Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

6. Minisztériumi beszámoló a szovjet szakértők munkájának hasznosításáról

1953. december 15

 

Kohó- és Gépipari Minisztérium

Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya

Szele Mihály elvtársnak

Budapest

                                                                                                          1953. dec[ember]15

Szovjet szakértők munkájának hasznosítása.

Megbeszélésnek megfelelően az alábbiakban megküldjük a szovjet szakértők legutóbbi időre vonatkoztatott tevékenységétől készült összefoglalót.

1./ Bunyajev elvtárs a 011606 sz. szerződés, illetve az azt kiegészítő 011606/2 sz. szerződés alapján 1954. IX. 15.-ig tartózkodik nálunk. A szovjet generáltervező részéről van kiküldve, feladata a magyar főtervező tervezési munkájának felügyelete.

A nagyolvasztó indításával kapcsolatos még hátralévő munkáknak időre történő előkészítésének megtervezésével foglalkozott tételesen. Áll ez különösen az erőmű és a turbófuvó vonalán.

Szorgalmazta a nagyolvasztóhoz tartozó apró hátralévő munkáknak tételes, 100%-os előírás szerinti kivitelezését. Foglalkozott a kokszoló-mű indításához szükséges hengerelt áruhiány következtében előállott új helyzet tisztázásával.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

2./ Boklag elvtárs a 011606/1. sz. kiegészítő szerződés alapján, előreláthatólag 1954. III. 8-ig tartózkodik nálunk, mint a GIPROKOKSZ tervezőintézet kiküldöttje. Feladata a kokszolóműi tervezési felügyelete és a tervezési művezetés ellátása.

A kokszoló szénelőkészítési részének, továbbá 1. sz. blokkjának és a vegyi részek építkezési részének a műszaki terveknek megfelelő kivitelezését ellenőrizte.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött. 

3./ Vaszilevszky elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján egyelőre 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma.

Közreműködött a kokszolónál lévő helyzet feltárásában, Úgy a hengerelt áru, mint a szerelések kérdésének tisztázásában. A kokszolóhoz szükséges magyar gyártású berendezéseket a gyártó üzemekben tételesen ellenőrizte a műszaki előírások betartását illetően.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

4./ Kurennov elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján előreláthatólag 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma. Feladata az I. sz. nagyolvasztó és a Martin acélmű indítási minimumának tisztázása és lerögzítése.

A nagyolvasztóval kapcsolatos brigád- és operatív értekezleteken valamint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten rendszeresen közreműködött. A nagyolvasztó közeli indításával kapcsolatosan a kivitelezés kérdéseivel tételesen foglalkozott.

5./ Dachnovszky elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk megindításáig tartózkodik nálunk. Feladata az I. sz. kokszolóblokk beindítási munkáinak irányítása.

Az I. sz. blokk hátralévő munkáinak tételes ellenőrzését végezte és a II. sz. blokk előkészítő munkáival foglalkozott.

A magyar ipar által gyártott berendezésekkel a gyártó helyeken minőség szempontjából foglalkozott.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

6./ Sirin elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk beindításáig tartózkodik nálunk. Sirin elvtárs a kemence építésének helyszíni ellenőrzésével tételesen foglalkozott.

7./ Tulin elvtárs a turbófuvó meghibásodásával kapcsolatos kijavítási munkálatokat ellenőrizte nagy lelkiismeretességgel úgy a Láng-gyárban, mint a helyszínen Tevékenységének is betudható a hiba viszonylag gyors kijavítása. Így remélhető, hogy a turbófuvó teljes agregátjának a működése az előírásoknak megfelelően most már nem fog akadályokba ütközni.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

8./ Tyelezsenkó elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján tartózkodik nálunk. Feladata az egész műre vonatkoztatva mérő-ellenőrző (KIP) műszerekkel kapcsolatos kérdések.

A Sztálin Vasmű központi mérő ellenőrző berendezéseinek központi szervezete kialakításával, s ezzel kapcsolatos kérdéseknek tisztázásával foglalkozott. A nagyolvasztóhoz tartozó központi ellenőrző berendezéseknél a szerelő létszám munkáját ellenőrizte, melyet mennyiségileg nagyon kevésnek talált. A megbeszéléseken részvett. [Utóbbi mondat tollal írva.]

                                                                                              Enghy             Névi

 

Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

Ezen a napon történt augusztus 16.

1945

Mindszenty József esztergomi érseki kinevezése, aki hamarosan vezéralakjává vált a kommunistákkal való együttműködés ellenzőinek.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Stefan Zweig osztrák író szerint az első világháború előtti időszak a biztonság aranykora volt, ahol senki sem tartott háborúktól, forradalmaktól, erőszakos változásoktól. „Az ész korszakában képtelenségnek tűnt minden radikalizmus, minden erőszak” – írta visszaemlékezéseiben. Bár ez kétségtelenül idealizáló és utólagosan visszavetített kép, mégis kijelenthetjük: az első világháború brutalitásai nyomán bizonyosodott be leginkább, mennyire utópisztikus elképzelés volt, hogy a modernség előrehaladása az erőszak visszaszorulását eredményezi. A mérhetetlen rombolás, pusztítás mellett a totálissá vált első világháború egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az emberi élet értékének elképesztő leértékelődése volt. A háborús erőszak-tapasztalat hozzájárult a gátlások leépüléséhez, a mindennapi életben tapasztalható erőszak terjedéséhez, továbbá a politikai kultúra militarizálásához. A háborús, illetve tágabb értelemben a politikai erőszak kérdése ennek ellenére hosszú ideig a történettudomány perifériáján helyezkedett el, és csak az utóbbi évtizedek kutatásai irányították rá a figyelmet.

1918 után Közép- és Kelet-Európában egymással rivalizáló szélsőségek léptek színre, forradalmak és ellenforradalmak váltották egymást. Magyarországon 1919. március 21-étől néhány hónapig az ún. vörösterror, majd a Tanácsköztársaság leverését követően a fehérterror tombolt. Közben az ország nagy részét idegen csapatok szállták meg; a román hadsereg egy időre Budapestet is elfoglalta, és egész Győrig nyomult előre.

A második világháború az elsőt is jócskán felülmúlta a pusztítás mértékét és brutalitását illetően. Civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok, egész népcsoportok elüldözésére vagy kiirtására irányuló törekvések, valamint a hatmillió európai, zsidó származású áldozatot követelő holokauszt fémjelzik e tragikus történelmi időszakot. A Magyarországon 1944. október 16-án hatalomra került Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma állami szintre emelte a terrorizmust, a rablást, kínzást, erőszakot, az extrém kegyetlenséget.

A német megszállást és a nyilas terrort néhány év elteltével újabb totális diktatúra követte Magyarországon. A Vörös Hadsereg támogatásával hatalomra került Rákosi-rendszer elsősorban az államvédelmi hatóság segítségével tartotta állandó rettegésben a társadalmat. Ideológiai megfontolásokból tömegesen vetettek ártatlan személyeket börtönbe, a koncepciós perekben halálra ítéltek száma pedig meghaladta a százat.

Az ArchívNet idei 1–2. összevont számának fő témája: „Politikai erőszak a 20. századi magyar történelemben”. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt évszázad magyar történelmének különböző korszakaiban miként és milyen formában nyilvánult meg a politikai erőszak, milyen erőszak-tapasztalatokról tanúskodnak a fennmaradt levéltári iratok. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 1-es szám 2018. április 6-án, míg a 2-es szám 2018. április 27-én jelenik meg.

Budapest, 2018. április 6.
A szerkesztők