Csurgalék

„1949. évben az F. M. 140 millió q. szervestrágya hiányt mutatott ki. Az 5 éves tervhez csatlakozóan ekkor írtam meg ’A csurgalék’ című munkámat, amelynek lényege, hogy ne engedjünk elveszni egy csepp istállótrágyalét, húgy anyagot. Ma országos átlagban az a helyzet, hogy az istállózott állat által elfogyasztott takarmány, megivott víz, alomszalma súlyát összeadom, levonom az állattest szaporodási súlyát, akkor azt látjuk, hogy 1/3 súly hiányzik. Ez az a rész, amely menthetetlenül elcsurog, elvész, s ez az az anyag, amelyet meg kell mentenünk... „

Bevezetés 

OT elnöki iratai között jelentős részt foglalnak el a személyes közbenjárását kérő magánlevelek. Ezeknek a beadványoknak nem egyszerűen a bürokratikus hivatal szokásos megkerülése volt a céljuk, nem a miniszterbe vetett közvetlen bizalom elvén, "a jó király mítoszának" egyfajta továbbéléseként működtek. Vas Zoltán ugyanis közismert volt arról, hogy szívesen kerüli meg a bürokráciát. Gyakran látogatott el a termelőüzemekhez, elegyedett szóba a munkásokkal, és dühösen utasította el az "előkészített" megbeszéléseket. Nemcsak egykori rabtársai, egykori illegális kommunisták, régi barátai keresték meg leveleikkel, hanem ismeretlenek is. Ezek egyike volt P. József, aki marginalizálódását sérelmező nyugdíjas hivatalnokként kért támogatást újításával szerzett érdemei méltó elismeréséhez.

Az ésszerűsítési javaslatok (későbbi szóhasználatban: újítások) ösztönzésére a kommunista gazdaságirányítás már a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított. A NIK (Nehézipari Központ) Műszaki főosztályának első pályázatain a legjobb tíz javaslattevő 1000-5000 Ft jutalomban részesült. 11.940/1948. Korm. sz. rendelet rendelkezett a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről (1948. november 30.) Az újítási bizottságok megszervezését először a MÁV-nál mint stratégiai fontosságú vállalatnál írták elő. 1949-ben gondoskodtak az újításokkal kapcsolatos szerzői jogvédelemről is. 1951-ben indították meg a Gazda-mozgalmat. Gazda Géza, a Rákosi Mátyás Acélmű helyettes-üzemvezetője 1951 augusztusában indította meg mozgalmát Felhívásában mely először a Fogaskerékben, majd a Szabad Népben jelent meg minden hulladék-anyag felhasználására buzdított. Az elsősorban az iparban kibontakozó újítómozgalom persze nem kerülte el a népgazdaság többi ágát sem, s mint példánkból látni fogjuk, komoly szakértelmet mozgatott meg a mezőgazdaságban is.

Anélkül, hogy az a vád érhetne minket, hogy relativizálni akarjuk P. József érdemeit, akár a

eladásának megakadályozása, akár a háborús jóvátétel tőzegfekália útján való teljesítése kapcsán, nem tekinthetünk el attól, hogy a csurgalék felhasználására tett javaslatát az újítómozgalom egyik túlzásaként, vadhajtásaként citáljuk ide.

P. József esete azonban nemcsak azért sajátságos, mert a feltalálói attitűd elméleti emelkedettsége és az újítás tárgyának kontrasztja sajátos iróniába öltözteti az ötvenes évek mozgalmainak buzgalmát. Törekvéseinek történetéből - amely valójában egy elkötelezett ember mozgalmas életének története - egy olyan életpályája rajzolódik ki, ahol a főszereplő ambícióit többé-kevésbé elismerték, így csak részben osztozott a meg nem értett zsenik kilincsezésre kényszerülő sorsában.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt szeptember 25.

1918

Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább

1920

A Nemzetgyűlés elfogadta a numerus claususról szóló törvényjavasla-tot.Tovább

1931

Budapesten, a Royal moziban levetítik az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t.Tovább

1956

Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.

A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.

Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.

Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. szeptember 13.
 

Miklós Dániel
főszerkesztő