Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább
Méhészek a pácban
„A Sóskúti Méhészeti Egyesület ellen elrendelt ÁVO vizsgálat megállapította, hogy a vezetőségi tagok túlnyomó többségében jobboldali beállítottságúak, az iskolák államosítása ellen foglaltak állást, egyik tagja pedig a nyilaskeresztes pártnak volt tagja. Az egyesület demokratikus szellemben való működése a tisztikarral biztosítva nincs. Javaslom az alapszabály láttamozásának megtagadását.”
Források
1.
a.
Államvédelmi jelentés az egyesület működésének engedélyezéséről
Budapest, 1948. december 14.
Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága
Budakörnyéki Osztály
17991/1/1948.
Tárgy: Sóskúti Méhészeti Egyesület alapszabály láttamozása
Jelentés
Budapest, 1948. december 14.
Jelentem, hogy előadói utasításra fenti tárgyú ügyben a nyomozást lefolytattam és az alábbiakat állapítottam meg:
1.) A fenti egyesület megalakításánál politikai szempontok nem érvényesültek.
2.) Az egyesület vezetőségi tagjai, illetve tagjai munkás, földműves és kisiparos társadalmi rétegből tevődik össze [!]. Az egyesület nem tartozik egyik demokratikus párt érdekkörébe sem.
3.) Az egyesület vezetői és mindazon személyeknek, kik az egyesület működését irányítják, 1939. évi január 1. óta tanúsított magatartásuk ellen ez ideig nem merült fel kifogás.
4.) Magatartásuk a magyar nép érdekeit nem sértette.
5.) Igazolásuk csak az iparosoknak történt meg, a munkások és földművesek nem kerültek igazolási eljárás alá.
6.) Nevezettek ellen ez ideig népbírósági eljárás folyamatban nem volt.
7.) Az egyesület vezetői a múltban fasiszta pártnak vagy egyesületnek tagjai nem voltak.
8.) Az egyesület ideiglenes vezetőségi tagjairól készített környezettanulmányt jelentésemhez csatolom.
k. m. f. t. [kelt mint fent]
Láttam:
Nádasi
Nádasi Sándor
r.fhdgy. [rendőr főhadnagy]
M. Szabó Sándor
M. Szabó Sándor
rny.hdgy. [rendőr nyomozó hadnagy]
Jelzet: MNL OL XIX-B-1-h-I-543546-1948. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Belügy, Belügyminisztérium, Egyesületi Főosztály. - Eredeti, géppel írt, és aláírt tisztázat.
b.
Rendőrségi környezettanulmány az egyesület vezetőségi tagjairól
A Sóskúti Méhészeti Egyesület vezetőségéről készített környezettanulmány
Elnök:
R. József földműves, szül. Sóskút, 1903, anyja: M. Mária, sóskúti lakos.
A múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja. A párt révén a Földigénylő Bizottság tagja lett, ahol több szabálytalanságot követett el, ezért többen panasszal éltek ellene. Visszaélt a Párt bizalmával, majd 1945. év június havában önként kilépett a pártból. Azóta politikával nem foglalkozik. Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt, és kifogás a fenti eseten kívül nem merül fel ellene. Vagyoni állapota: öt hold föld, ebből 2 hold juttatott. Igazolási eljárás alá nem került.
Alelnök:
C. Márton asztalos, szül. Sóskút, 1908, anyja: G. Erzsébet, sóskúti lakos.
Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja. Párttevékenységet nem fejt ki, de jobboldali gondolkodása miatt többször merült fel kifogás. Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyoni állapota: egy családi ház és két és fél hold szántó. Igazolt.
Titkár:
C. Antal péksegéd, szül. Sóskút, 1914, anyja: G. Mária, sóskúti lakos. Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja, de semmilyen párttevékenységet nem fejtett ki. A két munkáspárt egyesülése alkalmával kijelentette, hogy tovább nem lesz párttag. Jobboldali gondolkodású, [a] klerikális reakció befolyása alatt áll. Az iskolák államosítása ellen foglalt állást,
: „Nálunk a faluban állami iskola van, de azt sem bírja az állam rendben " A felszabadulás után községi bírónak választották, de még az év őszén leváltották jobboldali gondolkodása és magatartása miatt. Nevezett ellen ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyona: egy családi ház és két hold szántó. Igazolási eljárás alá nem került.
Pénztáros:
K. Imre földműves, szül. Sóskút, 1909, anyja: K. Mária, sóskúti lakos.
Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. Jelenleg is pártonkívüli. Politikával nem foglalkozik. Becsületes munkásembernek ismeretes a községben. Ellene ez ideig kifogás nem merült fel. Vagyoni állapota: két és fél hold szántó. Igazolási eljárás alá nem került.
Ellenőr:
P. Rezső földműves, jelenleg községi bíró, szül. Sóskút, 1902, anyja: M. Mária, sóskúti lakos. Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja
. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja és jelenleg MDP tag. Politikával aktívan nem foglalkozik. Ingadozó természetű. 1947. év tavasza óta községi bíró. Ez ideig nevezett ellen kifogás nem merült fel. Vagyona: egy családi ház és 3 hold szántó. Igazolt.
Könyvtáros:
U. Imre asztalos, szül. Sóskút, 1881, anyja: R. Anna, sóskúti lakos. Nevezett a múltban politikai pártnak tagja nem volt, a felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja, de különösebb tevékenységet nem fejtett ki. A két munkáspárt egyesülése alkalmával az MDP tagja nem akart lenni. Nevezett jobboldali
. A bátyja Udvarhelyi Frigyes Fejér vm. [vármegye] nyilas pártjának megyevezetője volt. Jelenleg még nyugaton . Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyona: egy házhely és egy hold juttatott föld. Igazolt.
A fenti adatokat Cs. László, K. Kálmán, A. István és P. István sóskúti lakosoktól szereztem be.
M. Szabó Sándor
M. Szabó Sándor
rny.hdgy. [rendőr nyomozó hadnagy]
Jelzet: MNL OL XIX-B-1-h-I-543546-1948. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Belügy, Belügyminisztérium, Egyesületi Főosztály. - Eredeti, géppel írt, és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 19.
A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.Tovább
Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább
Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő