Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

Források

1. Kiegészítő egyezmény a szovjet szakemberek küldéséről

1949. augusztus

 

011290130. sz. rendelés

 

Kiegészítő Egyezmény.

 

Moszkva.

 

Az

13. §-ának alapján a Szovjetunió kohóipari minisztériuma, továbbiakban vezérszállító, összuniói export-import társulat Technoexport, Moszkva egyoldalról és a Magyar Népköztársaság Nehézipari Minisztériuma Budapest másik oldalról között a következő megegyezés történt a vezérszállító részéről elvégzendő műszaki segítség kérdésében a vezérrendelőnek.

A munkálatok értéke.

1. §

A munkálatok értéke, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1,2 és 8 §-aiban foglaltatnak kétszázháromezer háromszázötven (203 350) amerikai dollárt tesz ki.

Ebből:

1./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a szerint megfelelően a jelen megegyezés 2. §-ban leírt skála szerint (1. sz. melléklet) tízezerháromszáz (10 300) amerikai dollár.

2./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a alapján a jelen szerződés 3. §-ának feltételei szerint hatezerötven (6050) amerikai dollár

3./ Az 1949. július 26-i szerződés 2. §-ának 3. pontja alapján száznyolcvanhétezer (187 000) amerikai dollár.

 

Szakemberek fizetése

2. §

A vezérrendelő fizet a versenyszállító szakembereknek, akik Magyarországra kiküldve műszaki segélynyújtás és egyéb munkák elvégzésére, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1. és 2. §-iban vannak lefektetve a következő bérskála szerint:

  •                         Főmérnök                                - 450 amerikai dollár havonta,
  •                         Csoportmérnök                      - 350       ″           ″         ″
  •                         Vezetőmérnök                         - 300       ″           ″         ″     
  •                         Mérnök                                      - 275       ″           ″         ″
  •                         Technikus /mester/                 - 250       ″           ″         ″

A fenti bérskála napidíjas elszámolásban lesz alkalmazva (1:30) havidíj minden teljes vagy nem teljes napért, amelyet a vezérszállító szakemberei mindegyike Magyarországon vagy útban tölt el.

Ezen kívül a vezérrendelő megtéríti a vezérszállítónak az útiköltséget, podgyász szállítását, szállodai költségeket, amelyek összefüggésben vannak a Magyarországra vezényelt szovjet szakemberek áthelyezésével.

3. §

A vezérrendelő fizetésen kívül, amelyek jelen egyezmény 2. §-ban vannak elfogadva a Magyarországra vezényelt szovjet szakembereknek kiszállítási napidíjat fizet és lakáspénzt magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank árfolyama szerint a jelen egyezmény 1. §-ban rögzített bérskála 50. §-ának megfelelően, úgyszintén megfizeti az utazási költségeket, podgyász szállítási árát szállodai költségeket, az orosz szakembereknek Magyarországról Szovjetunióba való átutazásával kapcsolatban.

4. §

A szolgálatért járó fizetés, amelyet vezérszállító kap jelen egyezmény 1. §-a és a 3 pontjának megfelelően a vezérrendelőtől, az 1947. július 15-i a Szovjetunió és a Magyar Köztársaság közötti áruforgalomra vonatkozó és az ezt követő egyezményeknek megfelelően. Ezek a kifizetések a vezérrendelő által a Nemzeti Bank útján történnek az 5 példányban amerikai dollárokban kiállított számlák benyújtását követő 10 napon belül, sürgönyi átutalással a Szovjetunió állami bankjának Moszkva a Technoexport javára vagy rendeltetése szerint.

5. §

A tervezési feladatok elvégzéséért jelen egyezmény 1. §-ának 3 pontjának megfelelően a számlákat a Technoexport nyújtja be, és a vezérrendelő által a következő elosztásben lesz kifizetve:

40%-a

Ezen munkák értékének 20 nap leforgása alatt, jelen egyezmény aláírásától számítva,

50%-a

Ezen munkák értékének 20 nappal azután, miután a tervezési feladat át lesz nyújtva a vezérszállító által Moszkvában a vezérrendelőnek.

10%-a

Ezen munkálatok értékének 20 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, a amikor a vezérrendelő jóváhagyja a tervezési feladatot.

6. §

A vezérszállító szakembereinek napi küldetési és lakásdíjának kifizetése jelen egyezmény 1. §-a 2. pontjának megfelelően a vezérrendelő által történik magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank amerikai árfolyam alapján átutalva a Szovjetunió állami bankjának Moszkvában a Technoexport javára, vagy annak rendeltetése szerint 10 nap leforgása alatt, miután a Technoexport, vagy utasítása szerint az ő nevében a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi követe a vezérrendelőnek amerikai dollárban kiírt számlákat átnyújtotta.

A szakemberek munkáinak számláit amerikai dollárokban és forintokban kiszámítva a Technoexport vagy annak megbízása alapján a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi megbízottja állítja ki minden hó 5.-én, amelyért jár a fizetési összeg a Magyarországon tartózkodó, vagy útban lévő szakemberek számának megfelelően ezen időszak alatt a Technoexport adatai szerint.

Az amerikai dollárokban és forintokban számított fizetéseinek végelszámolása a vezérszállító szakembereinek munkája után a Magyarországon elvégzett és befejezett munkát követő 20 nap leforgása alatt történik oly módon, hogy a vezérrendelőnek át lesz nyújtva a végelszámolás és mellékelve lesz a vezérrendelő által igazolt napok száma, amelyet a szovjet szakemberek a magyar köztársaságban töltöttek.

Az leszámolási összeg, amelyek a felek bármelyikének jár a végelszámolás alapján amerikai dollárokban a klíring számlára lesz írva. Azon összeg, amely a felek bármelyikének az elszámolás alapján a magyar forintokban a másik fél által annak megfelelően a Magyar nemzeti Bankban a vezérrendelő számlájára lett befizetve, vagy a Szovjetunió állami bankjának a Technoexport számlájára.

7. §

Az összes költségek, amelyek jelen egyezmény és az 1949. július 26-i szerződéssel vannak kapcsolatban és Magyarország területén történtek a vezérrendelő által lesz kifizetve, a Szovjetunió területén pedig a vezérszállító költségére.

8. §

Az összes többi kérdésben az 1949. július 26-i szerződés feltételei lesznek érvényben.

9. §

Jelen kiegészítő egyezmény négy orosznyelvű példányban van aláírva, amiből két példány a vezérrendelő számára, egy a vezérszállító és egy a Technoexport számára.

10. §

A felek jogcíme:

Vezérszállító               - a Szovjetunió Kohóipari Minisztériuma Moszkva, Nogin-tér

Technoexport             - Moszkva

utca 21.

Vezérrendelő               - Magyar Köztársaság Nehézipari Minisztériuma, Budapest, NIKEX-Budapest, Dorottya u. 6.

11. §

Jelen szerződés négy oldalból áll és 1. és 2. sz. mellékletekkel bír, két oldalból, amelyek elválaszthatatlan részét képezik

 

A SZOVJETUNIÓ KOHÓIPARI                           A MAGYAR NÉPI KÖZTÁRSASÁG

            MINISZTÉRIUMA                                      NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUMA

 

TECHNOEXPORT                                                              NIKEX

[1949. augusztus]

 

Jelzet: MOL XXIX-F-4. 2. d. 11. t. - Magyar Országos Levéltár. Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat.


Ezen a napon történt augusztus 16.

1945

Mindszenty József esztergomi érseki kinevezése, aki hamarosan vezéralakjává vált a kommunistákkal való együttműködés ellenzőinek.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Stefan Zweig osztrák író szerint az első világháború előtti időszak a biztonság aranykora volt, ahol senki sem tartott háborúktól, forradalmaktól, erőszakos változásoktól. „Az ész korszakában képtelenségnek tűnt minden radikalizmus, minden erőszak” – írta visszaemlékezéseiben. Bár ez kétségtelenül idealizáló és utólagosan visszavetített kép, mégis kijelenthetjük: az első világháború brutalitásai nyomán bizonyosodott be leginkább, mennyire utópisztikus elképzelés volt, hogy a modernség előrehaladása az erőszak visszaszorulását eredményezi. A mérhetetlen rombolás, pusztítás mellett a totálissá vált első világháború egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az emberi élet értékének elképesztő leértékelődése volt. A háborús erőszak-tapasztalat hozzájárult a gátlások leépüléséhez, a mindennapi életben tapasztalható erőszak terjedéséhez, továbbá a politikai kultúra militarizálásához. A háborús, illetve tágabb értelemben a politikai erőszak kérdése ennek ellenére hosszú ideig a történettudomány perifériáján helyezkedett el, és csak az utóbbi évtizedek kutatásai irányították rá a figyelmet.

1918 után Közép- és Kelet-Európában egymással rivalizáló szélsőségek léptek színre, forradalmak és ellenforradalmak váltották egymást. Magyarországon 1919. március 21-étől néhány hónapig az ún. vörösterror, majd a Tanácsköztársaság leverését követően a fehérterror tombolt. Közben az ország nagy részét idegen csapatok szállták meg; a román hadsereg egy időre Budapestet is elfoglalta, és egész Győrig nyomult előre.

A második világháború az elsőt is jócskán felülmúlta a pusztítás mértékét és brutalitását illetően. Civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok, egész népcsoportok elüldözésére vagy kiirtására irányuló törekvések, valamint a hatmillió európai, zsidó származású áldozatot követelő holokauszt fémjelzik e tragikus történelmi időszakot. A Magyarországon 1944. október 16-án hatalomra került Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma állami szintre emelte a terrorizmust, a rablást, kínzást, erőszakot, az extrém kegyetlenséget.

A német megszállást és a nyilas terrort néhány év elteltével újabb totális diktatúra követte Magyarországon. A Vörös Hadsereg támogatásával hatalomra került Rákosi-rendszer elsősorban az államvédelmi hatóság segítségével tartotta állandó rettegésben a társadalmat. Ideológiai megfontolásokból tömegesen vetettek ártatlan személyeket börtönbe, a koncepciós perekben halálra ítéltek száma pedig meghaladta a százat.

Az ArchívNet idei 1–2. összevont számának fő témája: „Politikai erőszak a 20. századi magyar történelemben”. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt évszázad magyar történelmének különböző korszakaiban miként és milyen formában nyilvánult meg a politikai erőszak, milyen erőszak-tapasztalatokról tanúskodnak a fennmaradt levéltári iratok. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 1-es szám 2018. április 6-án, míg a 2-es szám 2018. április 27-én jelenik meg.

Budapest, 2018. április 6.
A szerkesztők