Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Az Országos Levéltár főigazgatójának levelei az épület freskóinak lefestése tárgyában

Tárgy: Országos Levéltár freskóinak
átfestése t[árgy]ban árajánlatot kérünk.

Pro domo:

Az intézet folyosóin lévő freskók átfestésével kapcsolatban kapott utasítás értelmében érintkezésbe léptem Kapossy Jánossal. Kapossy János a kérdés egyik legjobb magyar szaktekintélyéhez a Műemlékek Országos Bizottságánál szolgálatot teljesítő dr. Gerő László építészmérnökhöz utasított. Dr. Gerő Lászlóval telefonbeszélgetést folytattam, ő a freskók átfestésével kapcsolatban azt javasolja, hogy a jelenleg freskókkal díszített falfelületek, valamint a gótikus bordázat két tónusú, de egyszínű festést kapjon éspedig a bordázatra vonatkozólag világos pergámen színt a falfelületre pedig sötétebb pergámen színt hozott javaslatba. Javasolta még, hogy a falfelületen a pergámen színek nyerseségét kétszínű spricceléssel /zöld és szépiás-földes-barna/ enyhítsük. Arra a kérdésemre, hogy ezt a munkát melyik céggel lehetne elvégeztetni a Beszédes Ottó és fiai festőcéget ajánlotta, mint amely cég ilyen természetű munkákkal már foglalkozott és azokat a Műemlékek Országos Bizottsága megelégedésére végezte el. A fentiek alapján előadó javasolja nevezett cégnek ajánlattételre való felhívását.

Budapest, 1950. április 21.

Pro domo

A gazdasági hivatal kérjen haladéktalanul árajánlatot a folyosók vakolására és meszelésére, a szárnyrészek meszelésére, a középső résznek az architekturának megfelelő 3 tónusú átfestésére és a színes ablaküvegek kicserélésére, valamint a 34/a sz. szoba kettéosztása és tölgyfa kijárati ajtó készítésére. Érdeklődje meg egyidejűleg a VKM-ban, vajon a határozat a 35. sz. szoba falképeinek lefestésére is vonatkozik-e. Ha igen, erre a munkára is kérjen ajánlatot. (felelős: Szabó J[ózsef])

Pro domo
Beszédes Ottó és Fiai cég
Budapest
XIV. Róna u. 189.

Felkérem a céget, hogy az Országos Levéltár /Budapest, I. Bécsi kapu tér 2./ épületében lévő falfreskók lefestésének munkálataira az Országos Levéltár vezetőségéhez címzett ajánlatát szíveskedjék beadni.

Budapest, 1950. április 21.Szabó [József]
Ember Gy[őző]

Géppel írt emlékeztetők és levéltervezet


 Pro domo

A költségvetéssel kapcsolatban 1950. V. 22-én szóbeli tárgyalást folytattam Szabolcska ügyosztályvezetővel a VKM VI. sz. ügyosztályán. Előadtam a kérelmünket. Szabolcska ügyosztályvezető hozzájárult ahhoz, hogy a szükséges összeg kb. 30 000 Ft. részünkre kiutaltassék, ha a költségvetési részlegből Paner Jenő hozzájárul.
Panerrel beszéltem, ő szombat tájékán tud részletes felvilágosítást adni.

Budapest, 1950. V. 23. /Szabó/

Palka József céget ajánlattételre felhívtam VI. 6-án (Üvegezési munkák)
Budapest, 1950. VI. 6. /Szabó/

Kézzel írt emlékeztető

Ezen a napon történt november 25.

1953

A londoni angol–magyar rangadót, amelyben a híres „aranycsapat”, Puskás, Hidegkuti, Czibor, Kocsis és a többiek 6:3-ra verték az angol...Tovább

1959

New Yorkban agyonlőve találják Povl Bang-Jensen dán diplomatát, az ENSZ ötös bizottság másodtitkárát. Halálának körülményei máig...Tovább

1992

A csehszlovák parlament úgy dönt, hogy 1993. január 1-jével az ország szétválik Csehországra és Szlovákiára.Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő