Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A vietnámi „kaland”
„M. L. (35 éves, MSZMP-tag) tartalékos hadnagy, a NEFB magyar tagozatának tagja a saigoni szálláskörletből április 23-án 23 órakor ismeretlen helyre távozott. Hátrahagyott leveléből egyértelműen megállapítható, hogy a körletet előre megfontolt, dezertálási szándékkal hagyta el. M. tartalékos hadnagy Vietnamban tartózkodása során a VII. körzetben volt beosztva, ahol szoros érzelmi nexust alakított ki egy vietnami nővel. […] Vietnami tartózkodása alatt magatartásában gyanús körülményt, szökési szándékra utaló jelenséget nem tapasztaltak.”
Jelentés Puja elvtársnak
| Honvédelmi minisztériumi államtitkár | Készült: 8 eredeti pld-ban |
| 210/1974. | Egy példány 2 lap |
| 6. sz. példány |
Puja Frigyes Elvtárs
külügyminiszter
Budapest
Tisztelt Puja Elvtárs!
A saigoni Magyar Tagozat katonai parancsnoksága jelentette, hogy M. L. t. hdgy. 23-án az éjjeli órákban eltunt. Hátrahagyott leveléből kitunik disszidálási szándéka, arra azonban nem utalt, hogy hová, milyen követségre, hogy hol kíván menedékjogot kérni. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A nagykövet azonnal intézkedett és írásban felkérte a Kettes Katonai Bizottság saigoni fél vezetőjét, Hiep tábornokot, hogy nyújtson segítséget a felkutatásához.
M. L. politikai megbízhatóságával vagy disszidálási szándékával kapcsolatban sem Budapesten, sem Vietnamban eddig semmiféle adat nem merült fel.
M. hdgy. Can Thoban, a VII. körzetben teljesített szolgálatot, mint tolmács és hadtáp-feladatokkal foglalkozó beosztott tiszt. Április 19-én érkezett Saigonba, mert Cs. vőrgy. elvtárs parancsára áthelyezték a IV. körzetbe. Áthelyezésének oka az volt, hogy M. egy vietnami nővel olyan szoros kapcsolatot építet ki, melynek megszüntetését a parancsnok minden körülmények között kívánatosnak látta.
M. L. t.hdgy.1939-ben született D-ön. Apja jelenleg is D-ön lakik, a földmuvesszövetkezet elő-adója. Nős, egy gyermeke van, aki 1969-ben született. Foglalkozása vegyészmérnök; párttag 1968 óta; KISZ tag 1957 óta.
Négy hónapos tartalékos hadtáptiszti tanfolyamot végzett 1966-ban. Alhadnagyként szerelt le. 1971-ben egy hónapos továbbképzésen vett részt a Hadtápkiképző Központban. A vietnami előkészítő tanfolyamra hívták be 1973-ban Budaörsre, majd Budapestre. 1973. december ll-e óta tartózkodik Vietnamban.
Felesége, N. K., az Építésügyi Tájékoztató Központban dolgozik, mint muszaki fordító. Felesége apja: N. S., jelenleg nyugdíjas; eredeti foglalkozása építésvezető.
M. L. utolsó polgári beosztása: vegyészmérnök az Egyesült Vegyimuvek Muszaki Fejlesztési Osztálya kísérleti laboratóriumában, csoportvezetői beosztásban.
M. disszidálásáról szóló saigoni jelentés a mai napon ll,15-kor jutott tudomásunkra.
Az AP hírügynökség az eltunésről és valószínu disszidálásáról már hírt adott.
Budapest, 1974. ápr. 24.
| /: Csémi Károly :/ |
| Felterjesztve | /: megküldve :/ |
| Kádár János | Fock Jenő |
| Biszku Béla | Borbándi János |
| Varga Péter | Benkei András |
| Puja Frigyes elvtársnak. |
MOL-XIX-J-63-a-22. doboz (Magyar Országos Levéltár - Vietnámi Nemzetközi Ellenőrző Bizottság Magyar Tagozata - TÜK iratok 1972-1975 - 22. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő