Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

3. Sebestyén János kormánybiztos feljegyzése Szobek András külkereskedelmi miniszternek

1953. január 19.

 

                                                                                                   Budapest, 1953.január 19.

 

Feljegyzés

elvtársnak

A Sztálin Vasmű tervezésével, szerelésével és üzembe helyezésével kapcsolatos szovjet szakértők kérdéséről

A szovjet-magyar hosszúlejáratú szerződésben a Szovjetunióból Magyarországra jövő szakértőkre a következő szerződés pontok állnak:

Jegyzék

A Magyar Népköztársaságba műszaki segítségnyújtás céljából küldendő szakértőkről

Szakemberek száma és szakiránya

Teljesítés határideje

Két szakember a nagyolvasztók, martinkemencék és kokszoló kemencék építésénél nyújtandó konzultációra 10 hónapig terjedő időszakra.

Egyiket sem kaptuk meg. Mindkettő azonnal szükséges lenne.

 

 

1952-1953 év

Egy szakértő, löszös talajon létesítendő ipari építményekkel kapcsolatos konzultációra 3 hónapig terjedő időszakra

Megkaptuk.

 

1952. I. negyed

 

Két szakértő erőátviteli hálózatok és távfűtés tervezésével és létesítésével kapcsolatos konzultáció céljára 3 hónapig terjedő időszakra.

A távfűtő szakértőt megkaptuk.

A másikat még nem.

 

 

1952. I. negyed

Egy szakértő a Dunai Vasmű építkezéséhez tervezői felügyeletet gyakorlás céljából 2 év időtartamra.

Az ősszel 3 hónapig nálunk volt, majd hazautazott és még nem jött vissza.

Máris sürgős szükség lenne rá.

 

1952-1954. év

Ezen kívül tartalmazza még a hosszúlejáratú szerződés a gépi berendezések után „Megjegyzés" rovatának 4./ pontja a következőket:

„4./ A gépi felszerelések szerelési vezetése és a vállalatok üzembe helyezésénél és beindításánál nyújtandó műszaki segítségnyújtás a felek megegyezése szerinti terjedelemben és határidőkkel eszközöltetik."

Ezzel kapcsolatosan eddig már kértük október 29-én 2717 sz. levelünkben

, hogy

1./ a tömörítő-művel kapcsolatosan az üzembe helyezéshez küldjenek ki 1953 áprilisában 6 hónapi időtartamra egy tömörítő-művi szakembert,

2./ az automatika, mérő és ellenőrző készülékek felszerelésére ugyancsak 1953 áprilisában 6 hónapra 1 szakembert.

Ezen kívül nemrégiben kértük 1953. I. negyedére az érctéri óriási daru szereléséhez és üzembe helyezéséhez egy mechanikai és egy villamos szerelő kiküldését, minthogy a kérdéses daru komplex szállítások keretében Német Demokratikus Köztársaságból került leszállításra természetesen ugyanonnan való szerelőket is kértünk.

Fentieken kívül szükségünk van még:

1./

Egy vezető szerelőre a turbófúvóhoz

1953. április

1953. június között

 

 

 

2./

Egy-egy gépészeti és villamos vezető szerelőre vagy technikusra, vagy mérnökre a nagyolvasztóhoz tartozó gépek szerelése vonalán

 

 

1953. március-július között.

 

 

 

3./

Egy-egy mechanikai és villamos vezető szerelőre vagy technikusra vagy mérnökre a martinüzemhez tartozó gépek szerelése vonalán

 

 

1953. május-szeptember

 

 

 

4./

Egy vezető szerelőre, vagy technikusra, vagy mérnökre kokszolóműhőz szállítandó berendezések szerelésére

 

1953. július-október

 

 

 

5./

Egy nagyolvasztó technológus mérnökre az I. sz. nagyolvasztó indítása és üzembe helyezése tartamára

 

1953. május-október

 

 

 

6./

Egy martinász technológus mérnökre a martinüzem pakura tüzeléssel való üzembe helyezésének időtartamára

 

1953. július-december

 

 

 

7./

Egy kokszoló technológus szakemberre az I. sz. kokszoló battéria üzembe helyezéséhez

1953. augusztus-

1954. május

 

 

 

8./

Egy szénmosó és egy szénflotáló technológus szakemberre a szénmosó üzembe helyezésének időtartamára

1953. december-

1954. május

 

 

 

9./

Egy kokszvegyész technológus szakemberre a vegyiüzemek üzembe helyezésének időtartamára

1954. február-július

 

Kérem, hogy Szobek elvtárs a már eddig is kért t szakembereket legyen szíves megsürgetni, a többieket pedig, akiket jelen feljegyzésben specifikáltam, szíveskedjék megkérni.

                                                                                              Sebestyén János

Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

Ezen a napon történt május 21.

1941

Megtartotta alakuló ülését a Népfőiskolai Tanács (KALOT, KIE, Ke-resztyén Leányegyesületek és a KALÁSZ). Itt fogalmazták meg a nép-...Tovább

1942

A 3050/1942. M.E. sz. r. „igen jelentős állomása és újabb kiinduló-pontja volt az ifjúságra is nehezedő és egyre fokozódó politikai nyo-...Tovább

1979

Az Óbudai temetőben Bibó István temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mond beszédet. Ezt az alkalmat lehet tekinteni a demokratikus...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők