Érvénybe lépett a budapesti Bethlen Gábor Kör alapszabálya.Tovább
„... hiteles adatok alapján írassék meg."
„Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg."
Források
1.
Belügyminisztériumi körrendelet a törvényhatóságokhoz a Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatgyűjtés céljából alakított Országos Bizottságról
Budapest, 1920. január 2.
380/1920 B.M. körrendelet
IX.
Az ún. Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatgyűjtés céljából alakított Országos Bizottságnak a törvényhatóságok részéről való támogatása
Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségének.
A minisztertanács méltányolva annak fontosságát, hogy az elmúlt bolseviki rémuralom (ún. proletárdiktatúra) története minden vonatkozásában kiderítve annak idején hiteles adatok alapján írassék meg, és e gyászos emlékű mozgalom szociálpolitikai tanulságai a magyar nemzet konszolidációja és jövőjének biztosítása érdekében értékesíttessenek, az 1919. évi szeptember hó 18-án tartott ülésében előterjesztésemre, a történetének megírásához szükséges minden irányban kiterjedő adatgyűjtés megszervezését kormányfeladatnak nyilvánította, és ezen munkálatoknak az általa elfogadott irányelvek szerint való megindítására és végrehajtására engem hatalmazott fel.
Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg.
Mivel az emberi társadalom egyetemes evolúciójának általános szempontjából a magyarországi bolseviki mozgalom világtörténeti jelentőséggel is bír, ennélfogva annak hiteles megvilágításával nemzetközi kötelezettséget is teljesítünk.
Minthogy az adatok lehető teljes összegyűjtése csak az ország erre hivatott hatóságainak, testületeinek, közintézményeinek, nemkülönben kiváló szakembereinek együttes lelkes közreműködésétől remélhető, ennél fogva ezen nagy feladat végrehajtására a jelentőségüknél fogva erre hivatott hatóságok, testületek és közintézmények képviselőiből valamint az erre kiválasztott szakemberekből országos bizottságot szerveztem.
Az országos bizottság, melynek elnökévé dr. Csánki Dezső h. államtitkárt, az Országos Levéltár főigazgatóját, közismert történetírót, előadójává pedig
belügyminisztériumi miniszteri tanácsost neveztem ki, - megalakulván, a legrövidebb időn belül megkezdi működését.Az országos bizottság az egész országot felölelő adatgyűjtés érdekében különös fontosságot tulajdonít a törvényhatóságok közreműködésének. Minden törvényhatóságban, úgy az ottani közhatóságokat, valamint testületeket és az erre hivatott magán egyéneket a törvényhatóság első tisztviselőjének vezetése mellett ezen munkálatokba bevonni tervezi. A törvényhatóságok ebbeli munkáját az adatgyűjtés egységessége érdekében önként érthetőleg az országos bizottság irányítaná.
Az összegyűjtött és megfelelőleg rendezett anyag megőrzés és kezelés végett az országos levéltárba fog elhelyeztetni, és az anyag elsődleges feldolgozásáról és bizonyos korlátok között való közzétételéről hozzájárulásommal az országos bizottság fog gondoskodni.
Midőn az országos bizottság céljairól és megalakulásáról a fentiekben tájékoztatom, egyúttal a magam részéről külön is felkérem a törvényhatóságokat az országos bizottság odaadó támogatására.
Meg vagyok győződve, hogy a törvényhatóságok hagyományos és törhetetlen hazafias érzése értékelni fogja e munkának jelentőségét, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy a munkálat minél teljesebb és tökéletesebb legyen és így biztosítva legyen annak sikere a nemzet, az emberiség és a tudomány számára.
Budapest, 1920. évi január hó 2-án
Benitzky
Jelzet: MNL GYMSM SL XV-86-I-343. - Stencil másolat, hátoldalán Sopron szabad királyi város tanácsának érkeztető bélyegzője 0532 sz. Érk.: 1920. január 10.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 01.
1902
1915
Cseres Tibor magyar író (†1993)Tovább
1922
IV. Károly magyar király, I. Károly néven osztrák császár, valamint cseh király, az utolsó Habsburg uralkodó (*1887)Tovább
1924
A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg „Mein Kampf” című programjellegű művét)....Tovább
1927
Puskás Ferenc (sz. Purczeld), becenevén Puskás Öcsi, válogatott labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, A Nemzet Sportolója (†2006)Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő