Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Magyarország és Nyugat-Németország kapcsolatai 1945 és 1958 között
Az alábbi dokumentum a magyar–nyugatnémet kapcsolatok 1945-től 1958-ig terjedő időszakát foglalja össze, vázlatosan ismerteti a diplomáciai „puhatolózások” első lépéseit és sikertelenségének okait.
Noha az egész dokumentumot áthatja a kor szelleme, politikai frazeológiája, végső kicsengésében mégis azt sugallja, hogy Magyarország érdeke a Német Szövetségi Köztársasággal ápolt kapcsolatok teljes körű rendezése.
Az NSZK és a szocialista országok kapcsolatai
A szocialista országok közül egyedül a Szovjetuniónak van diplomáciai kapcsolata az NSZK-val (1955). A nyugatnémet kormány érvelése ezen a téren az, hogy a Szovjetuniónak mint a négy nagyhatalom egyikének különleges szerepe van a német kérdésben, s így a két német nagykövetség jelenléte Moszkvában nem sérti a nyugatnémet kizárólagossági elvet. Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy Finnországban mindkét német állam azonos szinten képviselteti magát kereskedelmi kirendeltségekkel, amelyeknek élén főkonzulok állanak. Ez a tény - bár alacsony szintű képviseletről van szó - feltétlenül kétségbe vonja a „kizárólagossági elv" kizárólagosságát [!]. A finnországi kivételes eset arra mutat, hogy a nyugatnémet kormány elsősorban a népi demokratikus országok vonalán érvényesíti a kizárólagossági elvet, ami azt mutatja, hogy hódító terveiben ezekkel az országokkal akkor kívánja diplomáciai kapcsolatait rendezni, ha azokban a jelenlegi rendszerrel szemben álló kormány jönne létre. Ezt igazolta a bonni kormány magatartása a magyarországi ellenforradalom idején.
Speciális helyzetben van Lengyelország és Csehszlovákia, mivel Nyugat-Berlinben katonai képviseletük van. A megszállási időszak maradványa ez. A Hitler-ellenes koalíció országai ugyanis a nagyhatalmak berlini ellenőrző tanácsához képviseleteket küldtek. A nyugati országok ezeket a képviseleteket konzulátusokká alakították át. A két baráti ország katonai képviselete előnyös lehetőséget nyújt propaganda folytatására Nyugat-Németországban, másrészt pedig konzuli tevékenységet is folytat.
Frankfurt am Mainban rajtunk kívül Lengyelországnak, Csehszlovákiának, Romániának és Bulgáriának vannak külkereskedelmi irodái. A Kínai Népköztársaság elsősorban svájci és részben a berlini képviseletein keresztül tartja kézben a nyugatnémet gazdasági kapcsolatokat. A diplomáciai kapcsolatok rendezésére eddig lengyel, csehszlovák és román vonalon történtek kísérletek - eredménytelenül. Jugoszláv-nyugatnémet viszonylatban a diplomáciai kapcsolatok megszakítása után megmaradtak a kereskedelmi és konzuli képviseletek. Az elmúlt évben több ízben tettek kísérletet a diplomáciai kapcsolatok rendezésére és az NDK-jugoszláv kapcsolatok elsorvasztására - egyelőre sikertelenül.
A budapestihez hasonló nyugatnémet utazási iroda működik Prágában és Varsóban. Romániában és Bulgáriában ilyen külön iroda nincs. A nyugatnémet vízumokat francia követség konzuli osztály adja ki.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő