N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
„... hiteles adatok alapján írassék meg."
„Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg."
3.
Csánki Dezső körrendelete az adatgyűjtés határidejéről
Budapest, 1920. május 28.
Az ún. Tanácsköztársaság történeti
adatainak gyűjtésére szervezett
Országos Bizottság
I. Országház utca 29.
69/1920.
Hivatkozással a nagyméltóságú belügyminiszter úrnak 1920. január 2-án 380/1920. illetve 1920. április 13.-án ad 308/1920. szám alatt kelt rendeletére, amellyel a törvényhatóságokat (az ad 380/1920. sz. rendeletben az újabban felszabadult törvényhatóságokat) az ún. tanácsköztársaság adatainak gyűjtésére szervezett Országos Bizottság (TAGYOB) felállításáról értesítette és a törvényhatóságokat az erre vonatkozó munkában való részvételre hívta fel, - mint az Országos Bizottság elnökének, van szerencsém útbaigazításul még a következőket közölni.
Az általam folyó évi március 16-án - a megszállás alól újabban felszabadult törvényhatóságoknak pedig május 4-én (19/920 sz. a.) megküldött, a gyűjtés anyagát és beosztását tartalmazó vázlat útbaigazítást ad, hogy e munkálatoknál mily szempontokat kell figyelembe venni, az ugyanakkor megküldött módszeres Utasítás pedig, hogy a gyűjtés miként legyen eszközlendő. A gyűjtés megszervezésében azonban - mint a hozzám beérkezett válaszok mutatják - a törvényhatóságok nem egységesen járnak el.
A fenti (380 és ad 380/1920.) szám alatt idézett b. ü. Min. rendelet a törvényhatóságokban az ottani közhatóságokat, testületeket, s erre hivatott magánegyéneket a törvényhatóság első tisztviselőjének vezetése mellett a gyűjtés munkálataiba bevonni tervezi; a törvényhatóságok ebbeli munkáját pedig inkább csak az adatgyűjtés egységessége érdekében véli az Országos Bizottság által irányítandónak. Az államháztartás mai viszonyai csakugyan nem is teszik lehetővé, hogy e célra külön központi szerv állíttassék fel, és az egész gyűjtés, a helyi munkálatok is, e központból intéztessenek. Az sem látszik elegendőnek, hogy a helyi munkálatokkal egyetlen tisztviselő bízassék meg, mert azt a munkát az illető vagy nem bírja, vagy csak tökéletlenül fogja elvégezni. Az nagyon célravezető, ha a törvényhatóság valakit kijelöl a munka vezetésére, a belügyminiszter úr intentiója azonban az, hogy ezt a megbízottat a törvényhatóság teljes törvényes tekintélyével támogassa s a munkába a törvényhatóság társadalma is belevonassék. Erre a legalkalmasabb mód egy helyi bizottság megalakítása amelynek feladata lenne, hogy a gyűjtés munkájának jelentékeny részét ennek tagjai vegyék át, s így a proletár-diktatúrára és a terrorra vonatkozó történelmi anyag minden oldalúlag összegyűjthető legyen.
Kívánatos tehát, hogy minden törvényhatóság központjában az alispán, vagy polgármester, vagy a törvényhatóság által megbízott más tisztviselő vezetésével, illetve előadósága mellett egy állandó, az Országos Bizottsággal közvetlenül érintkező törvényhatósági központi adatgyűjtő bizottság alakíttassék. Ennek feladata az Utasításban adott irányelvek szerint, s az adatgyűjtés Vázlatában közlöttek figyelembevételével a munka megindítása, azután pedig a hivatalos adatok, visszaemlékezések és vallomások alapján a beérkező anyag elrendezése.
Ha a polgármester, járási főszolgabíró, továbbá a községi és körjegyző urak, mint akik az elmúlt szomorú korszakban a legalaposabb ismerői voltak ezen társadalom- és nemzetellenes jelenségeknek és tömegmozgalmaknak, más irányú hivatalos elfoglaltságaik mellett a helyi adatgyűjtést nem tudnák egyedül elvégezni, ezen célra minden járási és városi székhelyen is külön (al)bizottság alakítandó, s e bizottsággal, a kérdéses Utasítás illetve Vázlat az eljárás egyöntetűsége végett - a törvényhatósági központi Bizottság által - szintén közlendők.
Az adatgyűjtésre helyi szakemberek kérendők fel. Például egy járási székhelyen a közigazgatási részt a járási főszolgabíró támogatásával egy felkért úr, a gazdasági életre vonatkozót valamelyik földbirtokos vagy intéző, a vallás- és közoktatásügyre vonatkozót egy lelkész vagy tanár, a közegészségügyit a járási tiszti orvos stb. gyűjthetik össze. Az illetők a helyi bizottság vezetője által a törvényhatóság első tisztviselője nevében kérendők fel e munkában való részvételre. Megjegyzem, hogy az igazságügyi részt egészen önállóan az igazságügy minisztérium vezeti, a gazdasági életet illető statisztikai adatok pedig a Központi Statisztikai Hivatal által megküldött kérdőíveken, egyenesen a nevezett hivatalnak küldendők be. Az igazságügyi rész tehát nem tartozik a helyi bizottságok ügykörébe; a gazdasági részt illetőleg pedig a helyi bizottságoknak nem a statisztikai anyag gyűjtésével, hanem a külső események összeállításával kell foglalkozniuk.
Minthogy az anyag beszolgáltatásának időpontját az Országos Bizottság 1920. szeptember 1-ben állapította meg, kívánatos, hogy a megyei bizottságok a járási és városi bizottságok összegyűjtött anyagának a megyei bizottsághoz való beterjesztése időpontjául legkésőbb 1920. augusztus 1-jét tűzzék ki.
Budapest, 1920. évi május hó 28-án.
Dr. Csánki Dezső
helyettes államtitkár
az Országos Bizottság elnöke
Irat jelzete: MNL GYMSM SL XV-86-I-343. - Stencil másolat, hátlapon Sopron szabad királyi város tanácsa iktatóbélyegzője 9276 sz. Érk.: 1920. jún. 8.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő