Sikertelen támadás a dohányzók ellen

Az Országos Füstmentes Egyesület a rendszerváltás előtt

„A dohányzók közvetve vagy közvetlenül nagyon sok ártalmat okoznak a társadalomnak. Szennyezik a levegőt, rossz példát mutatnak a felnövekvő generációnak. Gyenge akaratú em-berek, a szenvedély rabjai. Az ilyen emberek más területen is lazább erkölcsi felfogást enged-nek meg maguknak. Villamos és autóbusz megállókban valóságos szemétdombot alakítanak ki az eldobott cigaret-tavégekkel, végül és elsősorban saját egészségüket is károsítják, nem szólva terhes anyák fele-lőtlenségéről, akik veszélyeztetik ártatlan magzataikat a nikotin méreggel.”

Az Országos Füstmentes Egyesület „Füstmentes nap" kampánya

a.

Az Állami Biztosító és az Országos Füstmentes Egyesület megállapodása

M E G Á L L A P O D Á S

amely létrejött az Állami Biztosító (Bp. 1813 Üllői út 1/3.) és az Országos Füstmentes Egyesület (Bp. Népköztársaság útja 82. Pf. 8. 1378) között.

Az Állami Biztosító az egészségmegőrzés nemzeti programjában való sokoldalú részvétel szándékától vezérelve az 

 alapján belép az Országos Füstmentes Egyesületbe, jogi személy pártoló tagként.

  1. Mint az Egyesület pártoló tagja, e megállapodás alapján vállalja, hogy közreműködik:
    1. az Egyesület fénymásolási igényeinek kielégítésében (alapszabály-sokszorosítás, körlevelek, iratok sokszorosítása)
    2. elkészíti az Egyesület propagandakiadványait házi nyomdájában, alkalmanként megállapított példányszámban
    3. részt vesz a kiadványok terjesztésében az országos fiókhálózata útján.
  2. Az Egyesület hozzájárul ahhoz, hogy az Állami Biztosító az általa készített kiadványokon az ÁB emblémáját is feltüntethesse és egyéb módon is felhasználhassa reklámpropaganda tevékenységében azt a tény, hogy az Egyesület pártoló tagja.
  3. A jelen megállapodás 1988. január 1-jén lép életbe és határozatlan ideig tart.
  4. A jelen megállapodás keret megállapodásnak tekintendő, amely a későbbiekben nem zárja ki az együttműködés egyéb formáit.

Szász András
ü[gy]v[ezető] igazgató
ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ
ügyvezető igazgató
Illyésné Gyenizse Erzsébet
Orsz[ágos] Füstmentes Egyesület

b.

Az Országos Füstmentes Egyesület és az Állami Biztosító közös felhívása

1988. április 7-én ismét dohányzás elleni világnap lesz. Ebből az alkalomból az Országos Füstmentes Egyesület és az Állami Biztosító az egészségmegőrzés társadalmi programjához kapcsolódva az alábbi

felhívással

fordul a lakossághoz, a vállalatokhoz és intézményekhez:

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet dohányzásról leszoktató országos hálózat kiépítését kezdte meg.

E munka megsegítésére gyűjtést rendezünk április 7-én, minden ÁB fiókban elhelyezünk egy gyűjtőládát.

Az egész országban ezen a napon összegyűlt pénzhez az Állami Biztosító hozzátesz még egyszer ennyit és átutalja a Pulmonológiai Intézetnek.

Állami BiztosítóOrszágos Füstmentes Egyesület
Illyésné Gyenizse Erzébet
titkár

(aláíró: Deák Andrea
Állami Biztosító vezérigazgatója)

Budapest, 1988. február 12.

* * *

Felhívás a „Egészségünk jövője rajtunk múlik" című kiállításra

Egészségünk jövője rajtunk múlik!Egészségünk jövője rajtunk múlik!

[Kézírással.]
Május 2-án - d. u.

megrendezi az

„Egészségünk jövője rajtunk múlik"

CÍMŰ KIÁLLÍTÁST

1988.között.

Előadó:

A kiállításon az alábbi szolgáltatásokkal állunk az érdeklődők rendelkezésére:
- Táplálkozási termékbemutató kóstolóval egybekötve - nonstop videoprogram

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK (naponta 10.00 - 17.00 között):

- vérnyomásmérés
- házi patikák átvizsgálása
- drogtájékoztató
- alkohológiai tanácsadó
- dohányzásról leszoktató tanácsadó
- onkológiai tanácsadó
- edzési és táplálkozási tanácsadó
- szív-, érrendszeri tanácsadó

A kiállítás tablóanyagát a Fővárosi Egészségnevelési Intézet bocsátotta rendelkezésünkre.

A kiállításra a belépés díjtalan!

Egészségünk jövője rajtunk múlik!Egészségünk jövője rajtunk múlik!

Jelzet: MOL XIX-C-13-a-37/0-1988. (Magyar Országos Levéltár Szociális- és Egészségügyi Minisztérium)

* * *

Felhívás a „Füstmentes gyár" mozgalomhoz való csatlakozásra

FELHÍVÁS
a dohányzás csökkentésének társadalmi programjához kapcsolódva

A Budapest XXII. kerületi PÁVA Ruhagyár az ország első füstmentes gyára csatlakozott az Országos Füstmentes Egyesülethez.

Az egészségmegőrzés társadalmi programja megvalósításáért folytatott együttműködés során

FELHÍVÁSSAL

fordulunk az ország összes gyárához, hogy csatlakozzon a

„FÜSTMENTES GYÁR"

mozgalomhoz.

Jelentkezéseket három kategóriában várjuk:
500 fős létszám alatti gyárak,
500-1000 fő létszámú gyárak,
1000 fő fölötti létszámú gyárak.

A mozgalom résztvevői között az év folyamán komoly díjakkal versenyt is meghirdetünk.

Cím: Országos Füstmentes Egyesület. Budapest, Népköztársaság útja 82. Pf. 8. 1378.

Budapest, 1988. február 11.

Hadar AlfonznéIllyésné Gyenizse Erzsébet

A Páva Ruhagyár Vöröskereszt
Országos Füstmentes Egyesület Alapszervezet titkára

* * *

Felhívás a füstmentes mozgalom országos jellegűvé tételére

FELHÍVÁS

a dohányzás csökkentésének társadalmi programjához kapcsolódva

A Magyar Vöröskereszt XXII. kerületi Vezetősége a PÁVA Ruhagyár Vöröskereszt alapszervezetének kezdeményezésére csatlakozott az Országos Füstmentes Egyesülethez, mint jogi személy. Felhívására a XXII. kerületben működő 44 alapszervezet is belépett az Egyesületbe jogi személyként.

Az egészségmegőrzés társadalmi programja megvalósításáért folytatott együttműködés során

FELHÍVÁSSAL

fordulunk a Magyar Vöröskereszt Budapesti Vezetőségéhez és a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségéhez, hogy ezt az alapvetően közérdekű mozgalmat tegyék országos jellegűvé.

Részvételre három kategóriában van mód:
500 fős létszám alatti gyárak,
500-1000 fő létszámú gyárak,
1000 fő fölötti létszámú gyárak.

A mozgalom résztvevői között az év folyamán komoly díjakkal versenyt is meghirdetünk.

Cím: Országos Füstmentes Egyesület. Budapest, Népköztársaság útja 82. Pf. 8. 1378.

Budapest, 1988. február 11.

Kovács Józsefné
Magyar Vöröskereszt
XXII. kerületi Vezetőségének
titkára
Illyésné Gyenizse Erzsébet
Országos Füstmentes Egyesület

c.

A Füstmentes Egyesület fiaskója

Illyésné Gyenizse Erzsébet titkár levele Csehák Juditnak, az Országos Egészségvédelmi Tanács elnökének
1988. február 14.

Országos Füstmentes Egyesület
Budapest, Népköztársaság útja 82.
Pf. 8. 1378

79/1988.

Dr. CSEHÁK JUDIT miniszter elvtársnőnek
Országos Egészségvédelmi Tanács
elnöke

Budapest

Kedves Csehák Elvtársnő!

Tisztelettel tájékoztatjuk arról, hogy a Páva Ruhagyár az ország első füstmentes gyára jogi személyként csatlakozott az Országos Füstmentes Egyesülethez. Az egészségmegőrzés társadalmi programja megvalósításáért folytatott együttműködésünk során a gyár Vöröskereszt Alapszervezetének titkárával felhívással fordultunk az ország összes gyárához, hogy csatlakozzon a „Füstmentes gyár" mozgalomhoz.

A Páva Ruhagyár Vöröskereszt Alapszervezetének kezdeményezésére a Magyar Vöröskereszt XXII. kerületi Vezetősége példaadó szervezésének eredményeként a kerületben 44 alapszervezet is belépett az Egyesületbe jogi személyként. Ezt a közérdekű mozgalmat is országos jellegűvé szeretnénk tenni, ezért a Magyar Vöröskereszt XXII. kerületi Vezetőségének titkárával készítettük el felhívásunkat.

A XXII. kerületben minden téren sokat tesznek az egészségvédelem céljainak megvalósításáért. 1988. május 2-án tervezik az „Egészségünk jövője rajtunk múlik" című kiállítás megnyitását.

Tájékoztatjuk arról is, hogy az Állami Biztosítóval - jogi személy tagunk - közösen az április 7-i dohányzás elleni világnap alkalmára felhívást tettünk közzé az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet dohányzásról leszoktató országos hálózatának megsegítésére. Meggyőződésem, hogy céljainkat a rászokás megelőzésére csakis úgy tudjuk megvalósítani, ha a leszokáshoz minél nagyobb segítséget kapnak azok a felnőttek, akik közelében kiskorúak vannak: szülők, pedagógusok, stb.

Mindhárom felhívást mellékeljük. A Magyar Televízió illetékesétől ígéretet kaptunk az ebben való közreműködésben. A közeli jövőben együttműködési megállapodást kötünk velük.

Bízunk abban, hogy ezzel is hozzájárulunk a program sikeréhez.

Budapest, 1988. február 14.

Elvtársi üdvözlettel:

Melléklet: 5 dbIllyésné Gyenizse Erzsébet
titkár

* * *

Csehák Judit, mint az Országos Egészségvédelmi Tanács elnökének levele az Egyesület dohányzásellenes felhívásaival kapcsolatban

Levéltervezet

[Kézírással]
Bemutatva
Csehák e[lv]t[árs]nő
Dr. [olvashatatlan aláírás]

Illyésné
Gyenizse Erzsébet
titkár

Országos Füstmentes Egyesület
Budapest
Pf. 8.
1378

Kedves Illyésné Elvtársnő!

Köszönettel megkaptam február 14-én keltezett levelét és a mellékelt felhívásokat. A levélből örömmel értesültem a füstmentes mozgalom előrehaladásáról. A mellékelt felhívások közül mind a „Füstmentes gyár", mind pedig a tervezett kiállítás végrehajtási tervével (az utóbbiról még az előkészítő stádiumban részletesebb tájékoztatást is kérnék) egyetértek, azokat szándékukban igen előrevivőknek tartom.

Az Állami Biztosítóval közzétett felhívás (a dohányzásról leszoktató hálózatra vagy a gyűjtéssel kapcsolatban) is tisztességes célt szolgál, azonban igen sajnálatosan egyrészt keresztezi a Hungária Biztosító hozzám már korábban megküldött hasonló április 7-i gyűjtés-tervezetét, másrészt pedig egy olyan, irányításunk alatt dolgozó országos intézet javára tervezett adakozást, ami nem közvetlenül fogja működtetni a leszoktató rendeléseket (ezek ugyanis a tanácsokhoz tartoznak) nem támogathatunk. Mivel a tervezetet korábban sem velem, sem az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal nem egyeztették, ezért gyors korrekciót és áthidaló megoldást ajánlok.

Kérem, hogy 

az OET Titkárságának vezetőjével történjen egy gyors kapcsolatfelvétel abban az ügyben, hogy az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító április 7-én közös célra: a Rák Alapítvány céljára gyűjtsön, akik egy előre meghatározott arányban hozzá fognak járulni a dohányzás elleni küzdelemhez, illetve a leszoktató rendelések működtetéséhez.

[Dátum nélkül.]
Elvtársi üdvözlettel:
(dr. Csehák Judit)
Országos Egészségvédelmi Tanács
elnöke

* * *

Emlékeztető az 1988. február 25-én a Füstmentes Világnap eseményeivel kapcsolatban folytatott megbeszélésről

Emlékeztető

a FÜSTMENTES VILÁGNAP (1989. április 7.) eseményeivel kapcsolatban 1988. február 25-én folytatott megbeszélésről.

Jelen voltak:Deák Andrea, az Állami Biztosító vezérigazgatója, Szász András, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója, Illyésné Gyenizse Erzsébet, az Országos Füstmentes Egyesület titkára, Ajkay Zoltán, az OET titkára és Lóska Szilárd, az OET titkárság vezetője.

Az 1989. április 7-i Világnap kapcsán az Országos Füstmentes Egyesület és az Állami Biztosító által a sajtóban is megjelentetett felhívással kapcsolatban tartott egyeztető megbeszélésen megállapodás született arra vonatkozóan, hogy - tekintettel a „Rák ellen az emberért - a holnapért!" alapítvány e napra előkészített és széles körben egyeztetett kezdeményezésére - az Országos Füstmentes Egyesület és az Állami Biztosító további nyilvános közleményt a Rák-alapítvány Vigadóban rendezendő gálaestjéig, illetve a TV-ben történt meghirdetéséig nem jelentet meg.

Ezzel elősegíti, hogy a dohányzás elleni nap magyarországi eseményei koordináltan és az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal egyeztetett módon kerüljenek meghirdetésre.

Az áprilisi eseményekkel összefüggő kérdéseken túl az Állami Biztosító és az Országos Egészségvédelmi Tanács együttműködésének kérdéseiről is véleményt cseréltünk, amelynek értelmében az Állami Biztosító részt vállal az egészségmegőrzés társadalmi programjából, amelynek részleteiről a közeljövőben az ÁB és az OET vezetői között megbeszélésre kerül sor.

Az OET által tárgyalt napirendekről az ÁB szervezett formában tájékoztatást kap, és egyben képviselőket jelöl az OET mellett működő állandó bizottságokba.

Az Emlékeztetőt megkapják: Csehák Judit, Deák Andrea, Szász András, Illyésné Gyenizse Erzsébet, Vitray Tamás, Ajkay Zoltán elvtársak.

1988. II. 26.

(Lóska Szilárd)

Jelzet: MOL XIX-C-13-a-86/M-1988. (Magyar Országos Levéltár Szociális- és Egészségügyi Minisztérium)
 

Ezen a napon történt január 25.

1945

Budapest ostroma során tüzérségi találat érte az Országos Levéltár épületét, melynek következtében több napig tűzvész pusztított.

1949

Megalakul a KGST.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – II.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg egy másik művében –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának fő témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 6. szám első írásának szerzője, Tóth Judit azt mutatja be Tótkomlós példáján keresztül, hogy miként zajlottak le a Rákosi-korszakban a mezőgazdasági versenyek, és azok milyen szerepet töltöttek be az 1950-es években. Katona Klára rendőrségi iratok segítségével illusztrálja, hogyan élte meg a parasztság a konszolidálódó Kádár-rendszerben a téeszesítés befejezését. Tóth-Bartos András a magyar kormány 1940–1944 közötti észak-erdélyi birtokpolitikáját jellemzi, kiemelve, hogy a fő cél az erdélyi magyarság gazdasági pozíciójának megerősítése volt. Az ArchívNet alapvetően 20. századi, ritkább esetben a 19. század második feléből származó forrásokat közöl, ezúttal azonban kivételt teszünk Hegedűs István 18–19. századi forrásokat feldolgozó írásával. E dokumentumközlés ugyanis rávilágít a 20. századi magyar agrárkérdés történeti előzményeire. Nem kapcsolódik a tematikához, de érdekfeszítő a szám utolsó két írása is: Cseh Valentin a csepeli kikötőkomplexum működésének első időszakát vizsgálja, míg B. Stenge Csaba a Németországot megszálló amerikai csapatok és a menekült magyar nők kapcsolatának 1945 nyarán keletkezett verses emlékét idézi fel.

Budapest, 2019. december 20.

A szerkesztők