Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

Források

1. Kiegészítő egyezmény a szovjet szakemberek küldéséről

1949. augusztus

 

011290130. sz. rendelés

 

Kiegészítő Egyezmény.

 

Moszkva.

 

Az

13. §-ának alapján a Szovjetunió kohóipari minisztériuma, továbbiakban vezérszállító, összuniói export-import társulat Technoexport, Moszkva egyoldalról és a Magyar Népköztársaság Nehézipari Minisztériuma Budapest másik oldalról között a következő megegyezés történt a vezérszállító részéről elvégzendő műszaki segítség kérdésében a vezérrendelőnek.

A munkálatok értéke.

1. §

A munkálatok értéke, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1,2 és 8 §-aiban foglaltatnak kétszázháromezer háromszázötven (203 350) amerikai dollárt tesz ki.

Ebből:

1./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a szerint megfelelően a jelen megegyezés 2. §-ban leírt skála szerint (1. sz. melléklet) tízezerháromszáz (10 300) amerikai dollár.

2./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a alapján a jelen szerződés 3. §-ának feltételei szerint hatezerötven (6050) amerikai dollár

3./ Az 1949. július 26-i szerződés 2. §-ának 3. pontja alapján száznyolcvanhétezer (187 000) amerikai dollár.

 

Szakemberek fizetése

2. §

A vezérrendelő fizet a versenyszállító szakembereknek, akik Magyarországra kiküldve műszaki segélynyújtás és egyéb munkák elvégzésére, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1. és 2. §-iban vannak lefektetve a következő bérskála szerint:

  •                         Főmérnök                                - 450 amerikai dollár havonta,
  •                         Csoportmérnök                      - 350       ″           ″         ″
  •                         Vezetőmérnök                         - 300       ″           ″         ″     
  •                         Mérnök                                      - 275       ″           ″         ″
  •                         Technikus /mester/                 - 250       ″           ″         ″

A fenti bérskála napidíjas elszámolásban lesz alkalmazva (1:30) havidíj minden teljes vagy nem teljes napért, amelyet a vezérszállító szakemberei mindegyike Magyarországon vagy útban tölt el.

Ezen kívül a vezérrendelő megtéríti a vezérszállítónak az útiköltséget, podgyász szállítását, szállodai költségeket, amelyek összefüggésben vannak a Magyarországra vezényelt szovjet szakemberek áthelyezésével.

3. §

A vezérrendelő fizetésen kívül, amelyek jelen egyezmény 2. §-ban vannak elfogadva a Magyarországra vezényelt szovjet szakembereknek kiszállítási napidíjat fizet és lakáspénzt magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank árfolyama szerint a jelen egyezmény 1. §-ban rögzített bérskála 50. §-ának megfelelően, úgyszintén megfizeti az utazási költségeket, podgyász szállítási árát szállodai költségeket, az orosz szakembereknek Magyarországról Szovjetunióba való átutazásával kapcsolatban.

4. §

A szolgálatért járó fizetés, amelyet vezérszállító kap jelen egyezmény 1. §-a és a 3 pontjának megfelelően a vezérrendelőtől, az 1947. július 15-i a Szovjetunió és a Magyar Köztársaság közötti áruforgalomra vonatkozó és az ezt követő egyezményeknek megfelelően. Ezek a kifizetések a vezérrendelő által a Nemzeti Bank útján történnek az 5 példányban amerikai dollárokban kiállított számlák benyújtását követő 10 napon belül, sürgönyi átutalással a Szovjetunió állami bankjának Moszkva a Technoexport javára vagy rendeltetése szerint.

5. §

A tervezési feladatok elvégzéséért jelen egyezmény 1. §-ának 3 pontjának megfelelően a számlákat a Technoexport nyújtja be, és a vezérrendelő által a következő elosztásben lesz kifizetve:

40%-a

Ezen munkák értékének 20 nap leforgása alatt, jelen egyezmény aláírásától számítva,

50%-a

Ezen munkák értékének 20 nappal azután, miután a tervezési feladat át lesz nyújtva a vezérszállító által Moszkvában a vezérrendelőnek.

10%-a

Ezen munkálatok értékének 20 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, a amikor a vezérrendelő jóváhagyja a tervezési feladatot.

6. §

A vezérszállító szakembereinek napi küldetési és lakásdíjának kifizetése jelen egyezmény 1. §-a 2. pontjának megfelelően a vezérrendelő által történik magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank amerikai árfolyam alapján átutalva a Szovjetunió állami bankjának Moszkvában a Technoexport javára, vagy annak rendeltetése szerint 10 nap leforgása alatt, miután a Technoexport, vagy utasítása szerint az ő nevében a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi követe a vezérrendelőnek amerikai dollárban kiírt számlákat átnyújtotta.

A szakemberek munkáinak számláit amerikai dollárokban és forintokban kiszámítva a Technoexport vagy annak megbízása alapján a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi megbízottja állítja ki minden hó 5.-én, amelyért jár a fizetési összeg a Magyarországon tartózkodó, vagy útban lévő szakemberek számának megfelelően ezen időszak alatt a Technoexport adatai szerint.

Az amerikai dollárokban és forintokban számított fizetéseinek végelszámolása a vezérszállító szakembereinek munkája után a Magyarországon elvégzett és befejezett munkát követő 20 nap leforgása alatt történik oly módon, hogy a vezérrendelőnek át lesz nyújtva a végelszámolás és mellékelve lesz a vezérrendelő által igazolt napok száma, amelyet a szovjet szakemberek a magyar köztársaságban töltöttek.

Az leszámolási összeg, amelyek a felek bármelyikének jár a végelszámolás alapján amerikai dollárokban a klíring számlára lesz írva. Azon összeg, amely a felek bármelyikének az elszámolás alapján a magyar forintokban a másik fél által annak megfelelően a Magyar nemzeti Bankban a vezérrendelő számlájára lett befizetve, vagy a Szovjetunió állami bankjának a Technoexport számlájára.

7. §

Az összes költségek, amelyek jelen egyezmény és az 1949. július 26-i szerződéssel vannak kapcsolatban és Magyarország területén történtek a vezérrendelő által lesz kifizetve, a Szovjetunió területén pedig a vezérszállító költségére.

8. §

Az összes többi kérdésben az 1949. július 26-i szerződés feltételei lesznek érvényben.

9. §

Jelen kiegészítő egyezmény négy orosznyelvű példányban van aláírva, amiből két példány a vezérrendelő számára, egy a vezérszállító és egy a Technoexport számára.

10. §

A felek jogcíme:

Vezérszállító               - a Szovjetunió Kohóipari Minisztériuma Moszkva, Nogin-tér

Technoexport             - Moszkva

utca 21.

Vezérrendelő               - Magyar Köztársaság Nehézipari Minisztériuma, Budapest, NIKEX-Budapest, Dorottya u. 6.

11. §

Jelen szerződés négy oldalból áll és 1. és 2. sz. mellékletekkel bír, két oldalból, amelyek elválaszthatatlan részét képezik

 

A SZOVJETUNIÓ KOHÓIPARI                           A MAGYAR NÉPI KÖZTÁRSASÁG

            MINISZTÉRIUMA                                      NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUMA

 

TECHNOEXPORT                                                              NIKEX

[1949. augusztus]

 

Jelzet: MOL XXIX-F-4. 2. d. 11. t. - Magyar Országos Levéltár. Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat.


Ezen a napon történt november 16.

1919

Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre.

1958

Megkezdődik az 1956-os forradalom utáni első országgyűlési választás.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők