Sikertelen támadás a dohányzók ellen

Az Országos Füstmentes Egyesület a rendszerváltás előtt

„A dohányzók közvetve vagy közvetlenül nagyon sok ártalmat okoznak a társadalomnak. Szennyezik a levegőt, rossz példát mutatnak a felnövekvő generációnak. Gyenge akaratú em-berek, a szenvedély rabjai. Az ilyen emberek más területen is lazább erkölcsi felfogást enged-nek meg maguknak. Villamos és autóbusz megállókban valóságos szemétdombot alakítanak ki az eldobott cigaret-tavégekkel, végül és elsősorban saját egészségüket is károsítják, nem szólva terhes anyák fele-lőtlenségéről, akik veszélyeztetik ártatlan magzataikat a nikotin méreggel.”

Források  

Az Országos Füstmentes Egyesület tevékenységéről

a.

Interjú Illyésné Gyenizse Erzsébettel a Petőfi Rádióban az Országos Füstmentes Egyesületről
Elhangzott 1988. április 8-án „Egészségünkért" című műsorban

Bevezető:A hallgatók nagy része már bizonyára hallotta vagy olvasta, hogy fél évvel ezelőtt megalakult az Országos Füstmentes Egyesület. Az Egyesület kezdeményezőjét, szervezőjét és titkárát, Illyésné Gyenizse Erzsébetet kérdezem:

 

Mi volt az előzménye az Egyesület alakulásának és hogyan történt a szervezés?

Soha nem szerettem a dohányfüstöt, de 25 éve, mivel vezető beosztásom miatt gyakori értekezletek résztvevője voltam, rosszulléteket okozott. Eleinte csak légszomjjal küzdöttem dohányfüstben, később heves szívdobogással járó rohamokat kaptam. Ezért jogos önvédelemből csatlakoztam a dohányzás korlátozásáért küzdők megmozdulásaihoz, de legfőképpen személyes meggyőzéssel próbáltam tevékenykedni. Ez azonban szélmalom-harcnak bizonyult, mert „remete-küzdelmem" elszigetelt maradt. Családomban senki nem dohányzik, így kizárólag a munkahelyi dohányfüst okozta a rosszulléteket, az idők folyamán kialakult szív- és keringési betegséget.

Az Alkotmány szerint az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez. Aki ezt nem biztosítja, az összeütközésbe kerül az Alkotmány előírásaival. A dohányosok ezt folytonosan megsértik, mert a nemdohányzók egészségét is veszélyeztetik.

1975-ben csatlakoztam egy szervezett mozgalomhoz, amely [az] idők során nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, mert nem törekedett a tömegbázis létrehozására.

Kiterjedt levelezést folytattam főhatóságok és országos intézmények vezetőivel. Az első igazán konkrét támogatást az Országos Egészségnevelési Intézet főigazgató főorvosától, dr. Botta Ádámtól kaptam, aki tevékenységem alapján az 1987. április 28-án kelt levelében buzdított az Egyesület alapítására, támogatását ígérve. Ennek alapján már május 5-én beadhattam kérelmem az egészségügyi miniszterhez, csatolva 169 fő komoly szándékú előzetes belépési nyilatkozását, köztük volt egy jogi személy, a Hírnök Marketing Kisszövetkezet.

A miniszteri engedélyben a szervezésre vonatkozóan az országos jelleg is engedélyezésre került. Az előszervezés során jogi személyként csatlakozott az Országos Egészségnevelési Intézet és a Kunadacs Község Tanács[a], a „Füstmentes Falu" országos címért küzdő kollektíva.

Mikor volt az alakuló közgyűlés és a nyilvántartásba vétel után milyen célokkal kezdték meg tevékenységüket?

1987. október 10-én alakult meg az Egyesület. Az állami törvényességi felügyeletet ellátó Egészségügyi Minisztérium november 17-én vette nyilvántartásba az Egyesületet, ezzel törvényesen is megkezdte működését.

Az Egyesület az egészségmegőrzés társadalmi programja dohányzással kapcsolatos célkitűzéseit kívánja támogatni, ezen belül az egyén egészségének védelmét és az egészséges, tiszta levegő megteremtését, megőrzését. Arra törekszünk, hogy hazánkban az ezredfordulóig a dohányzók száma 4 millióról 2 millióra csökkenjen.

Munkánk irányelvei:
  • a rászokás megelőzése
  • a passzív dohányzók védelme
  • a leszokáshoz segítségnyújtás.

Előmozdítja továbbá tagjai szabadidejének kulturált, füstmentes környezetben való eltöltését, a helyi csoportok tapasztalatcseréjét, figyelemmel az emberi kapcsolatok és barátságok kialakítására, stb.

Az eltelt időszakban milyen segítséget kaptak a fenti célok eléréséhez és további jogi személyek kapcsolódtak-e az Egyesülethez?

A tevékenységünkhöz a legtöbb segítséget az Országos Egészségnevelési Intézet főigazgatójától kaptuk, az Intézetben működhettünk, itt tarthatjuk üléseinket, az Intézet szakemberei is segítik munkánkat.

1987. évben és az idén is jelentős anyagi támogatást nyújtott. Pénzügyi támogatást kaptunk az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságtól, az Állami Ifjúsági és Sporthivataltól, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől is.

A Magyar Rádió, a Magyar Ifjúság, az országos napilapok és az egyházi hetilapok segítették elő, hogy országszerte megismerjék munkánkat, ezzel elősegítették tagtoborzásunkat.

Az országgyűlési képviselők közül Bánffy György színművész alapító tagunk. Dr. Mezey Károly főorvos, szabolcsi képviselő a megyében népszerűsíti az Egyesületet, Tóth Istvánné kiskunhalasi képviselő választókörzetében, Szirtesné dr. Tomsits Etelka a VIII. kerületben nyújt támogatást.

Kezdeményezésünkre a Taverna Belvárosi Vendéglátó Vállalat Kismester étterme minden szerdán füstmentesen üzemel és a Márka étterem vasárnap kivételével minden nap tiszta levegővel várja a füstmentes környezetet igénylőket. Több sikeres rendezvényünk volt már ezekben az éttermekben.

Munkánkhoz kapcsolódtak még jogi személyként: az Állami Biztosító, a szükséges sokszorosítási és nyomdai munkákat végzi, amely jelentős támogatás. A PÁVA Ruhagyár az ország első füstmentes gyáraként csatlakozott hozzánk, ezen belül a Kongresszus Brigád is. A gyári Vöröskereszt alapszervi titkára, Hadar Alfonzné kezdeményezésére a Vöröskereszt XXII. kerületi Vezetőség titkára, Kovács Józsefné példaadóan szervezte a kerületben működő 44 alapszervezet kollektíváit sorainkba. Belépett az Állami Ifjúsági és Sporthivatal is. A Tétényi úti Kórház és Rendelőintézet dolgozóinak jelentős része belépett. Felhívást küldtek a XXI. kerületi Vöröskereszt aktivistáinak és gazdasági vezetőinek a „Füstmentes munkahely" mozgalom érdekében.

Az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet és a Fővárosi János Kórház és Rendelőintézet is csatlakozott. A vidéki intézmények közül elsőként csatlakozott a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, amelyben régi hagyományai vannak a dohányzás elleni küzdelemnek. Dr. Tar Ágnes körzeti orvos a kiskunhalasi VII. körzetben több száz tagot szervezett.
Jelenleg tizenegy jogi személy tagként segíti munkánkat.

Mit tart az eddigi legnagyobb elismerésnek és milyen újabb kezdeményezésekkel segítik az egészségmegőrzés társadalmi programját?

Legnagyobb elismerésnek tartom, hogy elkötelezett dohányzás elleni munkásságomért Csehák Judit miniszter asszony meghívott az Országos Egészségvédelmi Tanács tagjai sorába. Ezzel a megtiszteltetéssel biztosítékot látok arra, hogy a dohányzás csökkentésének országos célkitűzéseit Egyesületünk is elősegíti.

Fontos feladat az ifjúság körében a rászokás megelőzése, középiskolákban a „Füstmentes iskola" mozgalom kiszélesítése. Az Egressy Gábor Műszeripari Szakközépiskolában Nagy László tanár kezdeményezésére Méhész Lajos állami díjas igazgató támogatásával az osztályok többsége belépett az Egyesületbe.

A PÁVA Ruhagyár vezetésével közösen meghirdettük a „Füstmentes gyár" országos mozgalmat.

A Bács-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztály vezető főorvosával és a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház igazgató főorvosával közösen felhívást készítettünk, hogy az ország minden egészségügyi intézménye, dolgozói és betegei csatlakozzanak az Egyesülethez a tömegbázis megteremtése érdekében, mivel a példamutatás a legfontosabb a munkában.

A pénzintézeti fiókok tiszta levegőjének megteremtése érdekében hirdettük meg a „Füstmentes Fiók" országos mozgalmat az Állami Biztosító kiskunhalasi fiókigazgatójával közösen. Ez a fiók már füstmentes, a munkatársak felvételénél követelmény a nemdohányzás.

Felhívásainkra jelentkezéseket az Egyesület címére várjuk: Budapest, Pf. 8. 1378. Céljainkkal egyetértő dohányzókat is hívunk. Bízunk abban, hogy ezekkel a mozgalmakkal gyorsabban érhetjük el céljainkat.

Az április 7-i Füstmentes Világnapon gyűjtést kezdeményeztünk az Állami Biztosító fiókjaiban a dohányzásról leszoktató országos hálózat megsegítésére. Az összegyűjtött pénzt az Állami Biztosító megkétszerezve utalja át az Országos Egészségvédelmi Alapra.

Kik irányítják a helyi csoportokat? Milyen gondok és problémák jelentkeztek a féléves munka során, hogyan kívánják megoldani ezeket?

[...]

Alapvető probléma, hogy mindössze 11 tagú vezetőséget választottunk, akik többségükben vidéken tevékenykednek. Így a koordinációs, irányító-szervező és főleg titkársági munka során nagyfokú túlterhelés jelentkezett. Ezért a nyár elejére tervezett közgyűlésen jelentős létszámmal kell kiegészítenünk a vezetőséget, főként budapesti aktivistákkal az arányosabb munkamegosztás érdekében.

Munkánk során bizonyossá vált, hogy csak úgy alakíthatunk ki tömegbázist, ha az egyéni tagdíjfizetési kötelezettséget eltöröljük. Mindenki anyagi lehetősége szerint fizethet támogatást. A jövőben főként a jogi személy tagjainak pénzügyi támogatására számítunk.

A pillanatnyi taglétszámra pontos számadatunk nincs, óvatos becslés alapján a tagok száma tízezer fő körül van.

Egyesületünk valójában hatmillió nemdohányzó magyar állampolgár érdekeit képviseli.

Budapest, 1988. április 4.

Illyésné Gyenizse Erzsébet
titkár
Budapest
8-as
Pf. 8. 1378
Telefon: 339-790
[Kézírással] 
Riporter: Juhász Judit [...]

Jelzet: MOL XIX-C-13-a-1195-1988. (Magyar Országos Levéltár Szociális- és Egészségügyi Minisztérium)

b.

Illyésné Gyenizse Erzsébet hozzászólása az Országos Egészségvédelmi Tanács 1988. május 27-ei ülésén

Hozzászólás az Országos Egészségvédelmi Tanács 1988. május 27-i ülésén

Tisztelt 

Tisztelt Országos Egészségvédelmi Tanács!
A Minisztertanács 1063/1987. (10.) számú határozata az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programjáról, a 2. számú melléklete 5. pontjában úgy rendelkezik, hogy „Jogszabályba kell foglalni a dohányzás korlátozásának eszközeit, különös tekintettel a nem dohányzók érdekeinek védelmére." Tehát a Határozat szélesebb körű szabályozást tesz szükségessé, mint ami az első napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztésben összeállításra került. Vagyis nem csak a nem dohányzókat kell védeni az ártalmaktól, hanem a dohányzókat is, mert az ő érdekük is a dohányzás káros szenvedélyének mérséklése, illetve abbahagyása. A rendelettervezetnek tehát ki kell terjednie a dohányzás visszaszorításával összefüggő teendők teljes egészére.

Vitatni kell az Előterjesztés II. fejezetének megállapítását, hogy a szabályozás önmagában nem érheti el többek között az elterjedés megelőzését, a nem dohányzók védelmét, a dohányáruk forgalmának csökkenését, stb. De nagyon igaz, hogy kedvező helyzetet teremt, és elindít egy dinamikus dohányzásellenes mozgalmat, amely viszont éppen ezeket a célokat eredményezi. Tehát a szabályozás eredményének tudható be.

A II. fejezet [a] népszavazás szükségességét is felveti, hogy a politikai helyzet kedvező-e egy ilyen széles körű korlátozást jelentő jogszabály kiadására. Véleményem szerint a politikának nem szabad alárendeli ezt az ügyet. A szóban forgó törvénynek legalább 2000-ig ki kell fejtenie hatását, de ez nem jelentheti azt, hogy időközben finomítások, kisebb módosítások nem történhetnek, ha ezeket az idő szükségessé teszi.

A dohányzás közismerten káros, szervezetet romboló hatását tényekkel és adatokkal már sok esetben alátámasztották, ezért a tervezett jogszabály mielőbbi hatályba lépése társadalmi érdek.

A népszavazás kérdésében az Alkotmány 30. paragrafusának 1. bekezdés d) pontja rendelkezik, miszerint: Az Elnöki Tanács országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el. Tekintettel arra, hogy ettől sokkal fontosabb ügyekben sem volt népszavazás, ezt teljesen indokolatlannak tartom, időhúzásnak!

A III. fejezetben a jogszabály tartalmi elemei között célszerű szerepeltetni a nevelők, az egészségügyi intézményekben dolgozók, a vezető személyiségek felelősségét! is, akiknek példamutatása döntő lehet a leszokásban. Ezekre is célszerű valamilyen szankciót alkalmazni.

Mivel a munkáltatónak is érdeke, hogy minél kevesebb dolgozója dohányozzon, mert ezzel az egyén munkaidő kihasználása és munkaintenzitása is nő, a dolgozót érdekeltté kell tenni a dohányzásról való leszokásban, illetve nem dohányzásban.

A IV. fejezetben a jogszabály végrehajtásának elrendelésére 1989. II. félév került rögzítésre, ellentétben az 1987. december 10-i 1063. számú MT határozatban megszabott 1988. szeptember 30-i előterjesztési határidővel.

Az előterjesztés

 tartalmazza a dohányzásra vonatkozó eddig hatályos jogszabályokat. Összeállítója dr. Bodnár Béla, az Országos Egészségnevelési Intézet volt jogtanácsosa, Egyesületünk alapító tagja, ezért az anyagot már korábban széles körben elemezve megállapítottuk, hogy az eddigi jogszabályok maradéktalan betartásával már jelenleg sem jelentene ekkora gondot a dohányzás. Ezt a véleményt képviseli a Szakszervezetek Országos Tanácsa tanulmányterve is, amelyben példaadóan jelöli ki a szakszervezetek feladatát a nemdohányzók védelmében. A dohányzás számottevő csökkentését csak úgy tudjuk elérni, ha az egészségneveléssel és egészségvédelemmel foglalkozók nem dohányoznak a nyilvánosság előtt! Nem lehet hitele annak az egészségnevelőnek, aki az egészségmegőrzés bajnokaként rabja valamelyik szenvedélybetegségnek!

Szomorú tapasztalatot szereztem a Siófokon rendezett FITT „88" egészségügyi konferencián, ahol a résztvevők nagy hányada dohányzott. A konferencia-teremben csak azért nem volt dohányzás, mert a kezdés előtti percekben szóvá tettem a főrendezőnek, hogy miért vannak hamutartók a teremben az országos egészségmegőrző célú konferencián? Így a hamutartókat az utolsó pillanatban összeszedték és kivitték.

Végül, de nem utolsósorban a Dohányzás Elleni Munkabizottságnak személyes tapasztalataim alapján javaslom, hogy üléseihez a kedvező technikai feltételeket is biztosító Országos Egészségnevelési Intézet tanácstermét vegye igénybe, az Intézet az OET alapintézménye. Egyesületünk is itt működik. Itt rendelkezésre állnak az Intézet szakemberei és jól felszerelt könyvtára.

A dohányzási küzdelem ez évi kiemelt feladataira tekintettel különösen fontosnak tartom, hogy a Munkabizottság vezetője szakmailag és társadalom-orvostani vonatkozásban is gyakorlott, elismert vezető személyiség legyen, hasonlóképpen a már létrehozott bizottságok tiszteletreméltó vezetőihez.

Kérem javaslataim és észrevételeim szíves elfogadását.

Illyésné Gyenizse Erzsébet
Országos Füstmentes Egyesület titkára
az Országos Egészségvédelmi Tanács tagja

Jelzet: MOL XIX-C-13-a-86/M-1988. (Magyar Országos Levéltár Szociális- és Egészségügyi Minisztérium)

c.

Országos Füstmentes Egyesület 1988. június 11-ei vezetőségi ülése
Illyésné Gyenizse Erzsébet titkári beszámolója

Vezetőségi ülés 1988. június 11-én:

Nagy-nagy szeretettel köszöntök én is minden résztvevőt. Egyesületünk éppen tegnap volt nyolc hónapos! Jókora csecsemő, akivel nagyon sok gond és vesződség van. Több mint az ötös ikrekkel lehetett annak idején, pedig azokhoz akkor dőlt az állami és társadalmi segítség. Amit én valójában nem mondhatok el. Sok szép és nagy ígéret volt, van, vállalkozók kezdetben is voltak. Mégis a bölcs, bibliai mondást kell idéznem, hangsúlyoznom:

„Az aratnivaló sok, a munkás kevés!"

Ezért kerestem, keresünk segítőket. Több tucat levelet körmöltem a kórházi ágyon, közülük jó néhány nem ért rá válaszolni, de többségük, ha nem is tud majd segíteni, de írt, vigasztalt, buzdított! Ez is valami!

Hála Istennek, többen vannak a leendő segítők, vezetőségi tagok, mind, akik most el tudtak jönni ide a kedves meghívottak közül. Szemrehányást senkinek sem tehetünk, csakis magunknak. Nagyon szerencsétlen ötlet volt az iskolaév befejezése utánra kitűzni ezt a vezetőségi ülést. Ki gondolt akkor még a ballagásokra és az iskolai találkozók szezonjára?

Halcsik Antal kunadacsi vezetőségi tag ballagásra megy most, expressz levélben írta meg, hogy keresztfia ballag.
Tatár József 45 éves diplomaosztási találkozón vesz részt. Hárman lebetegedtek, sajnos dr. Farkas Emília elnök, korábbi betegségei súlyosbodtak, erről később bővebben fogok szólni. Sojnóczki Judit salgótarjáni helyi csoport vezetője veszélyeztetett terhes. Férjét felkértem levélben a helyettesítésre itt a vezetőségi ülésen, nem válaszoltak. Tegnap este telefonon próbáltam kapcsolatot teremteni, eredménytelenül. [Kézírással: Eljöttek mindketten az ülésre.]
Szabó József lelkipásztor Törökszentmiklóson, súlyos vakbélműtéten esett át, sebe nehezen gyógyul, így semmiképpen nem vállalkozhat az utazásra.

Tehát a 11 fős vezetőségből mindössze hatan vagyunk itt, éppen hogy határozatképesek vagyunk, pedig nagyon-nagyon fontos ügyekben szükséges döntenünk, a fáradozásaink eredményessége és a jövőnk a kezünkben van.

Nem szeretnék nagy szavakkal játszani, de valóban erről van szó most. Mielőtt erre rátérnék, néhány gondolatot az eredményekről, elismerésekről, majd kis visszapillantást a nyolc-hónapos múltra, újszülött kortól a mostani csecsemőkorig.

Mindenki, illetve legtöbben ismerik a közelmúltban elhangzott rádió-nyilatkozatot, amit ugyan jól lerövidítettek, mivel a szerkesztő erősen bagós egyéniség, nem igen tűrhette a sikereket emlegetni.

Közel tízezres a taglétszámunk, komoly szervek, országos gyógyintézetek, SZOT, Állami Biztosító Vezérigazgatósága vannak tagjaink között jogi személyként. Komoly személyiségek ismerik el az elért eredményeket. Dr. Csehák Judit miniszter asszony másolatban itt átadott levele is ezt bizonyítja, amivel nyugtázza a Nők Magazin májusi számában Kertész Magda írását az elért eredményekről, célokról, kü[s]zködésről is.

Miniszter asszony szóban is kifejezését adta az elismerésének, a megbecsülésnek. Május 27-én a Parlamentben üléseztünk az Országos Egészségvédelmi Tanács tagjaival. Amikor elsorolták a testületből éppen távollevőket, külföldi út vagy betegség miatt, akkor miniszter asszony hangsúlyozta, hogy: „Viszont eljött Gyenizse Erzsébet betegen is, kórházi kezelésből. Kérem az orvoskollégákat, hogy tartsuk őt szemmel!"

Visszatekintve a nagyon nehéz, göröngyös útra, meg kell állapítani, hogy az alapvető hiba a rendkívül alacsony vezetőségi taglétszám volt. A 11 fő még helyi egyesületnél is igen kevés, nem pedig egy országos egyesületnél! Még ha mindenki teljes erőbedobással dolgozott volna, úgyis leterheltséget jelentett volna.

A 11 főből 3 vezető: elnök vidéki, ezért az elnökhelyettest úgy választottuk ki, hogy mindenképpen budapesti legyen. A titkár is budapesti.

A nyolc vezetőségi tagból 6 fő vidéki, de ebből egy fő Budapest határában lakik, amely kék busszal megközelíthető, ezért budapestiként vettük volna számításba a tervezett munkaelosztásnál, vagyis ideális körülmények között 3 bp-i tag és a két bp-i vezető, összesen 5 fő munkálkodott volna a fővárosban. Ez a vezetőség összlétszámából 45% lett volna.

Sajnos, azonban ez a valóságban nem így történt, mert egyre reménytelenebbül láttam, hogy egyedül kell végeznem az összes munkát, a sok száz súlyos levél megírását, feladását, a fontos mellékletek másoltatását, szállítását. Egyedül Mézes Gyöngyi segített a rendezvények szervezésében kezdettől fogva és elkészítette a jegyzőkönyveket. A titkársági munkában csak most áprilistól tud részt venni sokirányú elfoglaltságai miatt. Az október 10-én megválasztott vezetőség budapesti illetőségű elnökhelyettese és vezetőségi tagok nagyon fontos munkáikra hivatkozva egyáltalán nem vettek részt az egyesületi munkában. A vidéki csoportok aktivistái lelkesen dolgoztak, írták, küldték a leveleiket, beszámolóikat, ugyanígy a céljainkkal egyetértő, minket segítő szervek képviselői is. De mindez sokszorozta a szervezési és adminisztratív feladatokat. Napközben szaladgáltam tárgyalni, telefonálások, azután vacsora után már hozzá is jutottam a tényleges titkársági munkához. Gyakori esetben, hajnalban lopóztam be a konyhából a szobába lefeküdni zsibbadt fejjel és végtagokkal. Mint egy „kikapós menyecske", úgy lopakodtam, hogy férjem észre ne vegye. Jogosan haragudott már vállalásomra, látva betegségeim fokozódását, minden segítsége ellenére is. Ketten sem győztük a munkát. Amikor áprilisban már mindkét kezem megtámadta az ínhüvelygyulladás - az Egyesület éppen félesztendősen tipegett.

A május hónapot kórházban töltöttem, persze csaknem teljes gőzzel dolgoztam, csak éppen nem gépeltem, mert írógéppel a kórtermek nincsenek felszerelve huzatott 

miatt! Körmöltem a leveleket ott is, telefonáltam az egyesületi munkatársaknak naponta, szerveztem ott a kórházban is. A gyógykezelésemet végző kórházi osztály teljes gyógyító kollektívája, mint szocialista brigád belépett az Egyesületbe. Az osztályvezető főorvos, dr. Zahumenszky Zsille ősztől vezetőségi tagunk lesz, közvetlen munkatársunk. Elkötelezett dohányzás ellen küzdő. Kórházi bent létem idején valóban érvényt szereztem a dohányzási tilalomnak. Megszüntették a kezelőhelyiségben, ahol fizikoterápiát végeztek, a dohányzást, ahol bemenetelemig bizony hamutartók sorakoztak az asztalon, a kedves betegek füstfelhőben üldögéltek szótlanul, mert általában nem jellemző, hogy szót emelnek! A betegszállítók is felhagytak füstölési passziójukkal, amikor éppen tolják a beteget a tolókocsiban. Sajnos, ezek életközelből így néznek ki! Nagyon sok a tennivaló, különösen, ha valaki még nem beteg ennyire, az lankadatlanabbul tudhat dolgozni.

Általában nem szokásom, hogy leírjam a mondandóimat. Most viszont olyan szűkre szabott az idő, mert sok fontos téma van, nem szeretnék elkalandozni. De a legfontosabbat el kell mondani. Látni kell a múltat hibáival, tanulságaival együtt, hogy jobban építhessük a jövőt!

Az Országos Egészségvédelmi Tanács május 27-i ülésén volt előterjesztés az öntevékeny helyi kezdeményezésekkel kapcsolatban. Ebben a legfontosabb tapasztalatok fejezetben szó szerint a következőt rögzítették:
  • A kezdeményezések helyi anyagi támogatása az esetek többségében az ígéret szintjén maradt, a „központi támogatási összegek felhasználását követően a kezdeményezések többsége elhalt, hatékonyság vizsgálatuk egyáltalán nem vagy csak felületesen történt meg".

Természetesen ehhez a napirendi ponthoz is hozzászóltam az OET ülésén, hangsúlyoztam, hogy az Egyesület kezdeményezőjeként érzem a nagy felelősséget és ezért vagyok kénytelen betegen, kórházi ápoltként is dolgozni, mert nem szeretném, ha velem együtt az Egyesület is „kihunyna"! Tehát ezért vagyunk most itt ennyien, hogy ne túl összeroskadva, megrokkanva, a társadalmi munka hősi halottjaként kelljen megbánni a kezdeményezést. Szeretném, szeretnénk átadni a stafétabotot fiataloknak, egészségeseknek, és addig is megosztani a munkát. Széchenyi bölcsességével alátámasztva:

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen!"

Most még egy fontos személyi kérdést beszéljünk meg, és utána a konkrét feladatokról.
Dr. Farkas Emília elnök asszony betegségei rosszabbodása miatt kénytelen megválni tisztségétől, kéri a felmentését, és azt, hogy keressünk helyette elnököt. Bármennyire is sajnáljuk, hogy nélkülözni kell közülünk személyét, de megértéssel el kell fogadnunk, hiszen évek óta rokkantnyugdíjas ő is, és nem kívánhatjuk, hogy egészségét veszélyeztesse. Nagyon sok orvos tagunk van Budapesten, most a közeli jövőben közülük keresünk elnöki funkciót vállaló tagot.

Jelenleg egyik országgyűlési képviselő, főorvos tagunk megnyerésén fáradozunk, aki Budapesten lakik. Ezt a szükségszerűen bekövetkező változást ki kell használni arra, hogy minden probléma simább megoldása érdekében fővárosban elérhető legyen az Egyesület elnöke. Kérem a T. Vezetőséget, hogy járuljanak hozzá elnök asszonyunk kéréséhez, ezáltal a következő vezetőségi ülés időpontjáig bizonyára találunk alkalmas, agilis, elkötelezett elnököt, akit következő ülésünkön kooptálhatunk, majd az őszi kiegészítő választáson megválaszthatunk.
Szólni kell még az időközben történt kooptálásokról:
Dr. Káldy Máriát, Nagy Lászlót és Szabó Józsefet kooptáltuk, mindhárman nagy lelkesedéssel és következetességgel végzik vállalt munkáikat.
Szavazzuk meg Elnökünk felmentés iránti kérelmét betegségei súlyosbodásai miatt.
Az OET ülésén megvitatott törvényjavaslat-tervezet a dohányzás korlátozására, ismertetése, a hozzászólás és a szűkebb vezetőségi ülésen már összeállított kiegészítő megismerése.
Állásfoglalás célja, fontossága.
Szavazás.
Munkabizottságok alakítása, vezetők kijelölése:
Tájékoztatási és marketing munkabizottság. Vezetője: Szántó Iván, az alapító jogi személy, Hírnök Marketing Kisszövetkezet elnöke. Tagjai: Tungli Zsuzsa újságíró, Budainé Demeter Ágnes, Miklós Géza vez[etőségi] tag.

Nevelési és oktatási munkabizottság: Szegő Péter tanár.

Szaktanácsadás-leszokáshoz segítségnyújtási munkabizottság: 
Dr. Káldy Mária vez[etőségi] tag, Szabó Zsigmondné.

Jogi, érdekképviseleti munkabizottság: Dr. Konkoly Gyula, [a] SZOT munkajogásza.

Szakmai és szabadidős rendezvények szervezése, kulturális, stb.: Dr. Fodorné Csepregi Zsuzsa, János Kórház egészségnevelő főmunkatársa.

Jelvénykészítés, terjesztés.
Embléma egyszerű elfogadása és minél szélesebb körben terjesztése.

Illyésné Gyenizse Erzsébet
titkár

* * *

Az Országos Füstmentes Egyesület vezetőségi ülésének állásfoglalása

1988. júnis 11.

Országos Füstmentes Egyesület
Budapest, Népköztársaság útja 82.
Pf. 8. 1378

250/1988.

Az Országos Füstmentes Egyesület 1988. június 11-én
megtartott vezetőségi ülésén elfogadott határozati javaslat

A vezetőségi ülés meghallgatta az Egyesület titkárának, Illyésné Gyenizse Erzsébetnek az Országos Egészségvédelmi Tanács 1988. május 27-i ülésén elhangzott hozzászólását. A hozzászólásban foglaltakkal a vezetőség és a meghívott aktivisták teljes mértékben egyetértenek.

Kiegészítésül kívánjuk rögzíteni az alábbiakat:

  1. 16 éven aluliak ne vásárolhassanak dohányterméket, mert csak így tudjuk biztosítani a rászokás megelőzését.
  2. Országunk lakosságának rossz egészségi állapota megköveteli, hogy
    1. az egészségügyi dolgozók,
    2. a nevelési és oktatási intézmények dolgozói és
    3. közéleti személyiségek
      részére a dohányzás nem magánügy, tehát a nyilvánosság előtt ne dohányozhassanak!
  3. Az Országos Egészségnevelési Tanács által létrehozandó Dohányzás Elleni Munkabizottság elnökének javasoljuk:
    Dr. Botta Ádámot, az Országos Egészségnevelési Intézet főigazgató főorvosát.
    Tagjainak javasoljuk többek között:
    Bánffy György színművész, országgyűlési képviselő
    Dr. Huba Jenő oszt[ály] vez[ető] főorvos, Orsz[ágos] Kardiológiai Intézet
    Dr. Gubacsi László Bács megyei főorvos, országgy[űlési] képviselő
    Dr. Konkoly Gyula, [a] SZOT munkajogásza
    Dr. Korondi István titkárok  főigazgató főorvosa
    Dr. Lépes Péter Tétényi úti Kórház főigazgató főorvosa
    Dr. Mezey Károly kisvárdai főorvos, országgy[űlési] képviselő
    Dr. Pados Gyula Tétényi úti Kórház, c. egyetemi docens
    Dr. Péterfy Réka országgyűlési képviselő, Budapest
    Dr. Schweiger Ottó prof., [az]  főigazgatója
    Szántó Iván Hírnök Marketing Kisszövetkezet elnöke
    Az Egyesület tájékoztatási és marketing munkabizottságának vezetője
    Szász András ügyvezető igazgató, Állami Biztosító Vezérigazgatósága
    Tóth Istvánné országgyűlési képviselő, Kiskunhalas.
  4. A népszavazás helyett teljes mértékben célravezetőnek tartjuk, hogy valamennyi sajtótermékben és hírközlő szervben vitafórumot rendezzenek a dohányzás ártalmairól és korlátozásáról.

Az előzőekben rögzítetteket az Egyesület vezetősége

Á L L Á S F O G L A L Á S K É N T

megküldi szíves intézkedésre:

dr. Csehák Judit szociális- és egészségügyi miniszter asszonynak
az Országos Egészségvédelmi Tanács elnökének
dr. Ajkay Zoltán, az Országos Egészségvédelmi Tanács titkárának
dr. Pesta László, az Országgyűlés Szociális- és Egészségügyi Bizottsága elnökének
és tájékoztatásul:
dr. Mezey Károly országgyűlési képviselő részére, a „Törvényjavaslat a nemdohányzók védelmében" című előterjesztés előkészítőjének
Tolnai Ildikó, [a] Szakszervezetek Országos Tanácsa Szociálpolitikai Munka- és Egészségvédelmi Osztály vezetőjének.

Budapest, 1988. június 11.

Dr. Farkas Emília
elnök h[elyettes]
Illyésné Gyenizse Erzsébet
titkár

* * *

Illyésné Gyenizse Erzsébet kísérőlevele az egészségügyi miniszternek

1988. júnis 11.

Országos Füstmentes Egyesület
Budapest, Népköztársaság útja 82.
Pf. 8. 1378
86/M/1988.

251/1988.

Dr. CSEHÁK JUDIT
Miniszter asszony, az Országos Egészségvédelmi Tanács elnöke
Szociális- és Egészségügyi Minisztérium

Budapest V.
Arany János u. 6-8.
501 Posta Pf. 1.
1361

Kedves Miniszter Asszony!

Szívből köszönöm a május 24-én kelt levelében küldött jókívánságait.

Mellékelem szíves intézkedésre a mai napon megtartott vezetőségi ülésen elfogadott határozati javaslatunkat, mint állásfoglalást.

Csatolom szíves tájékoztatására az ülésen elmondott titkári beszámolómat is, valamint a Márka Füstmentes Étterem étlapját.

Mellékelem még dr. Káldy Mária és dr. Pados Gyula egyesületi tagjaink összeállításait a dohányzásról való lemondással kapcsolatban.

Szíves elnézését kérem, hogy a korábban postázott, gyógytorna kazettákra vonatkozó közérdekű összeállításomhoz nem írhattam csatolólevelet, azonban akkor még kórházi ápoltként nem volt lehetőségem. Bízom benne, hogy ettől függetlenül is figyelem felkeltő volt.

Jó egészséget kívánva,

szívélyesen üdvözlöm:

Illyésné Gyenizse Erzsébet
titkár

Budapest, 1988. június 11.
Mellékelt: 8 db

Jelzet: MOL XIX-C-13-a-86/M-1988. (Magyar Országos Levéltár Szociális- és Egészségügyi Minisztérium)

d.

Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület és a „Józan Élet" Egészség- és Családvédő Országos Szövetség nyílt levele az Országgyűléshez

1988. december 14.

ORSZÁGGYŰLÉSNEK

N Y Í L T L E V É L

Tisztelt Országgyűlés!

Népünk egyre romló egészségi állapota iránti aggódásunktól vezérelve emeljük fel szavunkat, s kérjük az Önök segítségét.

Úgy gondoljuk, minden lehetőséget fel kell használunk a lakosság egészségromlásának megakadályozása érdekében.

Közismert tény, hogy a 30-50 éves korosztály halálozási aránya világviszonylatban is nálunk a legmagasabb. Ugyanakkor a fiatalok körében is egyre jobban terjednek a szenvedélybetegségek, az egészségtelen életmód káros szokásai.

Alapvető nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az egészségmegőrzés társadalmi programja megvalósuljon. Ennek egyik garanciája az is lehet, hogy a közéleti személyiségek, pedagógusok, nevelők, egészségügyi dolgozók személyes példamutatással járnak elöl.

Nem lehet hitele annak az egészségnevelőnek, orvosnak, de politikusnak sem, aki az egészségmegőrzés szószólójaként rabja valamelyik szenvedélybetegségnek.

Sajnos, a szavak inflációja és a tettek erőtlensége tapasztalható még e téren.

Kérjük Önöket, hogy támogassák törekvéseinket, s legyen az Országgyűlés e tekintetben is a követendő, mintaadó fórum.

Fekete János
„Józan Élet" Egészség- és
Családvédő Országos
Szövetség
Illyésné GyenizseE[rzsébet]
Országos Dohányfüstmentes
Egyesület

Készül[t] az Állami Biztosítónál.
Kelt: 1988. december 8-án, 

 engedélyével.
400 példányban leadva az Országgyűlés Irodáján.
Budapest, 1988. dec[ember] 14-én.

* * *

Az Országos Füstmentes Egyesület közgyűlésének tiltakozó határozata
1988. december 17.

Az ORSZÁGOS DOHÁNYFÜSTMENTES EGYESÜLET 1988. december 17-én megtartott küldött-közgyűlésén az elnöki beszámolóhoz csatlakozóan elhangzott, majd egyhangú szavazással érvényesített Határozat.

Dr. Konkoly Gyula elnök beszámolója hangdokumentációban rögzítésre került, ez képezi az alábbi szószerinti szöveg alátámasztását:

A küldött-értekezlet hatalmazza fel az Egyesület vezetőségét arra, hogy az Egyesület érdekeinek érvényesítése végett igényelje az illetékes szervnél a parlamenti képviselet biztosítását.

Kérünk további felhatalmazást arra is, hogy illetékes helyen tiltakozzunk amiatt, hogy az Országos Egészségnevelési Intézet épületében, ahol hazai és külföldi egészségnevelők, sajtóképviselők folyamatosan megfordulnak, s ahol az Egyesület is helyet kapott, továbbra is kétségessé tegyék az Intézet hitelét a jelenlegi dohányzás miatt.

A fenti szöveget egyhangúan jóváhagyták.

Budapest, 1988. december 17.

Illyésné Gyenizse Erzsébet
főtitkár
Schiffer Rita
főtitkár-helyettes
jegyzőkönyvvezető

Jelzet: MOL XIX-C-13-a-2329/Min.-1988. (Magyar Országos Levéltár Szociális- és Egészségügyi Minisztérium)

* * *

Az Országos Füstmentes Egyesület főtitkárának kísérőlevele dr. Csehák Judit szociális- és egészségügyi miniszterhez

1988. december 20.

Országos Dohányfüstmentes Egyesület
Budapest, Népköztársaság útja 82.
Dátum: 1988. december 20.
Hiv. számunk: 447/1988.

A DOHÁNYZÁS KÁROS
AZ EGÉSZSÉGRE!

Szociális- és Egészségügyi Minisztérium
Dr. CSEHÁK JUDIT miniszter

Budapest V.
Arany János u. 6-8.

Népünk egyre romló egészségi állapota iránti aggódásunktól vezérelve „Nyílt levelet" küldtünk az Országgyűlésnek a „Józan Élet" Egészség- és Családvédő Országos Szövetséggel közösen, melyet küldött-közgyűlésünk - köztük több Országos Egészségvédelmi Tanács tag is - egyhangúlag elfogadott. Szíves tájékoztatásul mellékeljük a „Nyílt levél" egy példányát.

Ugyancsak csatoljuk kollektív határozatunkat, melyben tiltakozunk az Országos Egészségnevelési Intézetben újabban eluralkodott dohányzás és dohányfüst ellen, valamint az Intézet megbízott igazgatójához írt válaszlevél másolatát is. Kérjük hatékony szíves intézkedését az ügyben.

Nem lehetünk a meghátrálás emberei, hanem a HIT-éi, mert a meghátrálás emberei elvesznek, de a hitéi megmaradnak. Hinnünk kell abban, hogy a jóindulat és a józan ész előbb-utóbb győz e téren is, és meghozza a maga gyümölcsét, visszahozza az elsikkasztott illúziókat.

Nem informálni, elhallgatni dolgokat annyi, mint félrevezetni, hazudni. A mi harmincnégyezres tagságunk - a mostoha körülmények dacára is - szívből akarja teljesíteni az egészségmegőrzés társadalmi programjából vállalt részét.

Tisztelettel:

Dr. Konkoly Gyula
elnök
Illyésné Gyenizse Erzsébet
főtitkár

Melléklet: 3 db

Jelzet: MOL XIX-C-13-a-2329/Min.-1988. (Magyar Országos Levéltár Szociális- és Egészségügyi Minisztérium)

Ezen a napon történt április 18.

1949

Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább

1951

Aláírják a párizsi szerződést. Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió alapja.Tovább

1955

Hegedüs András a miniszterelnök.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő