A pokol fedőneve: Waldsee. Magyar foglyok levelei Auschwitzból

Az Auschwitzból magyarországi rokonokhoz, szeretteikhez küldött Waldsee-levelek elsődleges célja az volt, hogy - hamis látszatot keltve - megnyugtassák az otthon maradottakat, hogy jól vannak, életük nem forog veszélyben. Az SS természetesen szigorú cenzúrát alkalmazott, s ennek egyik jeleként a levelek mindig ceruzával íródtak. Az otthoni címekre, esetleg munkaszolgálatos táborba szóló roppant szűkszavú írásokban a foglyok minden esetben csak a legfontosabb, és pedig mindig pozitív információt közölhettek.

Források

 

1. a+b
Bonyhádi és budapesti lakosok levelezése, Waldsee említésével, 1944. szeptember 26.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.1675.1.

 

2.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.11.

 

3.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.16.

 

4.a+b 
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.25.1.

 

5.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2013.82.2.

 

6.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.574.1.

 

7.a+b+c
A lágerek felszabadulása után a magyar foglyok hazatérése több hónapig is eltarthatott,
a felszabadított raboknak ezalatt lehetőség nyílott levelet írni szülőhazájukba is.
Erről tanúskodik az Auschwitzban, 1945 februárjában magyar fogoly által írott levél.
A küldeményt Láng Irén budapesti, Szív utca 50. sz. alatti lakos címére küldte Schrank Imre,
felszabadult fogoly, az auschwitzi 21. blokk lakója.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.472.1.

 

8.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.811.

 

  

 

Átiratok szövegei:

 

  1.  a + b.

Liebe Schwester!

Bin gesund [und] fühle mich gut Schreibe mir in deutscher Sprache.

Grüsst und Küsst Dich

Viola

 

Kedves Nővérem!

Egészséges vagyok [és] jól érzem magam. Írj nekem németül.

Üdvözöl és csókol,

Violád

 

  1. a + b.

Liebe Schwester!

Ich bin gesund schreibe mir bitte bald in deutscher Sprache.

Ich küsse dich

Manci

 

Drága Nővérem!

Egészséges vagyok. Írj nekem kérlek mihamarabb német nyelven.

Csókollak

Manci

 

  1. a +b.

Liebe Frau!

Ich fühle mich gut. Küsse dich

Feri

 

Drága Feleségem!

Jól érzem magam. Csókol

Feri

 

  1. a + b.

Ich bin gesund und hoffe ich bei euch und alles in Ordnung ist.

Nächtenmals hoffe Ich bei uns mehr schreiben können.

Viele Küsse,

Elemér

 

Legközelebb, remélem, többet tudunk írni.

Sokszor csókol,

Elemér

 

  1. a + b.

Mein lieber Bräutigam

Ich bin glücklich angekommen und bin gesund.

Viele Küsse von Deine

Vera

 

Drága vőlegényem!

Szerencsésen megérkeztem és egészséges vagyok.

Sok csók a Te

Verádtól

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 08.

1918

A nyugati fronton megindul az antant utolsó – őszig elhúzódó – támadása, mely eldöntötte az I. világháború kimenetelét.Tovább

1940

Az angliai csata kezdete.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő