Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben
A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.
2.
Memorandum a Turul Szövetség „Magyar Egészség Vonat" kiállításról
1936. április 17.
TURUL SZÖVETSÉG
MAGYAR EGÉSZSÉG VONAT
PROPAGANDÁJA
Iroda: Budapest,
IV. [V.], Petőfi Sándor u. 9.
Telefon: 893-60
MEMORANDUM
a Turul Szövetség által rendezendő Magyar Egészség Vonat
propaganda kiállítás ügyében
A Turul Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja a m. kir. kereskedelemügyi Miniszter Úr Őnagyméltósága támogatásával a m. kir. Államvasutak által rendelkezésre bocsátott 23 egységes típusú, termékké átalakított személykocsiból álló, a magyar népegészség érdekeit szolgáló, látványos kiállítást tartalmazó kiállítási vonatot indít útnak, mely két turnusban járja be az országot és cca. 61 városban mutatja be a vidék közönségének ezt a kiállítást.
Külföldön, Belgiumban, Hollandiában, Angliában és Franciaországban már évek óta járnak kultúra, a forgalom és a propagandaügy szolgálatában álló hasonló kiállítási vonatok, melyek önmagukat fenntartva, országaiknak jelentős szolgálatot tesznek. Magyarországon most tette lehetővé a MÁV, hogy mi is követhessük a modern példát, és ezzel az újszerű kiállítási és propaganda objektummal lépjünk a magyar közönség elé és ezzel egyben szolgálhassuk a magyar vidék, elsősorban a magyar városok forgalmi, idegenforgalmi, egészségügyi és kulturális céljait.
A kiállítási vonat
A Turul Szövetség kiállítási vonata a MÁV által kijelölt és erre a célra alkalmas
23 kocsiból áll, melyek darabonként 15 m, összesen 345 m hosszúságban, egyirányú közlekedés mellett 21 teremben mutatják be a kiállítás anyagát, a népélelmezés, lakás, vízellátás, anya- és csecsemővédelem, a betegségek elleni védekezés, iskola egészségügy, egészséges táplálkozás stb. stb. tárgyköreit, valamint az egészségüggyel kapcsolatos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vonatkozásokat és végül az egészségügyi intézmények munkáját. A kiállítási vonat hossza kb. a hosszának felel meg, tehát impozáns terjedelmű. Belső felépítésében, kiképzésében és megoldásaiban a modern kiállítási művészet és tudomány minden eszközét, a technika és elsősorban a fénytechnika minden vívmányát felhasználjuk ahhoz, hogy minden tekintetben elsőrendűt produkáljunk és a külföldi példákat is felülmúljuk. A Turul Szövetség múlt évi egészségügyi kiállításának, Tudományos Riportkiállításának , mely európai sikert aratott, példája volt az ilyen kiállításnak. Ezt a példát akarjuk továbbfejleszteni és tökéletesíteni a kiállítási vonaton. Maga a kiállítás az egységes hatás céljából kizárólagosan mesterséges világítással nyer megoldást. Reflektorok, rejtett világító-testek teszik lehetővé a kis terület perspektívájának a közönség számára művészi hatást nyújtó kihasználását. E tekintetben a kiállítás rendkívül hatásos és maradandó élmény lesz minden látogató számára.A kiállítás menetrendje.
A Magyar Egészség Vonat építését és az abban elhelyezett kiállítás művészi és technikai kiképzését úgy óhajtjuk befejezni, hogy ez a budapesti Szent István-hét ünnepségei alatt, 1936. évi augusztus hó 15-én rendkívüli ünnepélyes keretek között legyen felavatható. Ezeknek az ünnepségeknek fényét mindenesetre emelni fogja az, hogy a Miniszterelnök úr Őnagyméltósága és a kormány teljes támogatását helyezte kilátásba.
A megnyitás után 8 nappal a budapesti közönségnek és a Szent István-heti külföldi vendégeknek mutatnók be a kiállítást és onnan indulna el az őszi körútra. Az őszi körút a Dunántúl és részben az Alföld városait járná be. Útvonala: Budapest
- Celldömölk - Sopron - Szombathely - Körmend - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Kaposvár - Barcs - Szigetvár - Pécs - Szekszárd - Baja - Bácsalmás - Kiskunhalas - Kiskőrös - Kalocsa - Fülöpszállás - Kunszentmiklós - Kecskemét - Lajosmizse - Cegléd - Budapest ny. p.u. Ez a turnus 27 vidéki állomást foglal magában, nagyobb városokban két-három nap, kisebb helyeken egy nap az időzése. 52 kiállítási napot vesz igénybe. E turnusban a vonat 1439 km-t tesz meg. A téli szünet után ugyancsak Budapest ny. p.u.- ról indul ki a tavaszi útvonalra, amely az Alföldet, Tiszántúlt és a Felvidéket foglalja magában. Útvonalai: Kiskunfélegyháza - Csongrád - Szentes - Hódmezővásárhely - Szeged - Orosháza - Békéscsaba - Gyula - Gyoma - Mezőtúr - Szolnok - Kisújszállás - Karcag - Debrecen - Hajdúböszörmény - Nyíregyháza - Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Miskolc - Eger - Gyöngyös -Hatvan - Salgótarján - Aszód - Balassagyarmat - Vác - Budapest. E turnusban 27 állomáson 52 kiállítási napot tölt el a vonat és 1324 km-es távolságot fut be. Összesen tehát Budapestet nem számítva 54 vidéki állomás, 106 kiállítási nap és 2763 km a két turnus teljesítménye. Meg kell jegyeznünk, hogy az állomások a MÁV kijelölése szerint állapíttattak meg. Ugyanis a vonat csak a technikai befogadásra alkalmas pályaudvarokon állhat meg.A vonatkiállítás propagandája.
A vonatkiállítás a M. Á. V. felügyelete alatt külön műszaki és felügyelő személyzettel van ellátva, mely egyúttal a kiállítási közönségnek a szükséges magyarázatokat is tudja nyújtani. A személyzet részére külön hálókocsi lesz a szerelvényhez csatolva. Itt említjük meg, hogy egy külön vasúti kocsiban saját áramfejlesztő telepével szolgáltatja a kiállítási vonat az egész kiállítás világítási áramszükségletét.
A Magyar Egészség Vonat propagandáját a legszélesebb körben indítjuk meg. Felhasználjuk a modern propaganda minden eszközét: sajtót, plakátot, röpiratot, rádiót, mozit, a szín és fényhatásokat, melyek egyébként a kiállítás művészi részében is döntő tényezői lesznek a sikernek. Az egyes állomáshelyek környékét külön autókaraván járja be előzetesen, mely rádió és reklámkocsikkal felszerelve adja hírül az egyes kiállítási helyek környékén, minden faluban a kiállítás idejét és részletes programját. Ez az újszerű propaganda egyben megfelelő közérdekű egyéb propaganda-szolgáltatásokra is alkalmas.
A vidéki kiállítások programja.
Az egyes városokban (kiállítási helyeken) nemcsak a vonatkiállítást óhajtjuk bemutatni, hanem a vármegyékkel, az érdekelt városokkal (nagyközségekkel), a Magyar Városok Szövetségével, továbbá a helyi kulturális, társadalmi, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel, valamint a Turul Szövetség ottani szervezeteivel együttműködésben olyan program összeállítását vettük tervbe, amely alkalmas arra, hogy a népegészségügy szolgálata mellett a helyi érdekeket, főként a forgalmat megfelelően szolgálja. A kereskedelemügyi minisztérium részéről megvan a hajlandóság, hogy a MÁV-val együttesen később összeállítandó pontos menetrend- szerinti napoknak megfelelően az egyes helyekre félárú menetjegy-kedvezményt biztosíthassunk a vonatkiállításra utazók számára. Mindez hatalmas szervezetet és még nagyobb szervezést igényel s ezért már eleve kérjük az összes érdekelteket, hogy a Turul Szövetség központi propaganda irodája (Budapest, IV. [V.] Petőfi Sándor u. 9. Telefon: 893-60) részéről ez ügyben érkező megkereséseket ez ügy érdekében sürgősen és mindenkor érdemben elintézni szíveskedjenek. A központi propaganda iroda minden tekintetben és azonnal készséggel nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek, s csak azt kéri, hogy e nagyszabású országos akcióban úgy a hatóságok, mint az érdekeltségek a leg messzebbmenő támogatásban részesítsék.
Budapest, 1936. április 17.
TURUL SZÖVETSÉG
A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI
BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS
KÖZPONTJA
[Dérczy Ferenc - szignó] [Dr. Végváry József - szignó]
országos vezér fővezér
országgyűlési képviselő
Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 11-14.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő