testületi gyűlésen e jegyzőkönyvben foglalt kérelem teljesítését úgy a maguk, mint az általuk képviselt pártok és szervek képviselőtestületi tagjaik által követelni, illetve követeltetni fogják.
Ez a jegyzőkönyv 7 eredeti példányban készült s ebből
1 példányt Komárom város polgármestere
1 példányt a MÁV KAC elnöksége
1 példányt a Szocdempárt helyi szervezete
1 példányt az MKP. helyi szervezete
1 példányt a Kisgazdapárt helyi szervezete
1 példányt a Parasztpárt helyi szervezete
1 példányt a helybeli Szakmaközi bizottság kap.
Egyéb tárgy nem lévén a bizottság tárgyalását berekeszti.
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 2039/1947. Eredeti, gépelt.
4.
Komárom, 1947. április 1.
A Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt Komáromi Szervezete
Polgármesteri Hivatalnak
Komárom
A MÁV-KAC sport egylet mozgalmat indított abból a célból, hogy használhatatlan a sportpályája helyett a Jókai-ligetben jusson megfelelő területhez.
Pártunk helyi szervezete tiltakozik az ellen, hogy a nagy költséggel telepített egyetlen komáromi sétateret más célra használják fel. Tudomással bírunk arról, hogy Rentka Gyula úr pártunk megyei szervezetének elnöke a f. évi március 26-án tartott bizottsági ülésen a tervet támogatta, azonban komáromi szervezetünk a terv megvalósítása ellen foglalt állást.
Komárom 1947. évi április hó 1-én
Teljes tisztelettel:
Vezetőség
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 2039/1947. Eredeti, gépelt.
5.
Sportpálya létesítése
Komárom, 1947. április 16.
Komárom megyei város polgármestere
Hősök-tere 1. Telefon: 7. Postafiók: 29.
Tárgy: Sportpálya létesítése
Sportpálya létesítése ügyében 1947. évi április hó 21-én (hétfőn) déli 12 órakor a városi székház földszint 6.sz. helyiségében értekezletet tartunk. Erre a képviselőtestületi közgyűlés által kiküldött bizottság tagjait meghívom.
Felkérem a MÁV-KAC elnökségét, hogy az értekezletre hozza magával egy Komáromban is megvalósítandó ideális sportpálya méretezett vázlatos tervrajzát. A tervrajz készítésénél egyelőre figyelmen kívül kell hagyni, hogy a sportpálya a jelenlegi helyén vagy más helyen fog-e megépülni. Ugyancsak a fenti értekezlet időpontjáig kérek költségszámítást arról, hogy a tervezett építkezés milyen költségeket igényel, mennyi áll ebből a MÁV-KAC rendelkezésére és a hiányt hogyan óhajtja fedezni. Arra nézve is kérek számításokat, hogy a jelenlegi sportpályának célszerűbb átalakítása mely módon történhetik s milyen költségekbe kerül.
Felkérem a város műszaki osztályvezetőjét, hogy a jelenlegi sportpályáról, a mellette levő honvédkincstári területről az Ország út mentén a Vásártérrel szemben fekvő mintegy 6 holdnyi városi területről s a lovassági laktanya mellett elterülő városi területről ugyancsak készítsen méretezett vázrajzot az értekezletre hozza magával.
Komárom, 1947. április hó 16-án
dr. Sulacsik László s.k.
főjegyző
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 2221/1947. Eredeti, gépelt.
6.
Jegyzőkönyv
Komárom, 1947. április 21.
Készült Komárom megyei város polgármesteri hivatalában 1947. évi április hó 21-én.
Jelen vannak: dr. Sulacsik László elnöklete mellett dr. Pyber Kálmán ti. ügyész, Papp Győző műsz.s.tiszt, Hajagos Pál kőművesmester, Bazsánt László ácsmester, dr. Jakus Benő a MÁV-KAC elnöke, Kocsis Rezső párt képv. Sárközi Béla Polg. Dem. Párt képv. Hesfelán János a Nemzeti Parasztpárt képv. dr. Lőrincz Lajos gimn. igazgató, Bíró György gimn. testn. tanár és Tölgyesi Kálmán a Kisgazda Párt. képv. és Mandel Ilona jegyzőkönyvvezető.
Tárgy: Sportpálya helyének kijelölése.
A bizottság elfogadhatónak találja Hajagos Pál kőművesmester által bemutatott sportpálya tervet. Ezután megtekinti azokat a területeket, amelyik a kivitelezésre tekintetbe jöhetnek. A helyszíni tárgyalás eredményeként sportpálya létesítésére a csatolt vázrajzon feltüntetett s részben a város közönsége, részben pedig a katonai kincstár tulajdonát képező területet tartja a legalkalmasabbnak. Jegyzőkönyv felolvasás után aláíratott.
Mandel Ilona olvashatatlan aláírás
jegyzőkönyvvezető elnök
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 2583/1947. Eredeti, gépelt.
7.
Rendkívüli közgyűlés sportpálya létesítéséről
Komárom, 1947. június 7.
4. Komárom megyei város képviselőtestületétől.
Hősök tere 1. Telefon 7. Postafiók 29.
50 kgy.
3735/1947 Tárgy: Sportpálya létesítése
Határozat
Komárom megyei város képviselőtestületi közgyűlése a 36. kgy. 2221 pm/1947. számú határozattal kiküldött bizottság javaslatát elfogadta, egyhangú határozattal kimondja, hogy sportpálya létesítését szükségesnek tartja és annak helyéül a csatolt vázrajzban megjelölt 3 kat. hold 513 négyszögöl területet jelöli ki. Ezen területből 2 kat. hold 589 négyszögöl a honvéd kincstár tulajdonában, 1524 négyszögöl pedig a város tulajdonát képezi. Utasítja a közgyűlés a város tanácsát, hogy a honvéd kincstár tulajdonában levő terület megszerzése érdekében a szükséges lépéseket tegye meg s már most elvileg hozzájárul ahhoz, hogy a város tulajdonát képező terület sportpálya céljára felhasználtassék. Jelen határozat kifüggesztendő s ellene a kifüggesztés ideje alatt fellebbezéssel lehet élni a vármegye th. kisgyűléséhez. Kelt Komárom megyei város képviselőtestületének 1947. évi június hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlésén.
Kiadta:
dr. Kégly László s.k.
v. jegyző
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 3735/1947. Eredeti, gépelt.
8.
Sporttelep létesítéséhez hozzájárulás
Komárom, 1947. június 19.
Komárom megyei város képviselőtestülete
Hősök tere 1. Telefon 7. Postafiók 29
- kgy/5133/1947. pm.sz. Tárgy: Sporttelep létesítéséhez hozzájárulás
Véghatározat
Komárom megyei város képviselőtestülete a pénzügyi bizottság javaslata alapján egyhangú név szerinti szavazással kimondja, hogy a 3735/1947. számú határozatával sporttelep céljára kijelölt 3. kat. hold 514 négyszögöl területet, annak megszerzése után a Komáromban működő sportegyesületek, sportszervezetek és iskolák sportbizottsága részére arra az esetre, ha a sporttelep megépítését vállalják, az ingatlan megszerzését követő hónap első napjától kezdve 99 évre használatba átengedi azzal a kikötéssel, hogy a sporttelepet a városban működő minden sportegyesület szervezet tanintézet és ezek kötelékébe nem tartozók is egyenlő joggal használhatják. A fenntartási költségeket a használó egyesületek, szervezetek, stb. arányosan tartoznak viselni. Kimondja tovább, hogy a sporttelep felépítése céljára az építést végző egyesület vagy szervezet részére az 1947-48. évi költségvetés terhére 5000 forintot megszavaz.
Megokolás
Az elmúlt világháború alatt az újonnan épített városi sporttelep és medencés strandfürdőteljesen tönkrement. Feltétlenül szükséges, hogy a város társadalma az új sporttelep létesítéséről gondoskodjék. Az ehhez szükséges terület kijelölése tárgyában a képviselő testületi közgyűlés már határozott. A sporttelep felépítését a helyi sporttársadalomnak kell vállalnia, minthogy a helyi sporttársadalom erre kellő anyagi fedezettel nem rendelkezik, hanem az építkezést államsegélyből és városi segélyből óhajtja végrehajtani, méltányos, hogy a város közönsége a munkálatokhoz megfelelő segítséget biztosítson. Ez a véghatározat kifüggesztendő és kézbesítendő és ellene a kifüggesztéstől illetőleg kézbesítéstől számított 15 nap alatt a város polgármesterétől benyújtható és Komárom-Esztergom vármegye th. kisgyűléséhez címzendő fellebbezéssel lehet élni. A véghatározat th. kisgyűléshez jóváhagyás céljából hivatalból is felterjesztendő. Kelt Komárom megyei város képviselőtestületének 1947. július hó 19-én tartott üléséből
Kiadta:
dr. Sulacsik László s.k.
főjegyző
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 5133/1947. Eredeti, gépelt.
9.
Komáromi MÁV AC pályakérelme
Budapest, 1947. június 12.
Nemzeti Sport Bizottság Budapest, 1947. június hó 12.
- Tárgy: Komáromi MÁV AC pályakérelme
Dr. Cs./Ny
T:122-114
Polgármester Úr!
Értesülésünk szerint a MÁV Komáromi Atlétikai Club labdarúgó pályáját a Duna áradása következtében és a talajvíz miatt közel egy hónap óta nem lehet használni. Ennek következtében, mivel Komáromban több labdarúgó pálya nincs, pálya nélkül van és így Komárom csapatának bajnoki esélyeit erősen csökkenti.
A MÁV Komáromi Atlétikai Club sportpályája a strandfürdővel együtt a háborús események következtében ezért talajvíz miatt sokszor hónapokra használhatatlan. Szükséges volna tehát sportpálya építkezésre mindenképpen megfelelő területen egy új korszerű sporttelepet létesíteni. A sportpálya céljaira alkalmas volna egy terület, melynek egyik része a város, a másik része pedig a kincstár tulajdona. Tudomásunk szerint a kincstár hajlandó volna a sportpálya céljaira a kért területet átengedni. Ezért kérjük, hogy a város is a maga részéről kövessen el mindent, hogy a városi területet a fenti egyesület megkaphassa. Erre egyébként a város a 3380/1946. M.E. sz. rendeletének 4.§-a alapján kötelezve is van.
Attól eltekintve, hogy Komárom az ország egyik legnagyobb és legfontosabb határszéli városa, a város hat iskolájának ifjúsága testedzési lehetőségének biztosítása végett is szükséges volna, ha a város egy minden tekintetben megfelelő sportpályával rendelkezne. A fentiek alapján kérjük, hogy a MÁV Komáromi AC kérelmét teljesíteni és részükre a kért városi területeket sportpálya céljaira átengedni szíveskedjék.
Nemzeti Sport Bizottság nevében:
(olvashatatlan aláírás)
főtitkár
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 3735/1947. Eredeti, gépelt.
10.
Komáromi polgármester válaszlevele a Nemzeti Sport Bizottságnak
Komárom, 1947. június 17.
Forrás: 2039/1947.
Hivatkozási szám: 1438/1947.
Tárgy: Sportpálya ügye
Nemzeti Sport Bizottság
Fenti tárgyban küldött átiratára tisztelettel értesítem, hogy a MÁV Komáromi Atlétikai Club sportpályája már több, mint 3 hónapja vízmente s azon a mérkőzéseket rendesen megtartják.
Komárom város tudatában van azzal, hogy a kornak megfelelő sportpályára nem csak a KAC-nak ó, hanem még inkább a sportoló ifjúságnak és iskolák növendékeinek feltétlenül szüksége van. A képviselőtestület foglalkozott is ezzel a kérdéssel és a város tulajdonában lévő terület e célra való felhasználásához hozzájárult.
Egy sportpálya felépítése azonban olyan óriási költségbe kerül, hogy arra a város csekély anyagi ereje nem képes, annál kevésbé, mivel az elrombolt csatornamű helyreállításáig kell minden fölös jövedelmet fordítani. Szerény számítások szerint a sportpálya kb. 1 millió forintba kerülne s ekkora összeget a város ugyancsak 1 milliós évi költségvetése fedezni nem képes. Kérem a Nemzeti Sport Bizottságot, hogy az építési költségeket bocsássa államsegélyként a város rendelkezésére úgy akkor a sportpálya létesítése ügyében a lépéseket azonnal folyamatba teszem.
- 1947. június 17. polgármester
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 3735/1947. Eredeti, kézzel írt.
11.
Építési engedély sportöltöző építésére
Komárom, 1948. november 5.
Magyar Államvasutak Komáromi Atletikai Clubja Komárom, 1948. november hó 5-én
Komárom 244./1948. szám
Komárom megyei város Polgármestere
Komárom
A Komáromi Vasutas Sport Egylet elnöksége építési engedélyt kér a sporttelepén öltöző épület létesítésére a mellékelt tervek szerint. A tervezett épület 206 nm2 téglafalakkal készül 2 soros szigetelőlemez fedéssel, megfelelő egészségügyi berendezésekkel.
Kérjük az ideiglenes engedélyt a Belügyminiszter úr rendelete szerint soron kívül kiadni szíveskedjék.
Komárom, 1948. évi november hó 5-én
Kamarás Ferenc főtitkár Dr. Jakus Benő elnök
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL V.102.a. 10973/1948. Eredeti, gépelt.
12.
Jegyzőkönyv
Komárom, 1957. február 1.
Felvétetett 1957. február 1-én a Komáromi Városi Tanács VB. elnökének irodájában.
Jelen vannak: Szabó Imréné v.b. elnök, valamint a Komáromi Törekvés és a Komáromi Vörös Lobogó sportkörök vezetőségi tagjai.
Szabó Imréné v.b. elnök ismerteti a sport terén álló nehézségeket, és kéri az egyesületek vezetőit, hogy mindent kövessenek el egy egységes városi sportkör létrehozására.
Nagy Sándor a Komáromi Törekvés elnöke előadja, hogy a Törekvés a jövőben is fent kívánja a komáromi egyesületét tartani, ellenben nem zárkózik el az elől, hogy az egyesület a város színeit is képviselje. Az egységes városi egyesület csak a MÁV neve alatt hozható létre, s amennyiben azt elfogadják az egyesülésnek akadályát nem látja.
Horváth István bejelenti, hogy a jövőben a Komáromi Vörös Lobogó működésének anyagi alapja nincs biztosítva megfelelőképpen és a Lenfonógyár részéről is szükségesnek látják egy egységes városi sportkör létrehozását. Hajlandóak tehát a Vörös Lobogó SK-t feloszlatni, illetve megegyezés esetén a Törekvésbe beolvadni.
A két egyesület jelenlévő képviselői közül többen csatlakoznak az egységes sportkör szükségességéhez és a jelenlévők megállapodnak abban, hogy Komáromban az egész városban egy sportkört kívánnak működtetni, MÁV KAC Lengyár néven.
A jelenlévők az egyesület működésének biztosítása érdekében 10 tagú bizottságot jelölnek ki, akik az új egyesület alapszabályát, illetve működési lehetőségeit megtárgyalják.
- aláírás) aláírás)
Komáromi Törekvés részéről Komáromi Vörös Lobogó részéről
Szabóné
Komáromi Városi Tanács VB. részéről
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL XXIII.566.a2. 2641/1957. Eredeti, gépelt.
13.
Jegyzőkönyv
Komárom, 1957. március 1.
Felvétetett a Komáromi Csokonai Klubban tartott sport közgyűlésen 1957. március 1-én
Jelen vannak: A városi tanács vb. vasút, a Lengyár, a Munka Vasöntöde, a KTSZ, a komáromi Építők, a Sütőüzem képviselői és a város sportköreinek a Törekvés a Vörös Lobogó a Petőfi és Építők sportkörének tagjai.
Tárgy: Komárom városában egységes sportkör létrehozása.
Németh László gimnázium igazgató üdvözli a megjelenteket, a közgyűlést megnyitja. Jkv-nek javasolja Horváth Istvánt, hitelesítőnek Bognár Józsefet és Németh István.
Németh László ismertet a sportköri elnökségek tárgyalásainak eredményét, mely szerint Komáromban egységes sportkört kívánnak létrehozni MÁV KAC Lengyár név alatt.
Sörös János, Radics Sándor, Marton Imre, Németh István hozzászólásukban Rákos Ferenc a Petőfi SK, Nagy József az Építők sportkör részéről bejelentik, hogy csatlakozni kívánnak az új egyesülethez.
A hozzászólások után a jelenlévők az egyesület nevét ill. létrehozását egyhangúlag elfogadják.
A közgyűlés 41 tagú választmányt választ és megbízza a választmányt 13 tagú elnökség megválasztására.
Megbízza a közgyűlés az elnökséget az alapszabály végleges kidolgozására a Vasutas sportkörök alapszabályának figyelembe vételével.
Megjegyzés: Jelen jegyzőkönyv nem tartalmazza a megválasztott választmány névsorát, hanem csak kivonatosan ismerteti a közgyűlést.
Komárom, 1957. március 1.
(olvashatatlan aláírás)
jegyzőkönyv vezető
(olvashatatlan aláírás)
városi tanács vb. részéről
Az irat jelzete: HU-MNL-KEVL XXIII.566.a2. 2641/1957. Eredeti, gépelt.
[1] Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája 1900-2000. Komárom, 2000, valamint Böröczky József: KFC 111. Komárno, 2011 alapján.
[2] A névváltoztatásról: Nemzeti Sport, 1941. február 9. 4.
[3] Új Komárommegyei Hírlap, 1943. 38. sz. 1–2.. 1941-ben még úgy tervezték, hogy a pályát a város polgármestere után Alapi (sic!) Gáspár Sporttelepnek nevezik el. Lásd: Nemzeti Sport, 1941. január 14. 2.
Ezen a napon történt szeptember 08.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.
Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.
Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.
Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. július 9.
Miklós Dániel
főszerkesztő