Méhészek a pácban

A Sóskúti Méhészeti Egyesület „demokratikus szellemben való működése" nincs biztosítva.

„A Sóskúti Méhészeti Egyesület ellen elrendelt ÁVO vizsgálat megállapította, hogy a vezetőségi tagok túlnyomó többségében jobboldali beállítottságúak, az iskolák államosítása ellen foglaltak állást, egyik tagja pedig a nyilaskeresztes pártnak volt tagja. Az egyesület demokratikus szellemben való működése a tisztikarral biztosítva nincs. Javaslom az alapszabály láttamozásának megtagadását.”

 

Források

 

1.

a.

Államvédelmi jelentés az egyesület működésének engedélyezéséről

Budapest, 1948. december 14.

 

Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága

Budakörnyéki Osztály

 

17991/1/1948.

Tárgy: Sóskúti Méhészeti Egyesület alapszabály láttamozása

 

Jelentés

Budapest, 1948. december 14.

 

Jelentem, hogy előadói utasításra fenti tárgyú ügyben a nyomozást lefolytattam és az alábbiakat állapítottam meg:

 

1.) A fenti egyesület megalakításánál politikai szempontok nem érvényesültek.

2.) Az egyesület vezetőségi tagjai, illetve tagjai munkás, földműves és kisiparos társadalmi rétegből tevődik össze [!]. Az egyesület nem tartozik egyik demokratikus párt érdekkörébe sem.

3.) Az egyesület vezetői és mindazon személyeknek, kik az egyesület működését irányítják, 1939. évi január 1. óta tanúsított magatartásuk ellen ez ideig nem merült fel kifogás.

4.) Magatartásuk a magyar nép érdekeit nem sértette.

5.) Igazolásuk csak az iparosoknak történt meg, a munkások és földművesek nem kerültek igazolási eljárás alá.

6.) Nevezettek ellen ez ideig népbírósági eljárás folyamatban nem volt.

7.) Az egyesület vezetői a múltban fasiszta pártnak vagy egyesületnek tagjai nem voltak.

8.) Az egyesület ideiglenes vezetőségi tagjairól készített környezettanulmányt jelentésemhez csatolom.

 

k. m. f. t. [kelt mint fent]

 

Láttam:

 

Nádasi

Nádasi Sándor

r.fhdgy. [rendőr főhadnagy]

 

M. Szabó Sándor

M. Szabó Sándor

rny.hdgy. [rendőr nyomozó hadnagy]

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-1-h-I-543546-1948. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Belügy, Belügyminisztérium, Egyesületi Főosztály. - Eredeti, géppel írt, és aláírt tisztázat.

 

  

b.

Rendőrségi környezettanulmány az egyesület vezetőségi tagjairól

 

A Sóskúti Méhészeti Egyesület vezetőségéről készített környezettanulmány

 

Elnök:

R. József földműves, szül. Sóskút, 1903, anyja: M. Mária, sóskúti lakos.

A múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja. A párt révén a Földigénylő Bizottság tagja lett, ahol több szabálytalanságot követett el, ezért többen panasszal éltek ellene. Visszaélt a Párt bizalmával, majd 1945. év június havában önként kilépett a pártból. Azóta politikával nem foglalkozik. Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt, és kifogás a fenti eseten kívül nem merül fel ellene. Vagyoni állapota: öt hold föld, ebből 2 hold juttatott. Igazolási eljárás alá nem került.

 

Alelnök:

C. Márton asztalos, szül. Sóskút, 1908, anyja: G. Erzsébet, sóskúti lakos.

Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja. Párttevékenységet nem fejt ki, de jobboldali gondolkodása miatt többször merült fel kifogás. Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyoni állapota: egy családi ház és két és fél hold szántó. Igazolt.

 

Titkár:

C. Antal péksegéd, szül. Sóskút, 1914, anyja: G. Mária, sóskúti lakos. Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja, de semmilyen párttevékenységet nem fejtett ki. A két munkáspárt egyesülése alkalmával kijelentette, hogy tovább nem lesz párttag. Jobboldali gondolkodású, [a] klerikális reakció befolyása alatt áll. Az iskolák államosítása ellen foglalt állást,

: „Nálunk a faluban állami iskola van, de azt sem bírja az állam rendben " A felszabadulás után községi bírónak választották, de még az év őszén leváltották jobboldali gondolkodása és magatartása miatt. Nevezett ellen ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyona: egy családi ház és két hold szántó. Igazolási eljárás alá nem került.

 

Pénztáros:

K. Imre földműves, szül. Sóskút, 1909, anyja: K. Mária, sóskúti lakos.

Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. Jelenleg is pártonkívüli. Politikával nem foglalkozik. Becsületes munkásembernek ismeretes a községben. Ellene ez ideig kifogás nem merült fel. Vagyoni állapota: két és fél hold szántó. Igazolási eljárás alá nem került.

 

Ellenőr:

P. Rezső földműves, jelenleg községi bíró, szül. Sóskút, 1902, anyja: M. Mária, sóskúti lakos. Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja

. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja és jelenleg MDP tag. Politikával aktívan nem foglalkozik. Ingadozó természetű. 1947. év tavasza óta községi bíró. Ez ideig nevezett ellen kifogás nem merült fel. Vagyona: egy családi ház és 3 hold szántó. Igazolt.

 

Könyvtáros:

U. Imre asztalos, szül. Sóskút, 1881, anyja: R. Anna, sóskúti lakos. Nevezett a múltban politikai pártnak tagja nem volt, a felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja, de különösebb tevékenységet nem fejtett ki. A két munkáspárt egyesülése alkalmával az MDP tagja nem akart lenni. Nevezett jobboldali

. A bátyja Udvarhelyi Frigyes Fejér vm. [vármegye] nyilas pártjának megyevezetője volt. Jelenleg még nyugaton . Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyona: egy házhely és egy hold juttatott föld. Igazolt.

 

A fenti adatokat Cs. László, K. Kálmán, A. István és P. István sóskúti lakosoktól szereztem be.

 

M. Szabó Sándor

M. Szabó Sándor

rny.hdgy. [rendőr nyomozó hadnagy]

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-1-h-I-543546-1948. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Belügy, Belügyminisztérium, Egyesületi Főosztály. - Eredeti, géppel írt, és aláírt tisztázat.

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 26.

1942

Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább

1944

A németek fölrobbantják az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat.Tovább

1991

Felbomlik a világ legnagyobb területű állama, a kommunista Szovjetunió, megalakul a Független Államok KözösségeTovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő