A kollektív gazdaságból való kizárási akció, és a kizártak Cserefalván

(Esettanulmány)

„kéréssel fordulok a Rajoni Néptanácshoz, mivel engem ez év augusztusában kizártak a kollektív gazdaságból, én erre soha semmi okot nem szolgáltam. A faluban soha senkinek ellenem panasza nem volt és ma sincsen. Mindenkit megbecsültem személyválogatás nélkül. A kollektív gazdaság megalakulásakor önként álltam be az elsők között a kollektív gazdaságba sőt másokat is arra buzdítottam, hogy ők is lépjenek be. Mindig jó lelkiismerettel dolgoztam, bármilyen munkát elvégeztem a családommal együtt.”

Források 

Kuti Kálmán kérvénye Marosvásárhely Rajon Néptanácsához

Marosvásárhely Rajon Néptanács Vezetőségének

Alolírott Kuti Kálmán cserefalvi lakos, kéréssel fordulok a Rajoni Néptanácshoz, mivel engem ez év augusztusában kizártak a kollektív gazdaságból, én erre soha semmi okot nem szolgáltam. A faluban soha senkinek ellenem panasza nem volt és ma sincsen. Mindenkit megbecsültem személyválogatás nélkül. A kollektív gazdaság megalakulásakor önként álltam be az elsők között a kollektív gazdaságba sőt másokat is arra buzdítottam, hogy ők is lépjenek be. Mindig jó lelkiismerettel dolgoztam, bármilyen munkát elvégeztem a családommal együtt. Sem a kollektív tagoknak, sem pedig elöljáróimnak ellenem panaszuk nem volt. Kizárásomat - jogtalannak tartom

Kérem a Rajoni Néptanácsot vizsgálja ki ügyemet és kérem a kollektív gazdaságba való vissza vételemet.

 

Kuti Kálmán

Cserefalva 1952. szeptember 22.

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 108.

Kuti Kálmán kérvénye Marosvásárhely rajon Néptanácsához

Marosvásárhely Rajon Néptanács Vezetőségének

 

Marosvásárhely

Alulírott Kuti Kálmán cserefalvi lakos

Kéréssel fordulok a Rajoni Néptanács vezetőségéhez, mivel engemet ez év Augusztusában ki zártak a kollektív gazdaságból, én erre semmi okot nem szolgáltam, Kérem, hogy engem oda vissza venni szíveskedjenek. Kérésem az alábbiakkal indokolom. Jogtalannak tartom a kizárást, mert kizsákmányoló nem voltam. Származásom közép paraszt. Feleségem származása szintén közép paraszt. Születtem Cserefalván 1904-ben. 1930-ban nősültem Káposztásszentmiklósról. Feleségem hadiárva - az apja az 1914-es háborúban meghalt, árván nőtt fel édes apját nem ismerte, így hát anyósom mind hadi özvegy lévén, neki is sokat kellett segítsek a gazdasági munkájában. Feleségem kapott [hozományul] 2,5 hektár elég gyenge birtokot én kaptam a szüleimtől 3 hektárt apám szintén a leggyengébbet adta. 3 gyerekünk született 2-őt meg kellett operáltatni így hát a feleségem nem tudott mindig velem jönni a határra dolgozni, ezért kénytelen voltam időnként idegen munkaerőt is igénybe venni mivel a nekünk adott birtok is nagyon szerte szét volt. Később 1941 őszén a feleségem nagyanyja ki szintén özvegy volt elbetegesedett, és az volt a kívánsága, hogy hozzam el magunkhoz, neki a földjei igaz ki voltak adva a rokonainak megművelésre, mert ő öreg, hozzá még beteg is, nem tudta megművelni. Az én anyám meghalt 1947-ben, apám 1950-ben, így az ők haláluk után kaptam még 4 hektárt, ebbe van szántó, rét, szőlő és erdő. Én már 1950-be be voltam állva a kollektívbe így hát bizonyos részét a birtoknak kevés ideig használtam egyénileg. Örömmel álltam be a kollektív gazdaságba, mert így csak egy falu határát kellett dolgozni. Dolgoztunk családostul együtt hűséggel úgy a mezőgazdasági munkában, mint a kultúr munkába, agitációs munkába szóval a szocializmus építésében továbbá mint béke harcos vagy vörös kereszt ARLUS, Magyar Népi Szövetség ezekben tevékenyen részt vettem. A gyermekeimet is demokrata szellemben neveltem és neveltettem. Sem a kollektív, sem az elöljáróimnak ellenem panaszuk nem volt. Kizárásomat jogtalannak tartom, mert még annyi birtokkal vannak elvtársak kollektívában. Elvtársak arra kérem a Rajoni Néptanács Vezetőségét, hogy tüzetesen vizsgálja az ügyemet. És kérem a kollektív gazdaságba való visszavételemet. A fent említett dolgot bizonyítom a falu lakosságával.

És kérem a választó jogi listára való felvételemet.

 

Kuti Kálmán

Cserefalva 1952. november 4.

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 105.

A visszavételi kérvényeket vizsgáló pártbizottság véleményezése Kuti Kálmánról

Stejeri? (Cserefalva) 31. III. 1953. javasoljuk a visszavételét

Kuti Kálmán
felesége Eszter
gyerekei Pali
Jenő
Margit

 

49 éves
41
21
20
18

-5 tagból álló család

Össz földje 5 1 Ha, melyből szántó 5 1, szőlő 0.5, amit használ.

Ki lett dobva, mint kulák de nem mint cseléd tartó, hanem a felesége nagyanyja Szentmiklósón részibe dolgoztatta a földjét, akit az el betegesedés után magához vett és ezt a földet továbbra is részibe adta az öregasszony amiből az orvosi kezelést fedezték. Ő nem használta a földeket, de az öregasszony halála után az ő öröksége is bejött a GAC-ba (3.75 Ha a vén asszony). 1950-ben meghalt az édesapja a ki után szintén örökölt 4 Ha földet de ő már GAC tag volt és a földet egyenesen a GAC örökölte. Így nőtt meg a hektárja 12.87 Ha-ra. Ő soha nem volt cseléd tartó sem idegen munkaerőt nem vett igénybe de a 12 Ha-ra felnőtt föld mennyiségért ki lett dobva. Bentléte alatt hűségesen dolgozott, sem vezetőségnek sem az alapszervezetnek semmi kifogása nincs ellene. Ez az ügy le lett tárgyalva komissio előtt, melyért felelősséget vállal.

Élő és holt leltár

 

1 ló
2 tehén
1 tejverő gép
1 ló kapa
1 eke
1 borona
2 szekér ló és [...]

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 110.

A Marosvásárhely Rajon Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága 1953. április 9-i ülésén hozott 30/1953 számú határozat Kuti Kálmánra vonatkozó része [román eredetiből fordítva - a Szerző]

Összesen 5.50 Ha földje van. A kollektív gazdaságból kizárták mint kulák. Felesége nagyanyjának a földjét is megdolgozta, ami 3.37 Ha. Apja halála után 4 Ha földet örökölt, jelenleg összesen 12.87 Ha földdel rendelkezik. Szolgákat tartott a föld megművelésére és jelenleg évente több mint 50 nap idegen munkaerőt alkalmaz a föld megmunkálására.

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 22/1953 10.

Kuti Károly 1952. szeptember 22-én, 28-án, október 4-én, november 2-án, 1953. január 25-én fordult kérvénnyel Marosvásárhely Rajon Néptanácsához.

Kuti Károly kérvénye Marosvásárhely Rajon Néptanácsához.

Marosvásárhely Rajon Néptanácsának

Alulírott Kuti Károly cserefalvi lakos volt kollektív tag, akit folyó év augusztus 23-én alaptalanul kizártak a kollektív gazdaságból, azzal a kéréssel jövök a Néptanácshoz, hogy az én ügyeimet vizsgálják ki és engem a kollektív gazdaságba vegyenek vissza.

Kérésem az alábbiakkal indokolom.

Először is engem is hallgassanak meg, mert a döntést nem találom helyesnek.

Születtem 1898-ban Cserefalván. Nősültem 1923-ba. Apámtól kaptam 3 Ha földet, amelyen gazdálkodtam. 1939-ben 11 éves Károly fiam szívbajjal súlyos beteg lett, aminek következtében kénytelen voltam időközi idegen munkaerőt használni, mert feleségem a beteg fiam mellett kellett legyen. Közben 1940-ben még örököltem 4 Ha földet és így összesen 6.07 Ha lett, melyből 4.50 Ha szántó a többi rét és erdő. A fiam 1950-ben 10 évi súlyos betegség után meghalt. 1950-ben a kollektív gazdaság megalakulásakor az elsők között léptem be a kollektív gazdaságba. Azután minden igyekezetemmel a közös gazdaság előbb való menetele érdekében dolgoztam feleségemmel együtt, tudván azt, hogy a közös gazdaságban van a jövő.

Ezek után jogtalannak érzem a kizárást s kérem az ügy minél előbbi kivizsgálását és a kollektív gazdaságba való visszavételemet.

Cserefalva 1952. szeptember 28.

Kuti Kálmán

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 77.

Kuti Károly kérvénye Marosvásárhely Rajon Néptanácsának

Marosvásárhely Rajon Néptanácsának

 

Marosvásárhely

Alulírott Kuti Károly cserefalvi lakos volt kollektív tag, akit folyó év augusztus 23-én alaptalanul kizártak a kollektív gazdaságból, azzal a kéréssel jövök a Néptanácshoz, hogy az én ügyeimet vizsgálják ki és engem a kollektív gazdaságba vegyenek vissza.

Kérésem az alábbiakkal indokolom.

Először is engem is hallgassanak meg, mert a döntést nem találom helyesnek. Születtem 1898-ban Cserefalván. Nősültem 1923-ba. Apámtól kaptam 3 Ha földet, amelyen gazdálkodtam. 1939-ben 11 éves Károly fiam szívbajjal súlyos beteg lett, aminek következtében kénytelen voltam időközi idegen munkaerőt használni, mert feleségem a beteg fiam mellett kellett legyen. 1940-ben még örököltem 4 Ha földet és így összesen 6.07 Ha lett, melyből 4.50 Ha szántó, a többi rét és erdő. A fiam 1950-ben 10 évi súlyos betegség után meghalt. 1950-ben a kollektív gazdaság megalakulásakor az elsők között önként léptem be a kollektív gazdaságba tudván azt, hogy a közös gazdaságban van a jövő. Mind a két nagyapám szegény paraszt családból származott. Feleségem után nem kaptam semmi birtokot. Nagyapáim szolgálták, amit kaptam, én sem vásároltam semmit.

Ezek után jogtalannak érzem a kizárást, mert a kollektív gazdaságba is kivettem minden munkából hűséggel a részemet, és kérem az ügyem mielőbbi kivizsgálását és a kollektív gazdaságba való visszavételemet, mert nálamnál jobb anyagi helyzetben levőt is visszavettek.

Cserefalván 1952 évi november hó 2.

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 78.

Kuti Károly kérvénye Marosvásárhely Rajon Néptanácsához

Rajoni Néptanácsnak Marosvásárhely

Alolírott Kuti Károly cserefalvi lakos volt, kollektív tag azzal a kéréssel jövök a rajoni Néptanácshoz, hogy az én ügyemet vizsgálják ki, és engem a kollektív gazdaságba vegyenek vissza. A múlt év augusztus 23-án eddig meg nem állapított ok nélkül kizártak, amit teljesen jogtalannak tartok, mert csak 7 Ha földem volt s abból is 4 Ha szántó, a többi rét és erdő, s ennek felét akkor örököltem 1950-be, mikor a kollektív gazdaságba be is léptem vele. Ezt a földet azelőtt családommal dolgoztam meg kivéve azt az időt, amikor 1949 be 21 éves fiam meghalt 10 évi súlyos szenvedés után a gyógykezelés és gondozás ideje alatt kénytelen voltam egy kevés időközi munkaerőt igénybe venni, amit nem magamért, hanem az akkori beszolgáltatások miatt kellett tegyek. A kollektív gazdaság iránti hűségemet igazolom azzal a 70. taggal, akik előbbi kérvényemet aláírták. Román Népköztársaságunk alkotmánya 77. szakasza kimondja, hogy állampolgárai számára biztosítja a munkához való jogot, de sem munkám, sem kenyerem nincsen már hat hónap óta. A kizárás okát idáig sem én, sem a kollektív vezetősége nem tudjuk, mert a kollektívbe hűséges öntudatos munkát fejtettem ki feleségemmel együtt, kivettem a munkából a részem, amit igazolok az itteni pártszervezettel.

Ezek után jogtalannak érzem a kizárást s kérem az ügy haladéktalan kivizsgálását és a kollektív gazdaságba való visszavételemet

Cserefalva 1952. január 25.

Kuti Kálmán

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 80.

A visszavételi kérvényeket vizsgáló pártbizottság véleményezése Kuti Károlyról

Stejeri? 31. III. 1953

javasolt vissza

Kuti Károly 55 éves
felesége Regina 51
leánya Ilona 27 - tanítónő
Károly 21 - meghalt 21 éves korába

Ki lett dobva, mint kulák, mert cselédet tartott egy 14 éves leánykát Ákosfalváról Gyerko Margitot 1947-48-ig, a cseléd tartásának az oka az, hogy fia 10 évig súlyos beteg volt klinikán kórházba és otthon állandó betegsége halállal végződött 1949 VII hónapba 1939-től 21 éves korába meg halt. Ha a betegség nem áll be a nevezett nem lett volna rá utalva az idegen munka használatára azután nem is vet napszámost se. Beiratkozásnál ő volt az első, bent léte alatt hűségesen munkás volt. Kulák listán nincs még. Ezt igazolja úgy az alapszervezet teljes egésze, mint a GAC vezetősége. Hajlunk a visszavételre, úgy a felesége, mint ő hűségesek és élmunkások.

Comissio névsora

 

 

Élő és holt leltár
1 tehén
1 ló
2 szekér
1 eke
1 borona

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 82.

Marosvásárhely rajon Néptanácsa Végrehajtó Bizottsága 1953. április 9-i ülésén a 30/1953 számú határozatának Kuti Károlyra vonatkozó megállapítása (román nyelvű eredetiből fordítva - a Szerző]

Összesen 6,07 Ha területe van, amelyet feleségével együtt dolgoz meg. Kizárták a kollektív gazdaságból, mert kulák révén nem dolgozhat meg 2 személy ilyen nagy kiterjedésű földet és eredete is kulák. Jelenleg is több mint 30 nap idegen munkaerőt alkalmaz.

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 22/1953 10.

Marosvásárhely rajon Néptanácsa Kuti Károly kérvényeire adott válasza

La cele 5 cereri ale Dvs. înaintate c?tre Sfatul Popular al raionului Târgu Mure? prin care cere?i reprimirea în Gospod?ria Agricol? Colectiv? v? facem cunoscut c? Sfatul Popular al Raionului Târgu Mure?, Comitetul Executiv, în ?edin?a sa a analizat ?i a RESPINS cererea Dvs. întrucât a?i exploatat bra?e de munc? streine.

Presedinte

Secretar

[...]

[...]

Marosvásárhely rajon Néptanácsa Kuti Károly kérvényeire adott válasza

Az Ön 5 kérésére, amelyeket Marosvásárhely rajon Néptanácsa elé terjesztett amelyekben a Kollektív Gazdaságba való visszavételét kéri, ismertetjük Önnel, hogy Marosvásárhely rajon Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága az ülésén megvizsgálta, és VISSZAUTASÍTOTTA az Ön kérését, mivel idegen munkaerőt zsákmányolt ki.

Elnök

Titkár

[...]

[...]

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 76.

Nemes Kálmán 1952. szeptember 1-én, 24-én és november 4-én írt kérvényeket visszavétele érdekében Marosvásárhely Rajon Néptanácsának.

Nemes Kálmán kérvénye Marosvásárhely rajoni Néptanácshoz

Alulírott Nemes Kálmán cserefalvi lakos azzal a kéréssel fordulok a Néptanácshoz, hogy engem, kit 1952. augusztus 23-án a kollektív gazdaságból kizártak, vizsgálják ki az ügyemet és vegyenek vissza.

Kérésem az alábbiakkal indokolom: 1902-ben születtem. Apám Nemes Sámuel, mint szolga legény kezdte az életét. Szorgalmas munkája után rám hagyott 3 1 Ha földet, majd feleségem apjától örököltünk 4 1 Ha-t, amit 1940-ig felibe dolgoztunk. A kollektív megalakulásakor elsőként léptem be a kollektív gazdaságba azzal a gondolattal, hogy végre megszabadulok attól az őrült hajszától, ami addigi életünket képezte. Dolgoztam is becsületesen és szép eredménnyel családommal együtt, amit a munkakönyv is igazol. 1933-ban Ádámosi Károly nevű aggot a családba fogadtam ki mezei munkát nem tudott dolgozni, de mivel senkije sem volt ennek ellenére befogadtam. A vele való bánásmódot bizonyítja a falu lakossága. Befogadása nem kizsákmányolási cél, hanem segítés volt.

Kizárásomat jogtalannak tartom annál is inkább, mert a fent jelentett birtokra 6 tagú családom volt és kérem az ügyem sürgős kivizsgálását és a kollektívbe való visszavételemet.

Cserefalva 1952. IX. 24.

Nemes Kálmán

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 112.

Nemes Kálmán kérvénye Marosvásárhelyi rajon Néptanácsának

Marosvásárhelyi Néptanácsnak Rajoni Marosvásárhely

Alulírott Nemes Kálmán cserefalvi lakos volt kollektív gazdasági tag, kit 1952 augusztus 23-én kitettek a kollektív gazdaságból azzal a kéréssel fordulok a Néptanács vezetőségéhez, hogy ügyemet tárgyalják újra, és engem a kollektív gazdaságba vegyenek vissza.

Kérésem indoklásánál első helyen említem, hogy mindez ideig semmi értesítést nem kaptam, holott községünkben mindenki megkapta a helyzetére vonatkozó értesítést. Tekintettel arra, hogy a kiértesítésnek oka csak az lehet hogy valami még tisztázatlan, helyzetemre vonatkozóan ismételten feltárom azokat a tényeket, melyek a helyzetemet igazolják.

Rendelkezésemre álló 7.85 Ha szántó birtokot, mert csak ennyi van, és nem 11 Ha - ezt is kérném felülvizsgálni - mindez ideig 6 tagú családommal dolgoztam meg. Édesapám feleségével együtt évek hosszú során szolga volt. A fent feltüntetett birtok egyrészét szolgálás útján szerezték. Mire nevemre került - mert addig felibe dolgoztam a még ki nem adott birtokba 6 tagú családom olyan munkaerővel rendelkezett, hogy minden ideig idegen munkaerő nélkül tudtam dolgozni. Ezt bizonyítani tudja a falu lakossága. Cselédet egyáltalán nem tartottam. Bár lakott nálam egy agg, de azt 55 éves korában fogadtam magamhoz kegyelemből és tartottam halála pillanatáig. Hogy ez mennyire igaz, azt tudom bizonyítani a Párt alapszervezetével és a lakossággal.

Kérem a vezetőséget, ha még nincs letárgyalva ügyem úgy ismételten tárgyalja le figyelembe véve azokat a bizonyítékokat, mit a helyi Párt és lakosság igazol, és ha még nem mentesítettek a kulákság alól, úgy mentesítsenek és engem a kollektív gazdaságba vegyenek vissza.

Cserefalva 1952. XI. 4.

Nemes Kálmán

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 113.

A visszavételi kérvényeket vizsgáló pártbizottság véleményezése Kuti Kálmánról

Stejeri? 31.III. 1953.

Nemes Kálmán
felesége Ilona
gyerekei Domokos
Jenő
Zolti
Ella

50 éves
46
26
23 - katona
17
12

Össz földje 9.62 Ha, melyből szántó 7.68 Ha, rét 1.84 Ha. Ki lett dobva mint kulák, mert cselédnek tulajdonították azt, hogy 1933-ba magához fogadott egy olyan embert akinek senkije nem volt, (Ádámosi Károlyt) úgy maradt vissza az apósától, és hogy ne hányódjon valahol 55 éves korában, akit nem tudott használni munkára, vette gondozás alá, csak mint kegyelemből tartotta a házánál, használta, akit 1947 őszére el is temetett, vagyis 1933-tól 1947-ig nála lakott - erre még vigyázni kellett nehogy tűzbe essék olyan boldogtalan volt. Származása szegény paraszt apja több évig volt szolgalegény. Ő maga soha cselédet nem tartott és idegen munkaerőt nem alkalmazott azért, mert 6 tagból álló családja van. A bűne az, hogy ezt a boldogtalant kegyelemből tartotta. Jelenleg nincs is kulák listán. Bent léte alatt a komisszió mondása alapján egyik legbecsületesebb munkás volt a cserefalvi GAC-ban. Jelenleg a hizlaldánál dolgozik, mint felügyelő, fia a bőrgyárban élmunkás.

Megtárgyalva a mai alul írott napon a következő elvtársakkal

[...]

 

 

Élő és holt leltár
1 ló
1 tehén
2 szekér
1 eke
1 borona

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 26/1953 114.

Marosvásárhely Rajon Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága 1953. április 9-i ülésén a 30/1953 számú határozatának Nemes Kálmánra vonatkozó megállapítása

Összesen 9.62 Ha földje van, amiből 7.68 Ha szántó. Szolgát tartott 1943-tól. Kizárták a kollektív gazdaságból, mint kulák. Jelenleg is több mint 30 nap idegen munkaerőt alkalmaz évente.

Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága - Marosvásárhely rajoni Néptanács levéltára 22/1953 10.

Marosvásárhely rajon Néptanácsának válasza Nemes Kálmán kérvényeire

Marosvásárhely rajon Néptanácsa
11954/1952 számú 1953. április 28-án

Cserefalva 1952. XI. 4.

Nemes Kálmán

Fővárosi Levéltár XXXV (98)/B Budapest III. kerületi MDP iratok

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő