Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
"Ércnél maradandóbb"
„Az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.”
Költségvetés
Pro domo:
A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarország területén harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által nyújtott 128 408/1945. sz. csekk számlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre. 158 000 forintot az emlékmű építését végző vállalkozók elmaradt járandóságaira, illetve a bronzöntők munkáinak biztosítására fizettük ki.
IV/a. osztályunk elkészítette az emlékmű befejezésére vonatkozó hitelszükséglet tervezetét, mely szerint a munkálatok befejezéséhez az alábbi részletezésben összesen 2 800 000 forint szükséges:
| 1946. szeptemberében | 800 000 forint |
| 1946. októberében | 800 000 forint |
| 1946. novemberében | 800 000 forint |
| 1946. decemberében | 400 000 forint |
| összesen: | 2 800 000 forint |
Fenti összeg csupán valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési költségvetési hitelkerete terhére biztosítható. Ezért előterjesztés lenne teendő a minisztertanácshoz az irányban, hogy részünkre a tárgyban megjelölt célra 2 800 000 forintot a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül bocsásson rendelkezésre. A 2 800 000 Ft. valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46% illetve 21,54% - arányban terhelné, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.
Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terhelné meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget 7 egyenlő havi részletben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.
Az előterjesztés előtt a pénzügyminisztérium költségvetési osztályával tárgyalást folytattunk és így az előterjesztést a pénzügyminisztériummal egyetértőleg tennénk meg.
| Ennél fogva tervezzük: |
Előterjesztés a Minisztertanácshoz:
I.
A pénzügyminiszter úrral egyetértően kérem a t. Minisztertanácsot szíveskedjék a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi hősi emlékmű építési munkálatainak költségeire 2 800 000 azaz: kettőmilliónyolcszázezer forintot azaz költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül az alábbi részletekben rendelkezésemre bocsátani.
| 1946. szeptemberében | 800 000 forint |
| 1946. októberében | 800 000 forint |
| 1946. novemberében | 800 000 forint |
| 1946. decemberében | 400 000 forint |
| összesen: | 2 800 000 forint |
A 2 800 000 Ft valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46%, illetve 21,54% - arányban terheli, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.
Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terheli meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig, míg a beruházási hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. III. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.
II.
A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által a felmerült hátralékok kiegyenlítésére nyújtott 128.408/1945. számú csekkszámlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre.
Középítési osztályom idevonatkozó hitelszükséglet tervezete szerint az emlékmű befejezéséhez fenti részletekben összesen kettőmillónyolcszázezer /2 800 000/ forint szükséges. Ez az összeg csupán a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkeretből fedezhető, mert a célra máshol nem áll fedezet rendelkezésre.
| Budapest, 1946. szeptember hó 18-án |
| Mistéth Endre |
MOL XIX-D-1-a 68. doboz - Újjáépítési Minisztérium Elnöki és általános iratok
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő