A lovak szerelmese ‒ Fülöp edinburgh-i herceg és Magyarország sportkapcsolatai az 1970-es években

A lovassportok szerelmesei számára Fülöp herceg emblematikus személyiségnek számít. A 2021-ben százéves korában elhunyt arisztokrata nem csak művelt és sokoldalú személyiség, hanem a lovak igazi szerelmese is volt. Kevésbé ismert, hogy a herceg a múlt század hetvenes éveiben sportemberként többször megfordult Magyarországon, részt vett a Magyar Lovassport Szövetség által szervezett bajnokságokon, és a nemzetközi versenyeken is a magyar csapat riválisának számított. Igazi úriember volt, korrekt és szívélyes kapcsolatokat alakított ki a magyar vezetőkkel. Forrásközlésünkkel az ő személyének állítunk emléket, és közöljük azokat a magyar levéltári dokumentumokat, amelyek látogatásaira és személyére vonatkoznak.

 

Bevezető

 

II. Erzsébet brit királynő férje, Fülöp herceg 2021. április 9-én, életének 99. esztendejében szerettei körében elhunyt.[1] A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található dokumentumok segítségével szeretnénk most felidézni a herceg és Magyarország kapcsolatát. A sok szempontból különcnek számító Fülöp herceg rajongott a lovakért, és a lósport iránti szeretete is közismert volt – ezek egyik bizonyítéka, hogy 1964-től 1986-ig ő töltötte be a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöki tisztét. Az 1940-es évek második felében lett aktív lovaspóló játékos, de egy csuklótörés után 1971-ben felhagyott ezzel a tevékenységgel és fogathajtó lett. Ebben a szakágban 1973-ban már az Európa-bajnokságon szerepelt.

Az 1970-es és az 1980-as években hatszor indult fogathajtó világbajnokságon és háromszor Európa-bajnokságon. Világbajnokságon először 1976-ban szerepelt egyéni versenyben és a 24. helyen zárt. 1978-ban a Magyarországon (Kecskeméten) megrendezett vb-n csapatban harmadik, egyéniben 29. helyezést ért el. 1980-ban világbajnok volt csapatban, 21. egyéniben. 1981-ben csapatban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. A következő évben vb-bronzérmes volt csapatban, hatodik az egyéni versenyben. 1984-ben az ismét Magyarországon (Szilvásváradon) megrendezett világbajnokságon a dobogó harmadik fokára állhatott fel csapatban, 18. volt egyéniben. Az 1986-os angliai (Ascot) vb-n már csak egyéniben indult, és 18-ikként zárt.[2]

Forrásközlésünkben bemutatjuk azokat a levéltári forrásokat, amelyek a hetvenes évekbeli magyarországi útjaira és versenyeire vonatkoznak. Munkánkkal egy olyan arisztokrata sportember előtt tisztelgünk, aki egyéniségével és humorával lenyűgözte környezetét, és aki számára a lovak tisztelete és szeretete, a sport, a versenyzés és a lovagiasság egyformán fontos értéket jelentettek.


Fülöp edinburgh-i herceg
Forrás: Wikipedia

 

Az angol‒magyar kapcsolatok jellegzetességei a hetvenes években
 

1956 után a magyar‒angol kapcsolatok is elhidegültek: erre példa, hogy magyar részről Leslie Fry angol követ kiutasításáról hoztak döntést. Magyarország Nagy-Britanniához ‒ és a többi nyugati országhoz ‒ való viszonya a magyarországi belső konszolidáció, vagyis az amnesztia függvényében alakult. A két ország között a nagyköveti kapcsolatfelvételre 1963 decemberében került sor. Magyarország számára az angol reláció hagyományosan fontos volt, de a hidegháborús feszültség alatt érdemi kapcsolatépítésre nem került sor, angol részről pedig távolságtartással viszonyultak a kelet‒nyugati kapcsolatok alakulásához. A hetvenes évek elején a két ország kapcsolata egyenletesen alakult, de viszonylag alacsony szinten maradt. 1973 folyamán ugyanakkor a két ország kapcsolataiban változások történtek, ami a angol‒magyar közeledésben, a magas szintű kapcsolattartás gyakoriságában és a kétoldalú találkozókban egyaránt megmutatkozott.[3] A diplomáciai légkör enyhülése könnyebbé tette a sportdiplomáciai munkát és a Fülöp herceggel való találkozót is.[4] A budapesti vezetés tisztában volt a herceg magyarországi tartózkodásának diplomáciai jelentőségével, ezért a Külügyminisztériumban felkészítőt állítottak össze az Elnöki Tanács elnöke, Losonczi Pál részére. Ebben így fogalmaztak: „1) Üdvözöljük Fülöp herceget, aki már harmadszor tesz látogatást hazánkban. Reméljük, hogy ez alkalommal is jól fogja magát érezni nálunk és időt talál majd a kultúránkkal és a népünk életével való további ismerkedésre is. Látogatása bizonyára erősíti a Magyarország iránti érdeklődést Angliában és hozzájárulást jelent az országaink közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A magunk részéről a magyar-angol kapcsolatok fejlesztésére törekszünk; reméljük, hogy az enyhülés útjában jelentkezett nehézségek csak átmenetiek lesznek. […]” (Lásd a 14. számú dokumentumot!)

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménese. A felvétel Fülöp edinburgh-i herceg (a lovat eteti) látogatása alkalmával készült 1973-ban
Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

Egy különleges herceg különleges élete[5]

Fülöp (Prince Philip, Duke of Edinburgh) herceg, II. Erzsébet királynő férje Korfun született 1921. június 10-én, dán és görög királyi hercegként. Hamar megtanulhatta azonban, hogy az arisztokrata származás nem jelent „garanciát” az életben. A családját még csecsemőkorában elűzték, és Fülöp egyáltalán nem hercegi körülmények között nőtt fel. Korai éveinek egyik meghatározó eseménye volt családja száműzetése. Mivel az édesapja, András herceg által vezetett csapatok súlyos vereséget szenvedtek az 1919-ben kitört görög‒török háborúban során lezajlott szangarioszi csatában, ezért nem kerülhette el a felelősségre vonást: bíróság elé állították és életfogytiglani száműzetésre ítélték. Őt és családját a HMS Calypso brit hadihajó menekítette ki Görögországból, amelyet V. György, II. Erzsébet nagyapjának parancsára küldtek értük. Fülöp herceg születésekor a görög trónöröklési sorban a hatodik helyet töltötte be, de nagyobb hatással voltak rá angol, dán, orosz és német gyökerei. A herceg Európa legtöbb uralkodócsaládjával rokonságban állt, mivel üknagyanyja maga Viktória királynő volt. A Romanovokhoz is rokoni szálak fűzték, és a Jekatyerinburg melletti erdőben megtalált egykori cári család maradványait Fülöp herceg DNS-mintája segítségével azonosították.

Miután kimenekítették Görögországból, a család Franciaországba költözött, ahol Fülöp édesapja az ivászatba és a szerencsejátékba menekült, nem sokkal később pedig szeretőjével Monte Carlóba költözött. Édesanyját, Aliz battenbergi hercegnőt skizofréniával diagnosztizálták, és egy svájci szanatóriumba vitték. Fülöpöt, akinek mind a négy nővére német hercegekkel házasodott össze, és így maguk mögött hagyták Franciaországot, végül távolabbi rokonok nevelték. Öt évig nem is látta édesanyját. Családjának hányattatott sorsa azonban nem törte meg lelkileg: egy 2011-es dokumentumfilmben azt vallotta, számára az volt a normális, hogy szülei nincsenek jelen, és hogy azokkal, akikkel együtt él, legalább négy nyelven kommunikálnak.

Fülöp egy ideig német iskolába járt, de a nácik egyre nagyobb térnyerésével a családja úgy döntött, jobb, ha Angliába megy tanulni. Ráadásul nem szerzett azzal sem „jó pontot”, hogy – amint azt tanára feljegyezte – akárhányszor meglátta a náci szalutálást, kitört belőle a nevetés. Egyik első tanára azt mondta róla, hogy Fülöp magányos alkat volt már az iskolában is, de ezt jól bírta.

Miután szülei teljesen eltűntek a környezetéből, oktatását nővérei vették kézbe, akik 1936-ban egy spártai fegyelméről híres magániskolába íratták be, a skóciai Gordonstounba, ahol idővel megtalálta helyét a keménykötésű tanulók között. Az iskola szellemisége jól illett Fülöp személyiségéhez. Később ragaszkodott hozzá, hogy saját fia, Károly herceg is ide járjon az Eton College helyett.

Fülöp herceg tengerésztiszti karrierjét édesanyjának öccse, Louis Mountbatten admirális (Lajos Ferenc battenbergi herceg) egyengette. Bár Fülöp inkább a királyi légierőhöz akart csatlakozni, nagybátyja azzal biztatta, hogy a tengerészetnél jobb társasági kapcsolatokra tehet szert. Így Fülöp kijárta a dartmouth-i Brit Királyi Haditengerészeti Akadémiát, a második világháborúban pedig csatahajókon szolgált többek között a csendes-óceáni hadszíntéren, Ceylonban és a kelet-angliai partoknál is.

Fülöp herceg és az akkor még „csak” hercegnő Erzsébet sorsdöntő találkozására 1939-ben került sor: az akkori uralkodó, Erzsébet édesapja, VI. György családjával együtt ellátogatott a dartmouth-i tengerészeti akadémiára, ahol a távoli unokatestvért, Fülöpöt kérték meg arra, hogy Erzsébet és Margit hercegnőket vezesse körbe. Az akkor 13 éves Erzsébet azonnal beleszeretett a 18 éves tengerészkadétba, és később levelezni kezdtek. Fülöp herceg 1946 nyarán kérte meg Erzsébet hercegnő kezét édesapjától, de a hivatalos bejelentéssel 1947-ig vártak, amikor a hercegnő betöltötte a 21. életévét. Hozzájuk közel állók szerint kötelékük mindig nagyon szoros volt, és Fülöp herceg volt az egyetlen a világon, aki azt mondhatott a királynőnek, amit akart.

A pár számos nehézséggel szembesült amiatt, hogy a királyi család több tagja is ellenezte a házasságot Fülöp herceg német származása, valamint nővéreinek náci kapcsolatai miatt. A bírálatok miatt Fülöp 1947. február 28-án lemondott görög és dán hercegi rangjáról, felvette az anglikán vallást, és megkapta a brit állampolgárságot. Fülöp ekkor vette fel az angolosított Mountbatten nevet is. Az 1947. novemberi esküvőn Fülöp három nővére nem lehetett jelen német férjeik miatt. Édesapja addigra már meghalt, a szanatóriumból kiengedett édesanyja azonban részt vett a ceremónián. A család élete drámaian megváltozott, miután 1952-ben az uralkodó elhunyt, és Erzsébetet királynővé koronázták. Ettől kezdve Fülöp életét alapvetően meghatározta, hogy a királynő férjeként a figyelem középpontjába került. Ugyanúgy nem találta a helyét, mint ahogyan száz évvel korábban Albert herceg, Viktória királynő hitvese sem. Tengerészként már nem szolgálhatott, de természetének nem felelt meg az udvar által meghatározott, viszonylag szűkös szerepe sem. Az anyakirályné és az udvar igyekezett számára különböző feladatokat találni, mint például a koronázás felügyelete, vagy a melbourne-i olimpia megnyitása, de így is nyughatatlan életet élt. Fülöp herceg személyével és életével a magyarok is tisztában voltak. (Lásd a 5. sz. dokumentumot!)

Fülöp herceg lovak iránti szeretete és a személyét övező tekintély vezetett oda, hogy 1964-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökévé választották. Ezt a tisztséget egészen 1986-ig töltötte be. Ezen minőségében, illetve versenyzőként látogatott Magyarországra a hetvenes és a nyolcvanas években.[6] Az általunk közölt források ezt az időszakot idézik fel, különös tekintettel az 1978-as kecskeméti fogathajtó világbajnokságra. (Lásd a 9–15. sz. dokumentumokat!) Láthatjuk, hogy a lovak szeretete, a lovassport iránti szenvedély olyan összekötő kapcsot jelentett, ami messze túlmutatott azokon az ideológiai-kulturális korlátokon, amelyek egy kommunista diktatúra (Magyarország) és egy alkotmányos monarchia (Nagy-Britannia) között fennálltak.

 

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménese. A felvétel Fülöp edinburgh-i herceg (a ló fejétől balra) látogatása alkalmával készült 1973-ban
Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

 

 

A forrásokból láthatjuk, hogy a herceg megtartotta emlékezetében mindazokat, akikkel látogatásai során találkozott: így az 1971-ben megismert Cseterki Lajos (az MSZMP Központi Bizottságának tagja) felől érdeklődött későbbi, 1978-as tartózkodása során. Látogatásai alatt nem csupán versenyeken vett részt: 1971-ben a bábolnai és dióspusztai méneseket is megtekintette, miközben az 1973-as versenyről szintén kellemes emlékeket őrzött. (Lásd a 1-4. és 6–7. számú dokumentumokat!) Forrásközlésünkkel nem csak a herceg, hanem azon fogathajtók emléke előtt is tisztelgünk, akik a herceg méltó ellenfelei voltak a lovassportban. Fülöp herceg kalandos életében a lovak és a fogathajtás különös színfoltot, és talán „menekülést” jelentettek az udvari etikett, a protokoll és a diplomácia világából. Ezen a területen azt a közös „nyelvet” beszélhette, ami összekötötte személyét a magyar lovas sport világszínvonalú képviselőivel. Magyar partnereinek írt levelei közvetlen hangvételéből erre következtethetünk. (Lásd az 1–3. számú leveleket!)

 


A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménese. A felvétel Fülöp edinburgh-i herceg (előtérben balra) látogatása alkalmával készült 1973-ban
Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

 

 

Dokumentumok:

 

1.

Lord Rupert Nevill, Fülöp herceg magántitkárának levele Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának

Buckingham Palota, 1971. szeptember 22.

 

.

Lord Rupert Nevill-től[7]

Ő Excellenciája

Cseterki Lajos[8] úrnak

 

Excellenciás Uram!

 

Nagyon köszönöm mindazt, amit Ön és kollégái Edinburgh Nagyhercegének, valamint kíséretének budapesti tartózkodása folyamán tettek; mindenki nagyszerűen gondoskodott rólunk, ami egész látogatásunkat oly kellemessé, oly sikeressé tette. Remélem nincs messze az idő, amikor újra látogatást tehetek az Ön szép hazájában.

Szabad legyen megköszönnöm az ajándékot, amely mindig e látogatásra fog emlékeztetni. Kedves volt Öntől, hogy meghívott a Parlamentben adott vacsorájára, amelyen örömömre lehetőségem volt néhány miniszterükkel találkozni.

Ismételten köszönöm a kedvességüket és vendégszeretetüket.
 

Rupert Nevill

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XVIII-2-e-B-0012/1971 (46. doboz, 35. o.) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Államközi látogatások ‒ Gépelt másolat.

 

2.

Fülöp herceg köszönőlevele a Magyar Lovas Szövetség részére

Buckingham Palota, 1971. szeptember 28.

 

Fordítás!

Kegyelmes Uram!

 

Mint tudja, a Hajtó Európa Bajnokság nagy sikert aratott, amely nagymértékben a Magyar Lovas Szövetség kitűnő szervezésének volt köszönhető. Meg vagyok győződve róla, hogy mindenki, beleértve a versenyzőket, bírákat, sportvezetőket és nézőket, rendkívül élvezték a versenyt.

Ami engem illet, csak azt mondhatom, hogy nagy örömömre szolgált, hogy ebből az alkalomból Magyarországra látogathattam, ahonnan az Önök kedvességének és vendégszeretetének sok szép emlékével tértem vissza. Remélem, hamarosan helyrejövök a túlságosan is bőséges evés, ivás után.

Attól tartok, hogy nem volt alkalmam megfelelően megköszönni Önnek bőkezű ajándékát, a porcelánt. Valahányszor használatban lesz, emlékeztetni fog a Magyarországon eltöltött három nagyon zsúfolt, de nagyon szép napra.

 

Őszinte tisztelettel

 

                                                                                                      Fülöp

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XVIII-2-e-B-0012/1971 (46. doboz, 32. o.) ‒ Eredeti angol szöveg magyar fordítása. Gépelt másolat.

 

3.
Lord Ingelwood levele Cseterki Lajos részére

Penrith, 1971. szeptember 29.

 

Lord Inglewood-tól[9]

Hutton-In-the-Forest, Penrith,

CUMBERLAND

 

Cseterki Excellenciás Úr,

Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Parlament Épülete

Budapest

Magyarország

 

Excellenciás Uram!

 

Hazaérkezésemkor kötelességemnek érzem, hogy írjak Önnek és megköszönjem megtisztelő meghívását Ő Királyi Fensége Edinburgh nagyhercege tiszteletére adott szeptember 17. vacsorájára. Ez egy emlékezetes este volt, amelyet nem fogok elfelejteni.

A kiállításnak egyértelműen nagy sikere volt és nagyon örülök annak, hogy sikerült bemutatnunk egy mutatós angol pavilont, még ha az nem is volt olyan nagyszerű, mint néhány másik.

Amikor elfogadtam a szervező bizottság elnöki tisztét, még soha nem végeztem ilyen meglehetősen bonyolult munkát, de úgy érzem, érdemes volt.

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, amikor az Elnök úr[10] a megnyitás napján eljött a pavilonunkba és a feleségemmel[11] visszaemlékeztünk arra a napra, amelyen 1965-ben Bábolnán találkoztunk Losonczi Pál[12] úrral. Ő akkor földművelésügyi miniszter volt, én pedig abban az időben földművelésügyi miniszterhelyettes voltam.

Az önök országa iránti érdeklődésem parlamenti és mezőgazdasági kapcsolatokkal kezdődött, üzleti és sportkapcsolatokkal folytatódott.

Biztos vagyok abban, hogy Ön nagyon szenvedélyes vadász. Én szintén élvezem a vadászatot. Nem vagyok trófea-vadász, de büszke vagyok arra a birtokomban lévő legszebb őzbak trófeára, amely Bábolnáról való.

Nem vagyok biztos azonban abban, hogy nem élvezem-e jobban a lovakkal való foglalkozást ‒ mind a lovaglást, mind a hajtást ‒ a vadászatnál, amelyeket Ön Magyarországon mind megtalálhat.

 

[aláírás]

 

Az irat jekzete: HU-MNL-OL-XVIII-2-e-B-0012/1971 (46. doboz, 33. o.) ‒ Gépelt másolat.

 

4.

Külügyminisztériumi feljegyzés Fülöp herceg magyarországi látogatásával kapcsolatban

Budapest, 1972. december 29.

 

Nagy János[13]

3205/NJ/1972

003896/1972

Szigorúan titkos!

 Készült: 7 példányban

Kapják: Péter elvtárs[14]

Puja elvtárs[15]

Várkonyi elvtárs[16]

Kepesné elvtársnő[17]

Szűcsné elvtársnő[18]

London

Saját

 

Feljegyzés

 

Tárgy: Fülöp herceg magyarországi látogatása

 

December 22-én fogadtam az angol nagykövetet,[19] aki megerősítette, hogy Fülöp herceg, az angol királynő férje 1973 februárjában Ausztráliába repül, és útközben rövid magánjellegű látogatást tenne Magyarországon. Február 26-án délben érkezne és 28-án délelőtt utazna tovább. Elkíséri szárnysegédje és négy személyi alkalmazott.

A nagykövet hangsúlyozta, hogy a herceg a látogatást magánjellegűnek tekinti, senkit sem szeretne zavarni, de ‒ amennyiben ez lehetséges ‒ örömmel tenne tisztelgő látogatást Losonczi Pál elvtársnál. Február 27-én szeretne Dióspusztára és Bábolnára látogatni, mivel a lótenyésztés nagyon érdekli. Szeretne találkozni Pál János[20] elvtárssal, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatójával, a Magyar Lovas Szövetség elnökével. 27-én este az angol nagykövet fogadást akar adni a herceg tiszteletére.

Azt válaszoltam, hogy személyes véleményem szerint nincs akadálya a herceg tervezett magyarországi látogatásának, de a kérdésről tájékoztatnom kell feletteseimet, így csak később adhatok végleges választ. A nagykövet január 12-én Londonba utazik, és addig lehetőleg szeretné megkapni elvi beleegyezésünket.

 

Megjegyzés:

 

Losonczi Pál elvtárs 1971 augusztusában személyes vendégként meghívta Fülöp herceget, aki az Európai Fogat Bajnokság alkalmából Budapestre jött. Mivel Fülöp herceg látogatásakor Losonczi elvtárs külföldön volt, Cseterki elvtárs volt a házigazda.

Javaslom, hogy tegyük lehetővé Fülöp herceg tervezett magyarországi látogatását és adjunk neki alkalmat tisztelgő látogatásra Losonczi elvtársnál. Losonczi elvtárs esetleg egy szűkebb körű vacsorára is vendégül láthatná. Külön meghívást most nem kellene küldeni, de ajánljuk fel segítségünket a herceg magyarországi programjához.

Az V. Területi Osztály sürgősen készítse el a fentiekhez szükséges előterjesztést.

 

[Nagy]

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-j-6-137-003896/1972-Anglia (15. doboz) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Külügyminisztérium, TÜK iratok ‒ Gépelt eredeti.

 

 

5.

Külügyminisztériumi összefoglaló Fülöp herceg életéről az angol Tájékoztatási Hivatal információi alapján

Dátum nélkül

 

Ő Királyi Fensége Fülöp herceg, Edinburgh hercege

életrajzi adatai

 

(Az angol Tájékoztatási Hivatal összeállítása alapján)

 

Ő Királyi Fensége, Fülöp herceg, Edinburgh hercege 1921. június 10-én született Korfun, a görög Andrew herceg fiaként. Apja részéről dán származású, Andrew herceg Görögország királyának, I. Györgynek ifjabb fia volt, aki Dánia királyának, IX. Christiannak fia volt, ennek ellenére Fülöp herceg ‒ lemondva királyi rangjáról ‒, brit állampolgár lett, anyja családi neve, Mountbatten név alatt, mert atyja családjának nem volt családi neve.

Anyja Battenberg Alice hercegnő volt, Battenberg Lajos herceg legidősebb lánya, aki 1868-ban kapott állampolgárságot és az I. világháború alatt felvette a Mountbatten nevet, lemondott királyi rangjáról és Milford Haven első márkinője lett. Lajos herceg felesége Hesseni Viktória volt, Viktória királynő unokája, így az edinburghi herceg, hasonlóan II. Erzsébet királynőhöz, egyike Viktória királynő ükunokájának.

A herceg már fiatal korában Britanniába jött, hogy ott tanuljon, ahol a szünidőt vagy nagyanyjával, özvegy Milford Haven márkinővel, vagy lánytestvéreivel Németországban töltötte. A cheami középiskola után Kurt Hahn iskolájába került Gordonstoun-ba, közel a skóciai Elginhez (a németországi Salemben alapították az iskolát és a nácik hatalomra jutása után Skóciába helyezték át). Népszerű volt iskolatársai körében és ismert volt mint jó sportember; rajongott az úszásért és a játékokért, és az iskola hockey és cricket csapatának kapitánya volt. Hahn úr haladó iskolaigazgató volt, oktatási elveinek egyike volt, hogy tanítványai vegyenek részt a környék életében. Fülöp herceget jól ismerték Elgin lakói és barátságot is kötött a helyi tanulókkal, akikkel a cricketpályán, a horgászásnál és a vitorlázó kirándulásokon találkozott; többel közülük barátságot tartott fenn és a háború alatt felújította a régi kapcsolatokat, amikor északon töltötte szabadságát.

A tenger iránti szeretete korán megmutatkozott. Szenvedélyes evezős volt és vízicserkész képesítést szerzett. Iskolatársaival vitorlást épített és részt vett néhány vitorlás kiránduláson a Shetland szigeteken, a Hebridákon és Norvégiában. Elég jártasságot szerzett ahhoz, hogy rábízzák ‒ s ez kevesek kiváltsága volt ‒ egy vitorláshajó vezetését a Moray öbölben anélkül, hogy felnőtt legyen a hajón.

Fülöp herceg iskolaelső volt, midőn 1939 májusában elhagyta az iskolát, hogy kadétként a tengerészethez bevonuljon. Amikor hivatást választott a katonai szolgálat egyik területén, követte családja mindkét ágának tradícióját. Mindkét nagyapja a tengerészetnél szolgált. Apja a görög hadsereg hivatásos tisztje volt, apjának és anyjának fivérei is a tengerészetnél szolgáltak.

Még a Királyi Tengerészeti Akadémián volt Dartmouthban, mikor a háború kitört. Dartmouthban a King's Dirk kitüntetést kapta, mint évfolyamának legsokoldalúbb kadétja és az Eardley-Howard Crocket díjjal kitüntették, mint a legjobb kadétet. Később, amikor a tengerészzászlósi vizsgáját tette le, négy ötös és egy négyes osztályzatot kapott, a lehetséges tíz hónaposból kilenc hónapos rangidősséget szerezve.

1940 januárjában tengerészhadapródként szállt tengerre a Ramilliee nevű hadihajón, és a Kent és Shropshire nevű cirkálókon eltöltött szolgálat után az év végén kinevezték a Földközi-tengeri Flotta Valiant nevű hadihajójára. Néhány hónappal később a Capa Matapan-i ütközetre került sor, amikor őt bízták meg a Valiant fényszóróegység ellenőrzésével; az akcióban kifejtett munkásságáért napiparancsban emlékezett meg róla Andrew Cunningham admirális (később a Hyndhope Lord Cunningham flotta admirálisa).

Miután hazatért, hogy alhadnagyi rangot megkapja, Fülöp herceget a Wallace rombolóra nevezték ki. 1942 júniusában hadnaggyá nevezték ki, majd októberben a Wallace főhadnagya lett, ezáltal a haditengerészet egyik legfiatalabb olyan tisztje, aki egy nagy romboló másodparancsnoka volt. 1943 júliusában részt vett a szicíliai partraszállásban, amikor a Wallace fedezte a kanadaiak hídfőállását.

1944-ben Őfelsége hajója, a Whelp főhadnagyává nevezték ki, amely Nagy-Britannia legújabb rombolója volt, s építése közel állt a befejezéshez. Ezen a távolkeletre hajózott és részt vett a Japán elleni háborúban. Jelen volt a japánok Tokió-öbölben történt fegyverletételénél. A háború befejezése után az Észak Wales-ben levő Pwllhel-i és a Wiltshire-ben levő Corsham-i kiképző létesítményben szolgált.

1947 júliusában Mountbatten hadnagy ‒ aki lemondott királyi címéről, amikor 1947 februárjában angol állampolgárságot kapott ‒ eljegyzését Erzsébet hercegnővel bejelentették. A házasságot november 20-án a Westminster Apátságban kötötték meg. Ennek előestéjén VI. György király a vőlegénynek Edinburgh hercege, Merioneth Őrgrófja, Greenwich bárója és a Térdszalagrend lovagja címet adományozta, és felhatalmazta az Ő Királyi Fensége cím használatára.

A házasságát követő években Edinburgh hercege folytatta tengerészeti hivatását. 1949 októberében Máltára ment, Őfelsége Hajója, a Chequers főhadnagyaként, az első romboló flottilla, a Földközi-tengeri Flotta vezetőjeként. 1950 júliusában hadnagy-parancsnokká nevezték ki, és nem sokkal ezután átvette az első parancsnokságot Őfelsége Hajóján, a Magpie-n, a Máltán állomásozó fregatton. 1951 júliusáig ennek a fregattnak volt a parancsnoka, amikor is meghatározatlan időre szabadságra ment és bejelentették, hogy nem fogad el több tengerészeti feladatot, amíg a király és királynő tervezett nemzetközösségi körútjáról vissza nem tér.

Mivel György király egészsége ezen utazást lehetetlenné tette, Erzsébet hercegnő és Edinburgh hercege vállalta a tervezett utat, és az utazást meg is kezdték, amely Ausztráliába és Új-Zélandba vitte volna őket, ha VI. György király hirtelen halála nem szakította volna meg azt.

II. Erzsébet királynő trónralépése óta Edinburgh hercege egyre növekvő, fontos szerepet játszott a nemzet életében, és érdekeltté tette magát annak több területén, különösen azokon, melyek a tudományos és ipari fejlődéssel, valamint a sporttal voltak kapcsolatosak.

1951 decemberében a Privy Council (Királyi Államtanács, Titkos Tanács) tagja lett. 1953-ban a Koronázási Bizottság elnöke volt. Mint a Királyi Pénzverde Tanácsadó Bizottságának elnöke foglalkozott az új királyság pénzérmének kiválasztásával és a tizedes pénzrendszer tervével.

A tudomány iránti érdeklődése szembetűnő. A British Association for the Advancement of Science (Brit Társaság a Tudomány Előrehaladásáért) 1951-ben, a Brit Fesztivál évében felkérte őt, hogy legyen a Társaság elnöke. Nagy hatást keltett elnöki beszédével, amely Nagy-Britanniának az elmúlt száz év alatti, a tudomány és technológia fejlődéséhez való hozzájárulásával foglalkozott, és amelyet Sir Harold Hartley, a korábbi elnök a „legmélyrehatóbb áttekintésnek” nevezett. Beszéde során hosszasabban beszélt a téma azon aspektusáról, amely különösen érdekli őt, a tudományos felfedezések gyakorlati alkalmazásáról, kijelentve, hogy minden tudományos erőfeszítés konkrét értékelése és közvetett eredménye általános javítását jelentette az emberek élet- és munkafeltételeinek, az egészség javításának, az élet [!] és életszínvonallal szembeni elvárásoknak. A nemzet gazdagságát és prosperitását ‒ mondotta ‒ a tudománynak az iparra ás kereskedelemre való alkalmazása irányította. [!]

A herceg további bizonyítékot szolgáltat a tudományos felfedezések alkalmazása iránti érdeklődésének azon lelkesedésével, hogy közvetlenül tanulmányozza a tudományos munkát, tudományos állomásokat és laboratóriumokat látogat meg az egész országban.

Nemcsak a tudományos kutatás ipari alkalmazása érdekli, hanem az ipar mint egész, és számos látogatását azzal a céllal tette, hogy első kézből ismerkedjék meg Nagy-Britannia ipari életével. Volt lent szénbányákban, és látogatást tett a gyárakban, gépgyárakban ás ipari üzemekben. Amikor 1955 decemberében ellátogatott a birminghami Austin motor művekbe, a látogatás magánjellegű volt, saját kérésére. A British Motor Corporation (Brit Motor Társaság) elnöke közölte a munkásokkal: „Nem lesznek zászlók, fogadó bizottságok, díszőrségek, hivatalos bemutatkozások és piros szőnyegek. A herceg egy olyan gyárat kíván megtekinteni, ahogy az kinéz minden rendes munkanapon, s ez egy olyan dolog, amelyet sohasem tehet meg hivatalos alkalmakkor.”

Edinburgh hercege az elhunyt VI. György királyt váltotta fel mint az Ipari Jóléti Társaság védnöke. Azonban mégsem mint a Társaság védnöke, hanem saját kezdeményezésére intézkedett, hogy előkészületeket tegyenek egy konferencia ‒ „Ő Királyi Fensége, Edinburgh hercegének tanulmányi (tudományos) konferenciája az ipari, közösségek emberi problémáiról a Nemzetközösségen és a Birodalmon belül” ‒ összehívására Oxfordban, 1956 júliusában. A konferencia, amelyen az egész Nemzetközösség területéről részt vettek, gyakorlati tanulmányt folytatott [!] az iparosítás emberi aspektusairól, különösen azokról a tényezőkről, amelyek hozzájárultak az elégedettséghez, hatékonysághoz és egyetértéshez mind az ipari szervezeteken belül, mind az ipar és a körülötte lévő közösség [!] közötti mindennapi kapcsolatokban. A második Nemzetközösségi Tanulmányi konferenciát 1962 nyarán Kanadában ,és a harmadikat 1968-ban Ausztráliában tartották.

1952 júniusában Ő Királyi Fenségét a brit hadiflotta parancsnokává léptették elő. 1952 decemberében bejelentették, a királynő jóváhagyta kinevezését a Sea Cadet Corps (kb. Tengerészeti Kadét Zászlóalj) tengernagyává [és] az Arany Cadet Force (kb. Repülő Kiképző Alakulat) légi főparancsnokává, mely rangokat korábban VI. György király viselte. 1953 januárjában bejelentés történt, hogy a királynő jóváhagyta flottatengernagyi előléptetését és kinevezését mint a királyi légi erő tábornagya és marsallja. [!] Szintén a brit haditengerészet főkapitánya és számos ezred ezredparancsnoka és ezredese az Egyesült Királyságban és a Nemzetközösségben, beleértve azt, amelyet címének korábbi viselője után az edinburghi herceg királyi ezredének (Berkshire és Wiltshire) neveznek. Élénk érdeklődést mutat a hadsereg, a haditengerészet és a légierő iránt, részt vett a flotta gyakorlatain, meglátogatta a királyi légierőt és az otthon és külföldön levő hadsereg egységeit számos alkalommal.

Az edinburgh-i herceg hozzájárult ahhoz, hogy számos testület védnöke és elnöke legyen. A Nemzetközösség Angolul Beszélő Uniójának az elnöke, mely tisztséget trónralépése előtt Őfelsége a királynő töltötte be. Nagy érdeklődést tanúsít a National Playing Fields Association nevű szervezet iránt is, amelynek elnöki székében Lord Mountbattan-t követte 1948-ban, a Central Council of Physical Recreation (kb. Testi Felfrissülés Központi Tanácsa) elnöke.

Az ifjúság és annak képzése iránti érdeklődésének megfelelően Fülöp herceg 1956-ban megalapította az edinburgh-i herceg Award Scheme-t (kb. Kitüntetési Rendszer vagy Terv), a díjat, amelyet eredetileg fiúk számára alapítottak, és 1958-ban kiterjesztettek a lányokra, és amelyet számos, a merész vállalkozások, mentési munkálatok és a közszolgálat, tanulás vagy szakmabeli tudás és állóképesség területén elért kiváló eredményért adnak.

Ő Királyi Fensége még mindig sokféle sport kedvelője, a legutóbbi időkig rendszeresen játszott lovaspólót ,és még mindig nagy érdeklődést mutat a játék iránt. Vitorlázik, és a Royal Yacht Squadron (kb. Királyi Versenyvitorlás Hajóraj) admirálisa. 1949-től 1950-ig a Marylebone Cricket Club (M.C.C.), a krikettet kormányzó testület elnöke.

1952-ben kezdett repülni, elvégezte a királyi légierő kiképzési tanfolyamát, pilóta képesítést szerzett, és később megtanult helikoptert vezetni. Ő maga rendszeresen repül a „Queen’s Flight” repülőgépén. A brit birodalom pilótái és navigátorai egyesületének Nagymestere, a United Service és Királyi Repülőklub elnöke, valamint a Repülésügyi Társaság korábbi tiszteletbeli elnöke.

Az edinburgh-i herceg több külföldi kitüntetés birtokosa, és számos egyetemtől kapott tiszteletbeli rangot. A Wales, Edinburgh és Salford egyetemek kancellárja, valamint a Londoni Egyetem King's Kollégiumának örökös kormányzója.

1952 áprilisában a királynő Thistle (Skócia) Lovagjává ütötte, és 1952 szeptemberében királyi oklevélben jelentette be, hogy közvetlenül a királynő után van a „helye, felsőbbrendűsége és elsősége” minden alkalommal és gyűlésen, kivéve, ahol a parlamenti törvény másként rendelkezik. 1957 februárjában bejelentették, hogy Őfelsége a királynő az edinburgh-i hercegnek az Egyesült Királyság hercege címet és rangot adományozta, és hogy a jövőben őt úgy kell ismerni, mint „Fülöp herceg, Edinburgh hercege”. 1968 júniusában 47-ik születésnapja alkalmából a királynő az Order of Merit (Érdemrend)-el tüntette ki.

A herceg elkísérte a királynőt ‒ trónralépése óta ‒ minden nemzetközösségi útjára és külföldi látogatására éppúgy, mint az Egyesült Királyságban minden útjára és látogatására. Saját maga is számos külföldi országot látogatott meg.

1957-ben az Oxford University Press kiadta Ő Királyi Fensége, Fülöp Herceg, Edinburgh hercege válogatott beszédeit 1948-től 1955-ig. Az ötven beszédet ő Királyi Fensége hozzájárulásával választották ki „a téma és alkalom változatosságáért”, és amely egyetemi alkalmaktól [!] tudományos és nemzetközösségi eseményekig terjed.

1956-tól 1959-ig tartott beszédeinek további kollekcióját a Collins kiadó publikálta 1960 őszén „Fülöp herceg beszédei” címmel. 1962-ben Longmans Green kiadta a „Britannia madarai” című könyvet a herceg utazásai alatt készített madárképekről, amelyhez a kísérő szöveget szintén ő írta. 1970-ben Hamilton megjelentette a „Wildlife Crisis” („Vadonélő állatok krízise”) c. könyvet, melyet a vadállatvilág megőrzéséről közösen Ő Királyi Fensége és James Fisher írtak.

 

Edinburgh hercegének külföldi utazásai az utóbbi két év során

 

1971 szeptemberében Magyarországra látogat (Budapest, mint a FEI[21] elnöke a Hajtó Európa bajnokság alkalmából).

1971 októberében Anna hercegnővel Teheránba látogat, hogy részt vegyen az Iráni Monarchia 2500. évfordulójának ünnepségén.

1971 novemberében Stockholmba látogat, mint a Svéd Haditengerészeti Akadémia vendége.

1972 januárjában Őfelségét, a Királynőt képviseli Frederik dán király temetésén.

1972. március-áprilisában Kenyába látogat (Lake Nakura National Park) a The World Wildlife Fund-dal kapcsolatban.

1972. augusztus-szeptemberében az NSZK-ba látogat, hogy megtekintse a müncheni olimpiai játékokat.

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-1159-2/1973-Anglia (4. doboz) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Külügyminisztérium, Általános iratok ‒ Gépelt eredeti.

 

6.

Feljegyzés Bell angol sajtóattasé[22] telefonhívása kapcsán, Fülöp herceg programja tárgyában

Budapest, 1973. január 22.

 

V. Területi Osztály                                                                 Készült 4 példányban

Ábri Lászlóné[23] szaktanácsadó                                             1. Nagy János elvtárs

Angol referatúra                                                                    2. Protokollosztály

                                                                                               3. London

                                                                                               4. Osztály

 

Feljegyzés

 

F. hó 22-én d. e. telefonon felhívott Bell angol sajtóattasé, aki a budapesti angol nagykövetség részéről foglalkozik Fülöp herceg magyarországi programjával és érdeklődött, hogyan áll Fülöp herceg programja. Főleg az érdekelte, hogy Losonczi elvtárs tudja-e kérésének megfelelően fogadni a herceget. Azt kérik, hogy az első nap fogadja Losonczi elvtárs a herceget, de ha lehetséges, ne délután ‒ ahogyan ezt korábban kérték ‒, hanem este közvetlenül a vacsora előtt. Amennyiben a vacsora este 8 órakor lesz, úgy azt gondolták, hogy Losonczi elvtárs 1/2 8-kor fogadhatná a herceget. A kérést Dodson nagykövet és a herceg magántitkára között történt megbeszélés alapján közli.

Közöltem, hogy Losonczi elvtárs éppen most tért vissza szabadságáról. A program kérdésében még nem kaptunk választ. Kérésüket továbbítani fogjuk.

 

[Olvashatatlan aláírások]

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-1159-3/1973-Anglia (4. doboz) ‒ Gépelt eredeti.

 

7.

Bell angol sajtóattasé látogatása Fülöp herceg programja tárgyában

Budapest, 1973. január 26.

 

V. Területi Osztály                                                     Készült: 4 példányban

Ábri Lászlóné szaktanácsadó

                                              

1) Nagy János elvtárs

2) Protokollosztály

3) London

4) Osztály

 

1973. január 26-án behívattam Bellt, az angol nagykövetség II. titkárát, aki Fülöp herceg magyarországi programjának előkészítésével foglalkozik.

Bell korábbi érdeklődésére válaszul közöltem, hogy Losonczi elvtárs személyes vendégének tekinti a herceget, örömmel fogadja megérkezése estéjén fél 8-kor és tiszteletére vacsorát kíván adni. (Ezt az időpontot az angolok kérték, módosítva korábbi kérésüket.)

Bell tájékoztatott, hogy Dodson nagykövet hétfőn tér vissza Budapestre, és előreláthatóan sok kérdése lesz Fülöp herceg látogatásának részleteivel kapcsolatban.

Kérdésemre Bell ismertette a látogatás eddig kialakult program elképzeléseit. Elmondotta, hogy:

‒ a herceget 5 fő fogja kísérni (állandó kísérője, Lord Rupert Neville, és 4 fő kiszolgáló személyzet);

‒ elszállásolás:

l) a herceg, Lord Rupert Neville, a titkárnő és a komornyik a nagykövetnél;

2) 2 fő a Budapest Szállóban (szobát foglaltak);

3) a gép személyzete (6 fő) az Intercontinental Szállóban (szobát foglaltak);

‒ Úgy gondolják, hogy valamennyien, beleértve a gép személyzetét is, a mi vendégeink lesznek.

‒ A fogadásnál a repülőtéren angol részről Dodson nagykövet, a légügyi attasé és Bell lesz jelen (esetleg ott lesz még Dodsonné és Le Breton[24] is), ezenkívül 3-4 fős személyzet (csomagszállítás, stb).

‒ A nagykövet által a herceg tiszteletére adandó fogadásra elkészítették a vendéglistát. 200 főt terveznek meghívni, ebből szerintük 120‒140 fő fog elmenni (feleségeket beleértve). Az angol‒magyar kapcsolatok területén dolgozó, valamint lótenyésztéssel foglalkozó személyeket hívnak meg.

Bell tájékoztatott, hogy a herceg programjának tervezete a következő:

 

Február 26. 13 óra:    Érkezés (a gépet a herceg személyesen vezeti, ezért néhány perces várakozás elkerülhetetlen érkezésnél és indulásnál egyaránt, mialatt a herceg átöltözik).

15 óra: kb. 30‒40 perces látogatás Alagon, lovak megtekintése.

17.30:  Visszaérkezés Budapestre. Utána: ismerkedés a nagykövetség munkatársaival.

19.30:  Tisztelgő látogatás Losonczi elvtársnál.

20.00:  Losonczi elvtárs vacsorája a herceg tiszteletére.

 

Február 27. du. 4-ig: Egész napos látogatás Bábolnán és Dióspusztán (ebéd).

19.00:  A brit nagykövet fogadása a herceg tiszteletére.

 

Február 28. 10.00: Indulás.

 

Bell Fülöp herceg látogatásával kapcsolatos kérdései a következők:

 

‒ A február 27-i 19 órai fogadás után sor kerül-e a KÜM[25] vezetőinek meghívása alapján olyan szűkkörű vacsorára, amelyen a herceg 1971-ben részt vett;

‒ Ki lesz jelen a repülőtéri fogadáson és búcsúztatáson részünkről;

‒ Ki lesz jelen magyar és angol részről Losonczi elvtárs fogadásán és vacsoráján (ők a hercegre, Neville-re és Dodson-ra gondoltak). Feleségek részt vesznek-e;

‒ Részt vesz-e valaki részünkről a bábolnai és dióspusztai kiránduláson;

‒ Ki lesz a herceg tolmácsa.

 

Bell a látogatással kapcsolatban kérte, hogy:

 

‒ A herceg biztonságával összefüggő kérdéseket az 1971-es látogatáshoz hasonlóan oldjuk meg. Tehát: a biztonsági kísérők diszkréten maradjanak a háttérben. Kért egy rendőrautót, amely a gépkocsioszlopot vezeti a városban. Kérte, hogy a kocsi a városban feltétlenül lassan hajtson és ne használjon szirénát;

 

‒ A nagykövetség kér egy gépkocsit vezetővel, amely állandóan rendelkezésükre állna.

 

Mivel a gép legénysége csak a próbarepülésre kapott vízumot, Bell reményét fejezte ki, hogy a herceg látogatása során sem lesz fennakadás a vízum miatt. Közöltem, hogy a vízumot ismételten kérni kell, ha az csak egy alkalomra szólt.

Ígéretet tettem kérdéseinek továbbítására, valamint kértem, hogy a herceg programjának részleteit a továbbiakban a Protokoll Osztályon Popovics elvtárssal egyeztesse.

A beszélgetés kb. 30 percig tartott és részt vett rajta Herman József[26] elvtárs angol referens is.

 

[Olvashatatlan aláírások]

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-1159-4/1973-Anglia (4. doboz) ‒ Gépelt eredeti.

 

8.

Pál János, a Magyar Lovas Szövetség elnökének beszámolója a Fogathajtó Európa bajnokságról

Dátum nélkül

 

Pál János, a Magyar Lovas Szövetség elnöke szóbeli tájékoztatója alapján:

 

A Fogathajtó Európa bajnokság 1977 szeptemberében Donaueschingenben volt. Az első helyet Bárdos György, a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaság dolgozója, a csapatbajnokságot pedig a magyar csapat nyerte.

Ez év tavaszán Windsorban (a királyi család nyári rezidenciája, Londontól 30 km-re) nemzetközi jellegű fogathajtó versenyt rendeztek, ahol Fülöp herceg is indult, s aki a negyedik helyet érte el. A magyar Európa-bajnok versenyző Bárdos György kilencedik lett. Az első helyet Hollandia nyerte el.

Fülöp herceg tehát ezen a versenyen megverte Bárdos Györgyöt (aki, és lova is, betegen indult). A gálavacsorán Fülöp herceg a résztvevők előtt nagy megelégedéssel beszélt arról, hogy eredményét a nemzetközileg is elismert magyar versenyző maga mögé utasítása, nagyon értékessé teszi.

(Az 1976. augusztusi apeldoorni /Hollandia/ III. Világbajnokságon verseny közben felborult a Herceg fogata.)

 

HU-MNL-OL-XVIII-2-e-B-12/1971 (57. doboz, 2. o.) ‒ Gépelt eredeti.

 

9.

Angol kérés Fülöp herceg 1978. augusztusi magyarországi látogatásával kapcsolatban

Budapest, 1978. június 6.

 

V. Területi Főosztály                                                                        Készült: 7 példányban

Bartha János[27]                                                                                   Puja elvtárs

Rácz elvtárs[28]

156/6/V.                                                                                            Nagy János elvtárs

Bényi elvtárs[29]

Nagy Lajos elvtárs[30]

London

Osztály

 

Feljegyzés

 

Június 5-én egy angol katonai géppel egy úgynevezett útvonal-berepülő angol gép érkezett Budapestre, mely gép az angol királyi család több tisztviselőjét hozta magával, akik Fülöp herceg programját készítik elő. Fülöp herceg, mint a Lovas Világszervezet főtitkára, az augusztusi Lovas Hajtó Világbajnokságon részt vesz. A fenti angol tisztviselők a kecskeméti helyszíni felmérés után, biztonsági szempontból is megbeszélést tartanak kormányőrök bevonásával, Fülöp herceg egyéb budapesti programjával kapcsolatban az angol ügyvivő szervezett ebédjén néhány alábbi konkrét témában került sor megbeszélésre:

Blackburn Fülöp herceg titkára és Miller ezredes főlovásza az ügyvivő jelenlétében előadták, hogy augusztus 22-én vagy 28-án szeretnék, ha a herceget fogadná egy udvariassági látogatáson Losonczi elvtárs.

Válaszomban közöltem, hogy még nem tudom pontosan megmondani Losonczi elvtárs augusztus végi programját, amennyiben hivatalában elérhető lesz ebben az időben, szívesen tesz eleget az angol kérésnek. Amennyiben szabadságon lesz vagy esetleg más külföldi elfoglaltsága erre az időre esik, úgy a Losonczi elvtársat helyettesítő elnökhelyettes fogadja a herceget.

Az ügyvivő közölte, hogy a nagykövet ebben az időben egy 20 fős ebédet szervez, melyre 14 vezető magyar személyiséget terveznek meghívni. Kérte, hogy segítsünk a hivatalos ebéd vendéglista összeállításában.

Közöltem, hogy ezt a nagykövetségnek kell megszervezni. Amennyiben bizonyos problémáik merülnének fel, abban szívesen segítünk. Különben ebben a szervezésben nem kívánunk részt venni.

Mivel a herceg magyarországi programja eléggé a szervezés stádiumában van, és két nap is fenn van tartva budapesti különprogramra, abban maradtunk, hogy a jelenleg szabadságon lévő angol nagykövettel visszaérkezése után még konkretizáljuk az angol elképzeléseket.

Az ügyvivő elmondta, hogy mivel bizonyos problémák voltak a berepülő katonai gép pilótáinak egyenruha-viseletét illetően, javaslattal éltek London felé, hogy polgári ruhában repüljenek a pilóták.

 

[Olvashatatlan aláírás]

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-4098/1978-Anglia (8. doboz) ‒ Gépelt erdeti.

 

10.

Rácz Pál levele Losonczi Istvánnak Fülöp herceg magyarországi tartózkodásával kapcsolatban

Budapest, 1978. augusztus 8.

 

4098-2/78

Losonczi Pál elvtárs,

a Magyar Népköztársaság

Elnöki Tanácsának elnöke

Budapest

 

Kedves Losonczi Elvtárs!

 

1978. augusztus 20-án Magyarországra érkezik Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet angol királynő férje, a Kecskeméten megrendezésre kerülő IV. Fogathajtó Világbajnokságon való részvétel céljából.

A Politikai Bizottság vonatkozó döntése értelmében javaslom, hogy Losonczi elvtárs augusztus 21-én 11.30 órakor hivatalában fogadja Fülöp herceget, akit az udvariassági látogatásra várhatóan R. Parsons angol nagykövet[31] is elkísér. Javaslom egyben, hogy az eseményen az MTI Fotó legyen jelen.

Javaslom továbbá, hogy Losonczi elvtárs augusztus 21-én 12.30 órakor adjon ebédet a Parlamentben Fülöp herceg tiszteletére. A kb. 10‒12 fős ebédre magyar részről Trautmann Rezső,[32] Borbándi János,[33] Nagy János és Pál János elvtársat, angol részről pedig a nagykövetet és a herceg kíséretének két, később megnevezett tagját javaslom meghívni.

Tekintettel arra, hogy Fülöp herceg augusztus 20-án este érkezik Budapestre, javaslom, hogy az Elnöki Tanács részéről ne várja senki az érkezéskor. A Külügyminisztérium részéről Nagy János miniszterhelyettes elvtárs lesz jelen a repülőtéren.

Fülöp herceg a kecskeméti versenyek végeztével, augusztus 28-án délelőtt utazik el Budapestről. Javaslom, hogy a repülőtéri búcsúztatáson Losonczi elvtárs képviseletében Trautmann Rezső elvtárs legyen jelen.

 

Elvtársi üdvözlettel

(Rácz Pál)

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-4098-2/1978-Anglia (8. doboz) ‒ Gépelt erdedeti.

 

11.

Feljegyzés A. Hardie, az angol nagykövetség I. titkára látogatásáról

Budapest, 1978. augusztus 10.

 

V. Területi Főosztály                                                             Készült: 9 példányban,

Fodor László[34]                                                                      Kapja: Rácz elvtárs

4098-3                                                                                   Nagy János elvtárs

214/2/V.                                                                                 Szarka elvtárs[35]

Bényi elvtárs

Szücsné elvtársnő

Sztankovics elvtárs[36]

Nagy Lajos elvtárs

London

Osztály

 

Feljegyzés

 

Tárgy: A. Hardie angol I. titkár látogatása[37]

 

Fülöp herceg magyarországi útjával kapcsolatban 1978. augusztus 9-én felkeresett A. Hardie, az angol nagykövetség I. titkára. Elmondta, hogy a tervezett programot illetően az alábbi módosításokat szeretnék kérni:

 

1) Tekintettel a herceg hollandiai elfoglaltságára, a korábban tervezett s a berepülési engedélyben is kért 19.30 helyett Fülöp herceg augusztus 20-án 21.30 ‒ 22.00 között érkezne a Ferihegyi repülőtérre.

 

2) Otthoni kérésre hivatkozva Hardie elmondta, hogy szeretnék, ha augusztus 21-én a korábban egyeztetett 11.30 helyett Losonczi elvtárs 12.00-kor fogadná a herceget. (Változatlanul 12.30-kor kerülne sor az ebédre.) Az ebéd után Fülöp kb. 14.30-kor indulna Kecskemétre.

 

3) Augusztus 28-án délelőtt 9 óra helyett 10 órakor kívánnak elutazni.

 

A fenti kéréseknek feletteseimhez történő továbbítására ígéretet tettem.

A beszélgetés kb. 20 percig tartott.

 

Vélemény:

 

Az érkezés és elutazás fentiek szerinti módosulása semmilyen problémát nem jelent. Érthetetlennek és furcsának tűnik viszont az az állítólag londoni kérés, hogy Losonczi elvtárs lényegében 1 óra helyett félórás időtartamra fogadja a herceget. Javasoljuk a 2. pont alatti kérést figyelmen kívül hagyni.

 

Azu irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-4098-3/1978-Anglia (8. doboz) ‒ Gépelt eredeti.

 

 

12.

Feljegyzés Fülöp herceg magyarországi látogatásáról

Budapest, 1978. augusztus 17.

 

 

V. Területi Főosztály                                                                         Készült: 7 példányban

Trunk Péter[38]                                                                                     Kapja: Rácz elvtárs

218/7/V                                                                                             Nagy János elvtárs

Bényi elvtárs

Szücsné elvtársnő

Nagy Lajos elvtárs

London

Osztály

 

Feljegyzés

 

1978. augusztus 16-án 15.45 órára bekérettem M. Atkinson angol ügyvivőt,[39] és Nagy János elvtárs utasítása alapján az alábbiakat közöltem vele:

Losonczi Pál elvtárs rendkívül sajnálja, de programja úgy alakult, hogy augusztus 21-én, hétfőn nem tudja fogadni a IV. Fogathajtó Világbajnokság alkalmából hazánkba látogató Fülöp herceget. Losonczi elvtárs nagyon szeretne viszont találkozni a herceggel, akit már korábbról személyesen is ismer. Erre való tekintettel Losonczi elvtárs javasolja, hogy az udvariassági látogatásra augusztus 22-én, kedden 19.00 órakor kerüljön sor. Ezt követően Losonczi elvtárs vacsorán is örömmel vendégül látná Fülöp herceget.

Biztosítottam az ügyvivőt, hogy amennyiben az említett időpont Fülöp hercegnek megfelelő, akkor a Budapestre történő utazás és a Kecskemétre történő visszautazás megszervezését természetesen mi vállaljuk.

Atkinsonnal közöltem továbbá, hogy amennyiben az augusztus 22-i időpont Fülöp hercegnek esetleg mégsem lenne megfelelő, akkor Losonczi elvtárs kész őt augusztus 28-án, az elutazás napján 10.00 órakor is fogadni. Losonczi elvtárs ezen a napon 11.30 órakor is tudná fogadni a herceget, s utána ebéden is szívesen vendégül látná, ha Fülöp hercegnek a délutáni elutazás is megfelelő lenne.

Atkinson az augusztus 21-i program vonatkozásában közölt negatív válaszunkat megértéssel, az alternatív javaslatokat pedig köszönettel fogadta. Közölte, hogy az elmondottakról azonnal tájékoztatja a királyi palotát. Fülöp herceg válaszának közlését augusztus 17-én estére vagy 18-án reggelre helyezte kilátásba.

Az ügyvivő elmondta még, a palota főlovászától tudja, hogy Fülöp herceg versenyek előtt mindig nagyon izgul. Erre való tekintettel, valamint annak figyelembevételével, hogy a herceg már augusztus 22-én reggel megkezdi edzéseit, valószínűbbnek tűnik, hogy Fülöp herceg az augusztus 28-án 10.00 órára felajánlott lehetőséget választja majd. Az augusztus 28-i ebédmeghívás elfogadását Atkinson szintén valószínűtlennek ítélte, mindenekelőtt azért, mert Fülöp hercegnek délután már programja van Skóciában, s az általa ez alkalommal használt repülőgéppel a repülési idő kb. 6‒7 órát tesz ki.

A látogatás 20 percig tartott.

 

[Olvashatatlan aláírások]

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-4098-4/1978-Anglia (8. doboz) ‒ Gépelt eredeti.

 

13.

Bartha János külügyminisztériumi főosztályvezető levele Cseterki Lajos részére

Budapest, 1978. szeptember 2.

 

 

Kedves Cseterki Elvtárs!

 

A Kecskeméten megrendezett Fogathajtó Világbajnokság alkalmából hazánkban járt Fülöp herceg, akit itt tartózkodása alkalmából fogadott Losonczi Pál elvtárs is.

A herceg Losonczi elvtárstól érdeklődött Cseterki elvtárs felől. Miután értesült, hogy Cseterki elvtárs már nyugdíjba vonult, felkérte az angol nagykövetet, hogy juttassa el legjobb kívánságait Cseterki elvtárshoz. A herceg elmondta, hogy kellemes emlékeket őriz előző ‒ 1971-es és 1973-as ‒ látogatásairól, amelyek alkalmával Cseterki elvtárs fogadta őt és igen szívélyes beszélgetéseket folytattak egymással.

Fülöp herceg fenti üzenetének továbbítása mellett ezúton kívánok én is Cseterki elvtársnak jó egészséget.

 

Elvtársi üdvözlettel:

(Bartha János)

főosztályvezető

 

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-4098-6/1978-Anglia (8. doboz) ‒ Gépelt eredeti.[40]

 

14.

A Külügyminisztérium tématerv-javaslata Losonczi Pál részére a Fülöp herceggel folytatandó beszélgetéséhez

 

Budapest, 1978. augusztus 19.

 

KÜLÜGYMINISZTÉRIUM                                                               Szolgálati használatra!

                                                                                                          Készült: 2 példányban

 

Tématerv-javaslat

 

Losonczi Pál elvtársnak a Fülöp herceggel folytatandó beszélgetéséhez

 

1) Üdvözöljük Fülöp herceget, aki már harmadszor tesz látogatást hazánkban. Reméljük, hogy ez alkalommal is jól fogja magát érezni nálunk és időt talál majd a kultúránkkal és a népünk életével való további ismerkedésre is. Látogatása bizonyára erősíti a Magyarország iránti érdeklődést Angliában és hozzájárulást jelent az országaink közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A magunk részéről a magyar‒angol kapcsolatok fejlesztésére törekszünk; reméljük, hogy az enyhülés útjában jelentkezett nehézségek csak átmenetiek lesznek.

Magyarországon már többen régi ismerősként fogják üdvözölni Fülöp herceget, s a hercegnek is van már bizonyos ismerete ‒ és remélhetőleg kellemes emléke ‒ hazánkról. (A herceg 1971 szeptemberében a Fogathajtó Európa Bajnokság és a Vadászati Világkiállítás megtekintése céljából látogatott el hazánkba. Losonczi elvtársnak akkor ‒ külföldi tartózkodása miatt ‒ nem volt alkalma találkozni vele. 1973-ban viszont, amikor február 26‒28. között, útban Ausztrália felé, ismét rövid magánlátogatást tett hazánkban, Losonczi elvtárs fogadta a herceget és vacsorát adott tiszteletére.) Losonczi elvtárs emlékeztethetné Fülöp herceget az Iráni Monarchia 2500 éves évfordulójának 1971 októberében megtartott ünnepségeire, melyen mindketten részt vettek.

 

2) Ismerjük a herceg sportszeretetét, különösen a lósport irányában. Nagyra értékeljük a Nemzetközi Lovas Szövetségben kifejtett tevékenységét, a fogathajtó bajnokságok és a verseny szabályainak kidolgozására tett javaslatait és aktív közreműködését, valamint a magyar lósport iránti érdeklődését.

Reméljük, hogy a IV. Fogathajtó Világbajnokság, amely Kecskeméten kerül megrendezésre, élményekben gazdag és emlékezetes esemény lesz mind a versenyzők, mind pedig az érdeklődők számára. A rendezvény sikere érdekében a magunk részéről minden tőlünk telhetőt el kívánunk követni.

 

3) Losonczi elvtárs sok sikert kíván Fülöp hercegnek a IV. Fogathajtó Világbajnoksághoz a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöki funkciójában és versenyzői minőségében is, az angol csapat tagjaként.

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XIX-J-1-k-6-4098-7/1978 (8. doboz) ‒ Gépelt eredeti.

 

15.

Pál János, a Magyar Lovas Szövetség elnökének tájékoztatója a fogathajtásról

Budapest, 1978. augusztus 5.

 

Magyar Lovas Szövetség

 

 

Tájékoztató

a fogathajtásról

 

Korunkban a négyes fogathajtás hivatalos versenyággá történő nyilvánítása 1969 decemberében történt meg Brüsszelben a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) által, melynek elnöke Fülöp edinburgh-i herceg. Az ő tekintélyének és összeköttetéseinek nagy része van abban, hogy ma a fogathajtás nemzetközi szinten legelismertebb versenyága a lovaglás sportágnak.

A Windsorban évenként rendszeresen, május második vasárnapján megrendezett nemzetközi hajtóversenyeken a királynő személyesen adja át a tiszteletdíjat a fogathajtóknak és gratulál a versenyzőknek.

Nemzetközi szinten már a II. világháború befejezése után intenzíven elkezdődött a négyes fogatversenyzés, amelyben mi magyarok 1960-ban az NSZK-beli Aachenben kapcsolódtunk be. Ettől kezdve nagy szerepet játszottunk a versenyágban.

1975 óta a nemzetközi ranglistán minden évben Magyarország csapata az első, s 1975‒1976-ban Abonyi Imre volt az egyéni ranglistavezető,[41] 1977-ben pedig a gyöngyösi Bárdos György. Ezenkívül az egyéni első tíz között 4 magyar hajtó neve szerepel.

Világ- és európa-bajnokságokat 1971 óta rendeznek.

Európa-bajnokság volt 1971-ben Budapesten,

1973-ban Windsorban (Nagy-Britannia),

1975-ben Sopotban (Lengyelország),

1977-ben Donaueschingenben (NSZK).

1971-ben, 1975-ben és 1977-ben Magyarország csapata lett az aranyérmes, illetve az előző kettőn Abonyi Imre, 1977-ben pedig Bárdos György az egyéni győztes.

Világbajnokságot 1972-ben Münsterben (NSZK),

1974-ben Frauenfeldben (Svájc),

1976-ban Apeldoornban (Hollandia) rendeztek.

Magyar siker 1974-ben egyéni aranyérem (Fülöp Sándor[42] agrármérnök), 1976-ban egyéni és csapatarany (Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp Sándor).

A Kecskeméten megrendezésre kerülő világbajnokság sorrendben a negyedik, melyet a Magyar Lovas Szövetség és a Bács-Kiskun Megyei Tanács közösen rendez. Úgy a Szövetség szakmai irányítása, mind a Megyei Tanács végrehajtási hozzáállása kifogástalan. Mindenképpen reményünk van arra, hogy egy emlékezetes világbajnokságot rendezzünk.

A világbajnokság színhelye a kecskeméti stadion, ahol augusztus 24-én délután 16 órakor lesz az ünnepélyes megnyitó a Hírős napok keretében. Ez csütörtöki napra esik, míg másnap pénteken kerül sor az első versenyszámra, a Bírálatra és Díjhajtásra, amely egy 40 x 100 m-es négyszögben kötött program lehajtását jelenti lépésben és ügetésben. Augusztus 26-án, szombaton kerül sor a Maratonhajtásra, mely terepverseny. Kecskeméten 34 km lesz a táv: a stadionból indulnak a fogatok és Hetényegyháza falun keresztül a nyíri erdőben lesz a legizgalmasabb rész, a 8,5 km-es akadályszakasz, ahol a versenyzőknek az akadályokkal is meg kell küzdeniük.

A verseny befejező része vasárnap délelőtt a stadionban lesz. Az Akadályhajtás során a stadionban felállított 20 akadállyal tűzdelt pályát kell a versenyzőknek lehajtaniuk. Vasárnap délután 4 órakor gálaműsor keretében kerül sor a bajnokavatásra, vagyis az 1978. évi fogathajtó világbajnokság csapat- és egyéni győztesének kihirdetésére.

Minden ország csak háromtagú csapatot indíthat, ebből a két legjobb fogat eredményét értékelik, s a többi versenyző, pl. Anglia öt versenyzőt indít, Magyarország hetet, egyéni indulóként vehet részt a versenyben.

Fülöp edinburgh-i herceg az angol csapatnak a tagja, tehát nem egyéni versenyzőként indul. Egyébként Anglia 1972-ben és 1974-ben nyert csapat-aranyérmet. Fülöp herceg az idén májusban a windsori nemzetközi versenyen 21 fogat közül a negyedik helyen végzett. Nyilván most megkísérlik a magyaroktól visszavenni a Darboven NSZK-beli lótenyésztő által Magyarországon csináltatott (Állami Pénzverde) gyönyörű négyesfogatot ábrázoló vándordíjat.

Magyarország részéről a hét versenyző: Bárdos György (Gyöngyös-Domoszlói ÁG), Fülöp Sándor (Kecskemét, Magyar‒Szovjet Barátság MGTSZ), Fintha Gábor[43] (Hortobágy ÁG), Muity Ferenc[44] (Kiskunfélegyháza, Lenin MGTSZ), Papp József[45] (Dömsöd, Dunatáj MGTSZ), Bálint Mihály[46] és Mátyus Viktor[47] (Szilvásvárad ÁG).

I. e. 680-ban a Thébai Pagondas volt kocsihajtásban olimpiai bajnok, mert az ókori olimpiáknak rendszeres műsorszáma volt a kocsihajtás, ahogy arról számtalan nagyértékű művészeti alkotás tanúskodik. Ez a mai négyesfogat-hajtás tehát az ókori sport egyenes folytatása, s ezért a Nemzetközi Lovas Szövetségnek nagy érdemei vannak a versenyág feltámasztásában és újraindításában.

Az alább felsorolt nemzetek nevezték négyes fogataikat a IV. Fogathajtó Világbajnokságra: Anglia 5, Ausztria 2, NSZK 5, Franciaország 2, Svájc 3, Csehszlovákia 3, Jugoszlávia 2, Lengyelország 5, Svédország 1, Spanyolország 1, Hollandia 3, Dánia 1, Magyarország 7.

 

Magyar Lovas Szövetség

Budapest, V. Szép u. 3.

 

Tájékoztató jelentés a IV. Fogathajtó Világbajnokság szervezéséről

 

[…][48]

 

Az ünnepélyes megnyitás után látványos lovasbemutatóval szórakoztatjuk a közönséget. A lovasbemutató műsorában szerepel többek között Jókai Mór: „Egy magyar nábob” című regényéből a „Pünkösdi királyválasztás” című fejezet dramatizálva. Közreműködnek a Bács- Kiskun megyei népi táncegyüttesek, zenekar, csikósok különböző gazdaságokból, a bábolnai harsonások, a bátrak ötös fogata Bugacról és Kiskunhalasról, bemutatkoznak a népi fogatok egyes fogatolástól hetes fogatolásig.

Karusszelt mutatnak be a budapesti lovas rendőrök 48-as huszár ruhában.

Lovastorna-játékokat mutatnak be a budapesti, balmazújvárosi, szilvásváradi kis úttörők.

A megnyitó műsorban szerepel két római kocsi, fogatolják a szilvásváradi és a mezőhegyesi Állami Gazdaságok.

Az alább felsorolt nemzetek nevezték négyes fogataikat a IV. Fogathajtó Világbajnokságra:

Anglia 5, Ausztria 2, NSZK 5, Franciaország 2, Svájc 3, Csehszlovákia 3, Jugoszlávia 2, Lengyelország 5, Svédország 1, Spanyolország 1, Hollandia 3, Dánia 1 Magyarország 7, összesen: 40 fogatot.

 

(Dr. Pá1 János)

a Magyar Lovas Szövetség

elnöke

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-XVIII-2-e-B-0012/1978 (57. doboz, 29–31. o.) ‒ Gépelt eredeti.

 

 


[1] Forrásközlésünk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Gyűjtőportálján a Hét dokumentuma című rovatban megjelent munka továbbfejlesztett változata. Ezzel kapcsolatban lásd https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_lovak_szerelmese_fulop_edinburgh_i_herceg_es_magyarorszag_kapcsolata (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember. 17.)

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCl%C3%B6p_edinburgh-i_herceg#Lovassport  (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember. 17.) Bővebben, angol nyelven: https://www.fei.org/stories/lifestyle/my-equestrian-life/prince-philip-obituary-tribute (Utolsó letöltés ideje: 2021. november 4.)

[3] HU-MNL-OL-XIX-J-1-j-1973-6-14-001091/1/1973. (21. doboz) [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Külügyminisztérium, TÜK iratok, Magyar‒angol kapcsolatok].

[4] A magyar‒angol kapcsolatok történetéről lásd Török Gábor: Fejezetek a magyar‒brit diplomáciai kapcsolatok történetéből (1979–1984). Doktori értekezés (PhD). Pázrmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola. Bp., 2015.

[5] https://everythingaboutthehouseofwindsor.blog.hu/2020/06/10/fulop_herceg_regenyszeru_elete (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 17.) Tom Levine: A Windsor-ház- Egy majdnem normális család tündöklése és tragédiája. Bp., 2007, továbbá: https://www.royal.uk/ (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 17.)

[7] Lord Rupert Charles Montecute Nevill (1923–1982): a Nevill arisztokrata család tagja, 1970 és 1972 között Fülöp herceg magántitkára.

[8] Cseterki Lajos (1921–1983): tanító, szakszervezeti vezető, az Elnöki Tanács titkára 1967 és 1978 között, országgyűlési képviselő.

[9] William Morgan Fletcher-Vane, Lord Inglewood (1909–1989): brit konzervatív politikus, a Lordok Háza tagja.

[10] Utalás Losonczi Pálra.

[11] Utalás Mary Probytra, a házaspárnak két fiúgyermeke született. https://hu.hrvwiki.net/wiki/William_Fletcher-Vane,_1st_Baron_Inglewood#Personal_life (Utolsó letöltés ideje: 2021. november 4.)

[12] Losonczi Pál (1919–2005): az Elnöki Tanács elnöke 1967 és 1987 között.

[13] Nagy János (1928–2016): kommunista politikus, diplomata, külügyminiszter-helyettes, 1968 és 1971 között nagykövet az Amerikai Egyesült Államokban.

[14] Péter János (1910–1999): református lelkész, 1961 és 1973 között külügyminiszter.

[15] Puja Frigyes (1921–2008): kommunista politikus, külügyminiszter 1973 és 1983 között.

[16] Várkonyi Péter (1931–2008): kommunista politikus, diplomata, külügyminiszter 1983 és 1989 között.

[17] Kepes Imréné Borda Katalin (1916–2006): diplomata, a Protokoll főosztály helyettes vezetője.

[18] Személyét nem sikerült beazonosítani.

[19] Derek Sherbome Lindsell Dodson (1920–): brit nagykövet Budapesten 1969 és 1973 között.

[20] Pál János (1928–2020): agrármérnök, diplomata, 1963 és 1973, illetve 1976 és 1983 között a Magyar Lovas Szövetség elnöke.

[21] FEI = International Federation for Equestrian Sports, azaz a Nemzetközi Lovas Szövetség.

[22] Személyét nem sikerült beazonosítani.

[23] Személyét nem sikerült beazonosítani.

[24] David le Breton (1931-): brit diplomata.

[25] Azaz a Külügyminisztérium.

[26] Személyét nem sikerült beazonosítani.

[27] Bartha János (1927–1979): diplomata, jogász, 1976-tól a külügyminisztérium V. Területi Főosztályának a vezetője.

[28] Rácz Pál (1928–1986): kommunista politikus, lapszerkesztő, diplomata, 1976 és 1980 között külügyi államtitkár.

[29] Bényi József (1928–2001): jogász, diplomata, kommunista politikus, 1975 és 1979 között a XI. Területi Főosztály vezetője.

[30] Nagy Lajos (1919–1985): diplomata, jogász, a Protokoll főosztály vezetője 1978 és 1979 között.

[31] Sir Richard Parsons (1928–2016): brit diplomata, nagykövet Magyarországon 1976 és 1979 között.

[32] Trautmann Rezső (1907–1995): építészmérnök, politikus, építésügyi miniszter, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, majd helyettes elnöke.

[33] Borbándi János (1923–1994): magyar közgazdász, miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő.

[34] Személyét nem sikerült beazonosítani.

[35] Szarka Károly (1923–2005): diplomata, vasesztergályos, 1974 és 1983 között külügyminiszter-helyettes, a nemzetközi szervezeteket felügyelte.

[36] Sztankovics Imre (1931–2014): diplomata, 1975 és 1981 között az Igazgatási Főosztály vezetője.

[37] Személyét nem sikerült azonosítani.

[38] Trunk Péter (1942–2005): diplomata, 1970 és 1974 között beosztott diplomata a londoni magyar nagykövetségen.

[39] Michael Atkinson (1932-): brit karrierdiplomata.

[40] Mellékelve Richard Parsons nagykövet angol nyelvű levele. Az ügyet Nagy János külügyminiszter-helyettes Bartha János főosztályvezetőnek adta ki intézésre.

[41] Személyével kapcsolatban lásd Herneczky Frigyes – Dr. Pál János – Abonyi Imre: Emlékezés a hajtókirályra. http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=4106 (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 14.)

[42] Herneczky Frigyes: A magyar fogathajtás története 7. Fülöp Sándor. http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=35224 (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 14.)
 

[43] Fintha Gábor (1947-): magyar fogathatjó, 2001-től szakági szövetségi kapitány. https://www.kepeskonyvtar.hu/19-regi-oldal/hidden/helyi-tema/330-fintha-gabor-magyar-fogathajto-valogatott-szoevetsegi-kapitanya (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 14.)

[44] Muity Ferenc (1950-): magyar fogathatjó. http://www.lovasok.hu/m/index.php?i=35106?cx=006120624021970330663:zdxtwgu7d4k&q=&qq= (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 14.)

[45] Herneczky Frigyes: A magyar fogathajtás története 7. http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=35224 (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 14.)

[46] Bálint Mihály (1945–2014): csikós, fogathajtó. https://www.gaterertektar.hu/balint-mihaly-1945-2011/ (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 14.)

[47] Herneczky Frigyes: Egy sokoldalú lovasember: Mátyus Viktor. http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=4104 (Utolsó letöltés ideje: 2021.szeptember 14.)

[48] A kihagyott részekben a szerző megismétli a dokumentum első felében leírtakat.

Ezen a napon történt december 08.

1906

Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább

1941

Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább

1941

Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább

1955

Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább

1956

A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő