Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
100 éve történt
II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetése
A Magyar Országos Levéltárban őrzött, a Magyar Távirati Iroda által készített tudósítások II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazahozataláról és újratemetéséről számolnak be 1906. október 26. és október 30. között. Az MTI hírt ad a hamvak fogadásával, az újratemetéssel kapcsolatos nagyszabású ünnepségekről, de a budapesti megemlékezésekről nem szól. A tudósítások közül a legfontosabbakat közöljük.
Források
1.
a.
Rendőrnyomozói jelentés egy budapesti munkás népgyűlésről
Tekintetes Főkapitányság!
Tisztelettel jelentem, hogy a III. kerületi munkások 1906. október hó 28-án délután 3 órakor III.
nyilvános népgyűlést tartottak a következő napirenddel:1. a drágaság és a lakásnyomor
2. a sajtó
A gyűlésen - melyen körülbelül 100-an vettek részt - Lakatos László szólalt fel, aki előbb kifogásolta Rákóczi és bujdosó társainak hazahozatalát, mert az erre költött százezrekből inkább kórházat vagy szanatóriumot kellett volna építeni. Azután a nagy drágaság és lakás nyomorról is szólt, ami részben a munkások szervezetlenségének másrészt a parlament s a hatóságok nemtörődömségének tulajdonítható. Végül kikel[t] a sajtó ellen, mert meghagyja magát vesztegetni, egyedül csakis a „Népszava" az, ami a munkások érdekeit védi. Beterjeszt egy határozati javaslatot, mely így szól: „Kimondja az október 28-án megtartott népgyűlés, hogy elvárja a főváros tanácsától, ha munkás házak építésébe kezdenek a III. kerületi lakosokról és munkásokról ne feledkezzenek meg és nyújtsanak módot a helyzetükön segíteni az által, hogy a kerületben lévő fővárosi telket olcsó munkásházak építésére használja fel. Ezen határozati javaslatot a fővárosi tanácsnak is beterjesztik, amivel a mai gyűlés vezetőségét bízzák meg.
Budapest, 1906. november 19-én
Kádár János
[olvashatatlan megjegyzés]
Jelzet: Budapest Fővárosi Levéltár VI. 1. a. Főkapitányság Elnöki reservált iratok -1976-1906. Eredeti, kézzel írt tisztázat
b.
A rendre felügyelő rendőrök díjtalan utaztatása
Méltóságos Főkapitány Úr!
Folyó évi ad. 1907. res. számú becses rendeletére jelentem, hogy Palágyi Kálmán r[endőr] főfelügyelő és helyettesem, valamint a kirendelt 35 detektív és polgári rendőr külön vonattal utaztak Kassára, innen Késmárkon, valamint az összes 41 főnyi kirendeltség Késmárkról, illetőleg Kassáról Budapestre.
Miután ezen vonatokon az utazás díjtalan volt, az utazási számlák ekként
Budapest, 1906. december 4-én
[olvashatatlan aláírás]
r[endőr] tanácsos, detektív főnök
Jelzet: Budapest Fővárosi Levéltár VI. 1. a. Főkapitányság Elnöki reservált iratok B .-2073-1906. Eredeti, kézzel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő