Egy orosz anarchista golyója halálra sebzi Paul Doumer francia államfőtTovább
Csurgalék
„1949. évben az F. M. 140 millió q. szervestrágya hiányt mutatott ki. Az 5 éves tervhez csatlakozóan ekkor írtam meg ’A csurgalék’ című munkámat, amelynek lényege, hogy ne engedjünk elveszni egy csepp istállótrágyalét, húgy anyagot. Ma országos átlagban az a helyzet, hogy az istállózott állat által elfogyasztott takarmány, megivott víz, alomszalma súlyát összeadom, levonom az állattest szaporodási súlyát, akkor azt látjuk, hogy 1/3 súly hiányzik. Ez az a rész, amely menthetetlenül elcsurog, elvész, s ez az az anyag, amelyet meg kell mentenünk... „
Bevezetés
OT elnöki iratai között jelentős részt foglalnak el a személyes közbenjárását kérő magánlevelek. Ezeknek a beadványoknak nem egyszerűen a bürokratikus hivatal szokásos megkerülése volt a céljuk, nem a miniszterbe vetett közvetlen bizalom elvén, "a jó király mítoszának" egyfajta továbbéléseként működtek. Vas Zoltán ugyanis közismert volt arról, hogy szívesen kerüli meg a bürokráciát. Gyakran látogatott el a termelőüzemekhez, elegyedett szóba a munkásokkal, és dühösen utasította el az "előkészített" megbeszéléseket. Nemcsak egykori rabtársai, egykori illegális kommunisták, régi barátai keresték meg leveleikkel, hanem ismeretlenek is. Ezek egyike volt P. József, aki marginalizálódását sérelmező nyugdíjas hivatalnokként kért támogatást újításával szerzett érdemei méltó elismeréséhez.Az ésszerűsítési javaslatok (későbbi szóhasználatban: újítások) ösztönzésére a kommunista gazdaságirányítás már a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított. A NIK (Nehézipari Központ) Műszaki főosztályának első pályázatain a legjobb tíz javaslattevő 1000-5000 Ft jutalomban részesült. 11.940/1948. Korm. sz. rendelet rendelkezett a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről (1948. november 30.) Az újítási bizottságok megszervezését először a MÁV-nál mint stratégiai fontosságú vállalatnál írták elő. 1949-ben gondoskodtak az újításokkal kapcsolatos szerzői jogvédelemről is. 1951-ben indították meg a Gazda-mozgalmat. Gazda Géza, a Rákosi Mátyás Acélmű helyettes-üzemvezetője 1951 augusztusában indította meg mozgalmát Felhívásában mely először a Fogaskerékben, majd a Szabad Népben jelent meg minden hulladék-anyag felhasználására buzdított. Az elsősorban az iparban kibontakozó újítómozgalom persze nem kerülte el a népgazdaság többi ágát sem, s mint példánkból látni fogjuk, komoly szakértelmet mozgatott meg a mezőgazdaságban is.
Anélkül, hogy az a vád érhetne minket, hogy relativizálni akarjuk P. József érdemeit, akár a
eladásának megakadályozása, akár a háborús jóvátétel tőzegfekália útján való teljesítése kapcsán, nem tekinthetünk el attól, hogy a csurgalék felhasználására tett javaslatát az újítómozgalom egyik túlzásaként, vadhajtásaként citáljuk ide.P. József esete azonban nemcsak azért sajátságos, mert a feltalálói attitűd elméleti emelkedettsége és az újítás tárgyának kontrasztja sajátos iróniába öltözteti az ötvenes évek mozgalmainak buzgalmát. Törekvéseinek történetéből - amely valójában egy elkötelezett ember mozgalmas életének története - egy olyan életpályája rajzolódik ki, ahol a főszereplő ambícióit többé-kevésbé elismerték, így csak részben osztozott a meg nem értett zsenik kilincsezésre kényszerülő sorsában.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 06.
1932
1937
A New Jersey melletti Lakehurst-nél a hidrogénnel töltött Hindenburg léghajó, fedélzetén 72 utassal, leszálláshoz készülve kigyullad és...Tovább
1941
Maróti Géza műépítész, szobrász (*1875)Tovább
1963
Kármán Tódor magyar gépészmérnök, az aerodinamika és az űrkutatás kiemelkedő alakja (*1881)Tovább
1975
Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek (*1892)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő