Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
Elképzelések az esztergomi Duna-híd roncsairól az 1960-as években
Az Esztergom–Párkány közötti Mária Valéria hidat 1895. szeptember 28-án avatták fel. 1919 júliusában a párkányi oldal első íve robbanás miatt a mederbe zuhant. A gyalogosforgalom 1921-ben vált ismét lehetővé, a végleges helyreállítás munkálatai 1926-ra fejeződtek be. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok 1944. december 26-án robbantották fel a hidat. A roncsok eltávolítására 1947-ben került sor, míg a mederpillérek javítását 1960–1962 között végezték el. 2000 októberében kezdődhetett a híd újjáépítése, és 2001. október 11-én adták át ismét a forgalomnak.
Források
K. P. M. Közúti Igazgatóság Győr
Schönherz Zoltán u. 8/b szám
7973/1964 szám.
Tárgy: Esztergomi Nagydunahíd mederpilléreinek megvilágításával kapcsolatos helyreállítási munkák építési engedélye.
Ea: Szörényi L.
A Közlekedés és Postaügyi Miniszter 4/1962/XII. 29./ sz. r. 15 1 bek. alapján átruházott hatáskörében eljárva a 34/1962/IX.16./Korm. rendelet 14 -a, valamint a Közúti Igazgatóság 7286/1964 sz. alatt december 7-én Esztergom Városi Tanácsnál megtartott helyszíni bejárás alapján tárgyi hídépítéssel kapcsolatban meghoztam az alábbi
Határozatot.
Az Esztergomi Nagy Dunahíd mederpilléreinek kivilágítási helyreállítási munkáit az Út-Vasúttervező Vállalat által készített 25.029/H. 1. számú, a K. P. M. Közuti Igazgatóság által 7892/1964 sz. alatt jóváhagyott légvezetékes megoldás alapján kell kivitelezni.
A Komárommegyei Rendőrfőkapitányság bejáráson elhangzott kiegészítő előírása a kivitel során elkészítendő, tehát a jelenlegi horgonyzás tilos táblákat át kell festeni a 3/1956 KPM. rendelet előírás szerinti légvezeték átfeszítési táblára. Világítása megvan oldva.
Az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat képviselője bejáráson közölte, hogy tervjóváhagyásra nem tart igényt, üzemeltetésre a KPM. Közúti Igazgatóság kötelezett.
A Komárommegyei Tanács V.B. képviselőjének felhívását a Műemlékfelügyelőség bevonására vonatkozóan nem vettem figyelembe, mivel a létesítmény ideiglenes jellegű, továbbá a hídpillérek nem tekinthetők műemléknek. A város műemlékeit a légvezeték nem érinti, beláthatóságukat nem rontja.
Minthogy a tervekkel szemben közszemlére tétel alatt, sem a bejáráson egyéb észrevétel nem hangzott el, az építési engedélyt megadom.
Ezen határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A fellebbezést a K.P.M. Közúti Főigazgatósághoz kell címezni és két példányban a Győri Közúti Igazgatóságnál kell benyújtani.
Győr, 1964 december 15-én
| Szentes |
Fentiekről értesítést kapnak:
1. Honvédelmi Minisztérium Budapest
2. Építésügyi Minisztérium Budapest
3. Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Budapest
4. B. M. Országos Rendőrfőkapitányság Budapest
5. B. M. Országos Légolt. Par. Budapest
6. Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Budapest
7. Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr
8. Komárom Megyei Tanács V. B. Tatabánya
9. Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat Győr
10. Északdunántuli Áramszolgáltató Vállalat esztergomi Üzletigazgatósága Esztergom
11. Út-Vasuttervező Vállalat Budapest
12. K. P. M. Közúti Igazgatóság Kirendeltsége Esztergom
13. Hídépítő Vállalat Budapest
14. Révkapitányság Esztergom
15. Villamosítási Tröszt Budapest I. Iskola u. 13.
16. Esztergom Városi Tanács V.B. Ép. és Közlekedési osztálya Esztergom
17. B. M. Komáromegyei Rendőrfőkapitányság Tatabánya
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály 4127/1964
4127/1964.
Ügyint: Szederkényi M.
Tárgy: Esztergom Nagy-Duna híd mederpilléreinek megvilágítása építési engedély
K. P. M. Közúti Főigazgatóság
Budapest VII.
Dob u. 75-81.
Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály a KPM. Győri Közúti Igazgatóság 7973/1964 sz. és fenti tárgyú határozatával szemben a törvényes fellebbezési határidőn belül az alábbi fellebbezéssel él.
A Győri Közúti Igazgatóság esztergomi szakaszmérnökségén korábban a mederpillér megvilágításának tervtárgyalásán felvett jegyzőkönyvben az Építési Osztály tiltakozott a megvilágítás tervszerinti kivitele ellen. A jegyzőkönyvben hivatkozott arra, hogy a mederpillérek ugyan nem m emlékek, de a műemlékkörnyezetre való rálátás kedvezőtlenül befolyásolja a tervszerinti kivitelt. Kérte ebben az ügyben a műemléki hatóság bevonását. Mint a határozatból kitűnik, a Műemléki Felügyelőséggel a terveket ennek ellenére sem ismertették.
Tekintve, hogy a tervezett létesítmény városképi szempontból is kifogásolható, feltétlen szükségesnek tartja az Építési Osztály az üggyel kapcsolatban az É. M. területi főépítész véleményének kikérését is.
Fenti indokaim alapján kérem a határozat felfüggesztését mindaddig, amíg a kérelmező a fentiekben említett szakhatóságoknak az építési munkával kapcsolatos véleményét nem szerzi be.
Esztergom, 1965. január 6.
Szabó Sóki László
osztályvezető főmérnök.
Szives tudomásulvétel végett megküldöm:
Schmiedl Ferenc É. M. területi főépítész, Bp. I. Krisztina krt. 99.
Országos Műemléki Felügyelőség, Bp. I. Dísz tér 4-5.
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály 4127/1964
É. M. Országos Műemléki Felügyelőség
Budapest
| Budapest, 1965. március 8. |
Közlekedés.- és Postaügyi Min.
Közuti Főigazgatósága.
Budapest, VII.,
Dob u. 75-81.
/Zsámboki Gábor/
Hivatkozással az 534.242/1965. sz. megkeresésükre és személyes megbeszélésünkre a bemutatott tervekkel kapcsolatban közöljük, hogy a mederpillér megvilágítása ellen a fentiekben bemutatottak alapján műemléki szempontból kifogást nem emelünk.
A terveket kérjük a Területi főépítésznek bemutatni: VÁTERV, I., Krisztina krt. 99.
| dr Borsos Béla s. k. |
A kiadmány hiteléül:
Kismarty-Lechner Gyuláné
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály 4127/1964
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
1922
1930
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
1935
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
1941
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
1945
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő