Források a felvidéki magyarok sorsáról a második világháború után

„Amikor a most uralmon lévő csehszlovák parancsnokság Rozsnyóra került, az ő kormánybiztosuk a magyar iskolákat bezárással fenyegette, de ezt az orosz parancsnokság letiltotta, a magyar tanítás tovább folyt, sőt az orosz parancsnok a premontrei gimn[áziumi] igazgató előtt azt a kijelentést tette, a csehszlovák vezető előtt, hogy ti minket becsaptatok, azt mondottátok, hogy a felvidéki terület mind szlovák, s minél tovább tartózkodom itt, annál jobban tapasztalom, hogy ez a vidék teljesen magyar.”

Petheő Károly egyházi szakértő jelentése és VKM feljegyzés a miniszterelnöknek az iskolai oktatás megszüntetéséről az elcsatolt Oroszváron

a.
Petheő Károly 1947. október 25-i feljegyzése az oroszvári iskola magyar nyelvű tanításáról

Feljegyzés

A pozsonyi magyar konzulátus felhívására folyó hó 23-án kiszálltam Oroszvárra, hogy megállapítsam, mi a békeszerződés alapján átadott 3 községben tanügyi téren a helyzet.

Oroszvárt Szily Vendel r. k. [római katolikus] plébánoshelyettest és az Isteni Megváltó Leányainak zárdáját kerestem fel.

Az elcsatolás előtti idő alatt az apácák közül ketten tanítottak a helybeli rk [római katolikus] iskolában. A zárda fenntartási költségeit a tanítói államsegélyből fedezték. A plébános és az ott maradt szerzetesnők közölték velem, hogy az átadás napján, folyó hó 15-én megjelent a pozsonyi tanfelügyelőség kiküldöttje, és felhívta őket, folytassák a tanítást. A következő napon, folyó hó 16-án a pozsonyi főtanfelügyelő viszont élőszóval tudomásukra hozta nekik és a még ott levő két magyar tanítónőnek, hogy a magyar nyelvű tanítás megszűnt és szolgálatukat továbbra nem veszik igénybe.

A községi komissar [komisszár] ezután felhívta a magyar tanerőket, hogy a pozsonyi tanfelügyelőségre menjenek be, ha szlovák iskolában hajlandók tanítani.

A két civil tanítónő felkereste a tanfelügyelőséget és ott aláírtak egy nyilatkozatot, amely szerint megtanulnak szlovákul, és szlovák vidékre mennek tanítani.

A községben jelenleg tanítás nincs, a volt r. k. iskolán szlovák nyelvű felirat [van]: „Szlovák népiskola...". A szlovák iskolákba a beíratást folyó hó 23-án és 24-én tartották és a tanítást folyó hó 27-én kezdik meg az odahelyezett szlovák tanerők.

Budapest, 1947. évi október 25-én

Dr. Petheő Károly

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-1. tétel-158889-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi kulturális Kapcsolatok Osztálya.) Eredeti, gépelt és kézzel aláírt tisztázat.

b.
Belső feljegyzés és átirat a miniszterelnöknek a békeszerződésben foglaltak megsértéséről

Dr. Peth[e]ő Károly, a pozsonyi magyar meghatalmazott hivatalába beosztott egyházi szakértő budapesti tartózkodása alkalmából benyújtott írásbeli jelentéséből kitűnik, hogy az 1947. október 15-én a csehszlovák hatóságok által birtokba vett Oroszvár községben már 16-án megjelent a pozsonyi főtanfelügyelő, s kijelentette, hogy a magyar nyelvű tanítás megszűnt, és az ott lévő tanítók szolgálatát tovább igénybe nem veszik, hacsak nem kötelezik magukat, hogy megtanulnak szlovákul, és hajlandók tiszta szlovák vidéken állást vállalni. A volt r. kat. [római katolikus] iskolára kitették a táblát: Állami népiskola és a szlovák nyelvű tanításra a beiratkozásokat 23-án és 24-én tartották meg. A tanítást pedig október 27-én kezdik meg az odahelyezett szlovák tanerők.

Mivel a csehszlovák kormányzat kötelezte magát, hogy a pozsonyi hídfő körzetébe eső 3 községben megadja a lakosságnak az állampolgársági és művelődési jogokat, a magyar tanításnak erőszakos beszüntetése megsérti a szerződést, erre a miniszterelnök úr és a külügyminiszter úr figyelmét a szükséges lépések megtétele végett, fel kell hívni.

Miniszterelnöknek
Budapest

A folyó évi október 15-én a csehszlovák államhatalom által birtokba vett Oroszvár községben - a pozsonyi meghatalmazott hivatalába általam kiküldött egyházi szakértő személyes tapasztalata és jelentése szerint - még f[olyó] hó 16-án megjelent a pozsonyi főtanfelügyelő, és kijelentette, hogy a magyar nyelvű tanítás azonnali hatállyal megszűnik, az ott maradt magyar tanerőket pedig csak úgy hajlandók átvenni, ha kötelezik magukat, hogy megtanulnak szlovákul, és tiszta szlovák vidéken állást vállalnak. Folyó hó 23-án és 24-én a tanerők meg is kezdték a beíratásokat, és a szlovák nyelvű tanítás kezdetét f. hó 27-re tűzték ki.

Mivel a csehszlovák kormányzat a békeszerződésben kötelezte magát, hogy a pozsonyi hídfő körzetébe tartozó átcsatolásra került 3 község magyar lakosságában minden jogát tiszteletben tartja, az oroszvári magyar iskola azonnali beszüntetése a békeszerződésben vállalt kötelezettségek semmibe vételét s az ott élő magyar lakosság jogainak súlyos megsértését jelenti, ami ellen a magyar kormányzatnak - megítélésem szerint - feltétlenül tiltakoznia kell. A Csehszlovákiában élő magyarság széles rétegei évek óta a legelemibb emberi jogok nélkül élnek; velük szemben azonban a csehszlovák kormányzat semmiféle kötelezettséget nem is vállalt. Viszont vállalta a most átcsatolt 3 község magyar lakossága minden jogának tiszteletben tartását, így a magyar kormánynak meg van adva a lehetősége arra, hogy a fentebb vázolt szerződés-szegés ellen a legerélyesebben felemelje tiltakozó szavát.

Tisztelettel kérem Miniszterelnök Urat, hogy ebben a tekintetben a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.

Budapest, 1947. október 27.

Krammer [Jenő]

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-1. tétel-158889-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi kulturális Kapcsolatok Osztálya.) Eredeti, gépelt belső feljegyzés, valamint Bassola Zoltán osztályvezető által kiadmányozott levélfogalmazvány.

Ezen a napon történt február 18.

1906

Hollósi Frigyes evezős, úszó, edző, sportvezető (†1979)

1918

I. világháború: Nagyerejű német támadás Ukrajnában a oroszok ellen, a Breszt-Litovszki fegyverszünet lejárta után.

1930

Clyde Tombaugh a Lowell Obszervatóriumban azonosította a Naprendszer akkor 9. bolygóját a Plutot.

1932

A japánok által megszállt Mandzsúriában kikiáltják Mandzsukuo függetlenségét.

1932

Miloš Forman cseh-amerikai filmrendező

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

„A demokrácia ez évi feladatai között ott van az egyház és a népi köztársaság viszonyának rendezése. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé búvik.” Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkárának 1948. január 10-én elhangzott szavai nem hagytak kétséget afelől, hogy a fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig – mint minden vélt vagy valós ellenfele esetében – annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. A katolikus egyház megosztása és a hívők elbizonytalanítása érdekében létrehozták a rendszert hűen kiszolgáló ún. békepapi mozgalmat, majd a diktatúra egyházpolitikai programja végrehajtása céljából az Állami Egyházügyi Hivatalt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Az MSZMP KB 1958. július 22-i határozata ennek szellemében vonta le a következtetést: „a szocializmus építésének korszakában az egyházak még hosszú ideig fennmaradnak, ezért megsemmisítve a klerikális reakció ellenforradalmi kísérleteit, az egyházakkal pozitív együttműködésre törekszünk.” A Kádár János pártfőtitkár nevével fémjelzett korszak egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Ez vezetett a Vatikán és a magyar kormány közötti 1964-es Részmegállapodás megkötéséhez. A megegyezés tovább erősítette a nyugati körökben „liberálisnak” tartott kádári Magyarország pozitív imázsát, a magyar katolikus egyháznak pedig – bár érdemben nem javított helyzetén – a püspöki székek betöltése révén lehetőséget nyújtott az építkezésre. Jóval később, az 1980-as években, a szocializmus válsága közepette a Kádár-korszak egyházpolitikája defenzívába kényszerült, az évtized végéig pedig teljesen összeomlott.

Az ArchívNet idei 5–6. összevont számának fő témája tehát: „Egyház és vallás a kommunista diktatúrában”. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 5-ös szám 2018. december 17-én, míg a 6-os 2018. december 29-én jelenik meg.

Budapest, 2018. december 17.

A szerkesztők