A szegedi MKP székházban a KISZ megtartja nyilvános alakuló ülését.Tovább
Források a felvidéki magyarok sorsáról a második világháború után
„Amikor a most uralmon lévő csehszlovák parancsnokság Rozsnyóra került, az ő kormánybiztosuk a magyar iskolákat bezárással fenyegette, de ezt az orosz parancsnokság letiltotta, a magyar tanítás tovább folyt, sőt az orosz parancsnok a premontrei gimn[áziumi] igazgató előtt azt a kijelentést tette, a csehszlovák vezető előtt, hogy ti minket becsaptatok, azt mondottátok, hogy a felvidéki terület mind szlovák, s minél tovább tartózkodom itt, annál jobban tapasztalom, hogy ez a vidék teljesen magyar.”
Petheő Károly egyházi szakértő jelentése és VKM feljegyzés a miniszterelnöknek az iskolai oktatás megszüntetéséről az elcsatolt Oroszváron
a.
Petheő Károly 1947. október 25-i feljegyzése az oroszvári iskola magyar nyelvű tanításáról
Feljegyzés
A pozsonyi magyar konzulátus felhívására folyó hó 23-án kiszálltam Oroszvárra, hogy megállapítsam, mi a békeszerződés alapján átadott 3 községben tanügyi téren a helyzet.
Oroszvárt Szily Vendel r. k. [római katolikus] plébánoshelyettest és az Isteni Megváltó Leányainak zárdáját kerestem fel.
Az elcsatolás előtti idő alatt az apácák közül ketten tanítottak a helybeli rk [római katolikus] iskolában. A zárda fenntartási költségeit a tanítói államsegélyből fedezték. A plébános és az ott maradt szerzetesnők közölték velem, hogy az átadás napján, folyó hó 15-én megjelent a pozsonyi tanfelügyelőség kiküldöttje, és felhívta őket, folytassák a tanítást. A következő napon, folyó hó 16-án a pozsonyi főtanfelügyelő viszont élőszóval tudomásukra hozta nekik és a még ott levő két magyar tanítónőnek, hogy a magyar nyelvű tanítás megszűnt és szolgálatukat továbbra nem veszik igénybe.
A községi komissar [komisszár] ezután felhívta a magyar tanerőket, hogy a pozsonyi tanfelügyelőségre menjenek be, ha szlovák iskolában hajlandók tanítani.
A két civil tanítónő felkereste a tanfelügyelőséget és ott aláírtak egy nyilatkozatot, amely szerint megtanulnak szlovákul, és szlovák vidékre mennek tanítani.
A községben jelenleg tanítás nincs, a volt r. k. iskolán szlovák nyelvű felirat [van]: „Szlovák népiskola...". A szlovák iskolákba a beíratást folyó hó 23-án és 24-én tartották és a tanítást folyó hó 27-én kezdik meg az odahelyezett szlovák tanerők.
Budapest, 1947. évi október 25-én
Dr. Petheő Károly
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-1. tétel-158889-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi kulturális Kapcsolatok Osztálya.) Eredeti, gépelt és kézzel aláírt tisztázat.
b.
Belső feljegyzés és átirat a miniszterelnöknek a békeszerződésben foglaltak megsértéséről
Dr. Peth[e]ő Károly, a pozsonyi magyar meghatalmazott hivatalába beosztott egyházi szakértő budapesti tartózkodása alkalmából benyújtott írásbeli jelentéséből kitűnik, hogy az 1947. október 15-én a csehszlovák hatóságok által birtokba vett Oroszvár községben már 16-án megjelent a pozsonyi főtanfelügyelő, s kijelentette, hogy a magyar nyelvű tanítás megszűnt, és az ott lévő tanítók szolgálatát tovább igénybe nem veszik, hacsak nem kötelezik magukat, hogy megtanulnak szlovákul, és hajlandók tiszta szlovák vidéken állást vállalni. A volt r. kat. [római katolikus] iskolára kitették a táblát: Állami népiskola és a szlovák nyelvű tanításra a beiratkozásokat 23-án és 24-én tartották meg. A tanítást pedig október 27-én kezdik meg az odahelyezett szlovák tanerők.
Mivel a csehszlovák kormányzat kötelezte magát, hogy a pozsonyi hídfő körzetébe eső 3 községben megadja a lakosságnak az állampolgársági és művelődési jogokat, a magyar tanításnak erőszakos beszüntetése megsérti a szerződést, erre a miniszterelnök úr és a külügyminiszter úr figyelmét a szükséges lépések megtétele végett, fel kell hívni.
Miniszterelnöknek
Budapest
A folyó évi október 15-én a csehszlovák államhatalom által birtokba vett Oroszvár községben - a pozsonyi meghatalmazott hivatalába általam kiküldött egyházi szakértő személyes tapasztalata és jelentése szerint - még f[olyó] hó 16-án megjelent a pozsonyi főtanfelügyelő, és kijelentette, hogy a magyar nyelvű tanítás azonnali hatállyal megszűnik, az ott maradt magyar tanerőket pedig csak úgy hajlandók átvenni, ha kötelezik magukat, hogy megtanulnak szlovákul, és tiszta szlovák vidéken állást vállalnak. Folyó hó 23-án és 24-én a tanerők meg is kezdték a beíratásokat, és a szlovák nyelvű tanítás kezdetét f. hó 27-re tűzték ki.
Mivel a csehszlovák kormányzat a békeszerződésben kötelezte magát, hogy a pozsonyi hídfő körzetébe tartozó átcsatolásra került 3 község magyar lakosságában minden jogát tiszteletben tartja, az oroszvári magyar iskola azonnali beszüntetése a békeszerződésben vállalt kötelezettségek semmibe vételét s az ott élő magyar lakosság jogainak súlyos megsértését jelenti, ami ellen a magyar kormányzatnak - megítélésem szerint - feltétlenül tiltakoznia kell. A Csehszlovákiában élő magyarság széles rétegei évek óta a legelemibb emberi jogok nélkül élnek; velük szemben azonban a csehszlovák kormányzat semmiféle kötelezettséget nem is vállalt. Viszont vállalta a most átcsatolt 3 község magyar lakossága minden jogának tiszteletben tartását, így a magyar kormánynak meg van adva a lehetősége arra, hogy a fentebb vázolt szerződés-szegés ellen a legerélyesebben felemelje tiltakozó szavát.
Tisztelettel kérem Miniszterelnök Urat, hogy ebben a tekintetben a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.
Budapest, 1947. október 27.
Krammer [Jenő]
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-1. tétel-158889-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi kulturális Kapcsolatok Osztálya.) Eredeti, gépelt belső feljegyzés, valamint Bassola Zoltán osztályvezető által kiadmányozott levélfogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 20.
1944
1956
Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaságtudományi Egyetemen Széchenyi kör alakult. – Az egyetemek közös vitafórumaként létrejött a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő