Megjelent a kormány 1087/1957. (XI. 21.) számú határozata a Magyar Közlönyben az ifjúság körében végzendő munkáról: Eszerint a „A Kormány...Tovább
A kávéháztól a népbüféig
A vendéglátóipar államosítása
„Valódi tejeskávét mérnek a kávéházakban. Isszák is buzgón azok, akik ráérnek kávéházazni és a feketepiacnak hála, nem vágódnak hanyatt az áraktól. Honnan van a kávésoknak tejük? Erre legjobban azok az élelmiszerkereskedők tudnának felelni, akiknél már reggel 8-ra „elfogyott” a csecsemők részére kiutalt tej. Nyilván igazuk is van, azt már az új demokráciában is olvashattuk, hogy Budapest a kávéházak városa, de azt még nem, hogy a gyermekeké.”
Megnyílt a kecskeméti népbüffé
Autóbuszunk a nagyszeru betonországúton alig két óra alatt megérkezett Kecskemétre.
A kecskeméti Beretvás Szálló bontakozik ki legelőször előttünk, majd valami a tőkés gazdálkodás mellett soha nem látott, csodálatos tisztaságban, neonfényben tündöklő helyiséget pillantunk meg. Gyönyöru neonfényes népbüffével lett gazdagabb ez a város. A Szállodaipari Nemzeti Vállalat muködésének egy újabb ragyogó eredménye, hogy Kecskemét lakossága részére új színpompás, tisztaságtól ragyogó, olcsó árakkal rendelkező, nagyszeru ételeket-italokat kiszolgáló helyiséget nyújtott. Öt óra előtt néhány perccel megérkeznek a meghívottak: a Szállodaipari Nemzeti Vállalat részéről Csillag elvtárs, Kecskemét város polgármestere, a MDP kecskeméti küldöttje, az MNDSz, a rendőrség küldöttje, a Községi Élelmezési Nemzeti Vállalat küldöttje, Füzy elvtárs, a szakszervezet küldöttjei. Örömtől sugárzó szemmel nézzük ezt az új Nemzeti Vállalatot, amely Kecskemét egész lakossága részére elérhető árakon, minden igényt kielégítő vendéglátást nyújt.
Csillag elvtárs felhívja a figyelmet, hogy ennek a helyiségnek az életre hívása a MDP vezetésével dolgozó magyar munkásosztálynak egyik alkotása, az életszínvonal emeléséért végzett munkájának bizonyítéka, majd átadja a helyiséget a város polgármesterének, aki meleg hangon mond köszönetet a Szállodaipari Nemzeti Vállalat egész vezetőségének azért, hogy egy ilyen nagyszeru népbüffével gazdagította Kecskemét városát, mely előreláthatólag a kedvenc és leglátogatottabb helyisége lesz a város egész lakosságának.
Váczy elvtárs a vendéglátóipari munkásság nevében köszönetet mond a Szállodaipari Nemzeti Vállalatnak ezért az új munkahelyért, s reméli, hogy a jövőben az ország többi városait is meg fogja ajándékozni ilyen népbüffékkel, s ezáltal a vendéglátóipart látogató széles tömegek részére nyitja meg tiszta és olcsón elérhető üzemeit.
A kis ünnepség után megnyitották a büffé ajtóit a város lakosai előtt, akik nagy tömegekben tódultak az új helyiség pénztára felé, hogy megválthassák blokkjaikat ebben az olcsó népbüffében.
Autóbuszunk suhan Budapest felé, s beszélgetésünkben megállapítjuk, hogy minden ilyen megnyilvánulás a magyar munkásmilliók óriási munkateljesítményét mutatja a békéért és a szocialista független Magyarországért.
Az ötéves terv keretén belül Magyarország minden városában népbüfféket létesítünk.
Vendéglátóipari Munkás. 1949. április 12. o.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő