A mecseki szén

A rendszerváltás legmegrázóbb eseményei közé tartoztak a vállalati felszámolások, köz-tük is különösen a bányabezárások, amelyek hatalmas, visszavonhatatlan vagyonvesztés-sel jártak. Erre a sorsra jutott a Mecseki Szénbányák Vállalat is. Forrásaink a felszámolás és az átalakítás dilemmája között vergődő vállalat vezetőségének terveit mutatják be rendszerváltás idején. A szerző egyúttal a mecseki szénbányászat későbbi elképzeléseiről is tájékoztat.

Források

Tervezet a Mecseki Szénbányák átalakítására

MECSEKI SZÉNBÁNYÁK

TERVEZET

a Mecseki Szénbányák részvénytársasággá alakításáról
(Előterjesztés az igazgatótanács 1990. május 4-i ülésére)

1. Az átalakulás szükségessége
1. 1. A Mecseki Szénbányák államigazgatási felügyelet alatt álló állami nagyvállalat.
Összes vagyona állami tulajdonú, az állam tulajdonosi jogait az Állami Vagyonügynökség gyakorolja.

1. 2. A veszteséges működés megszüntetésére irányuló állami szanálás program szerinti megvalósulása ellenére a vállalatnál fizetésképtelenségre utaló zavarok mutatkoznak.

1. 3. Az 1990. évi XXII. Törvény 63. §-a szerint „Fizetésképtelenség címén felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérheti, a gazdálkodó szervezet pedig köteles kérni.
Az 1990. május 1. napján hatályba lépő törvény szerint „Fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet vezetője (elnök, igazgató, ügyvezető) 8 napon belül köteles kérni a (megyei) bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását. A bejelentés elmulasztásáért felelősséggel tartozik. A gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásával egyidejűleg - legfeljebb 8 napos határidővel - köteles a gazdálkodó szervezet vezető testületét összehívni, illetőleg alapító szervét, tröszti vállalat esetén a trösztöt értesíteni."

1. 4. A fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát a bíróság végzéssel állapítja meg. Felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen. A felszámolási eljárást a bíróság indítja meg. A felszámolási eljárás során bármikor helye van a hitelezők és a gazdálkodó szervek közötti egyezségnek.

1. 5. A törvényekkel meghatározott államigazgatási működés „automatizmusa" következtében fizetésképtelennek minősülő Mecseki Szénbányáknál a céljában sikertelen állami szanálási eljárás után a bíróság csak a felszámolási eljárás megindítását határozhatja el.

Az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. március 1-től hatályos 1990. évi VIII. törvény az állami vállalatok vagyonának elidegenítését (eladását, társaságba apportálását, bérbeadását) 20 MFt érték fölött az Állami Vagyonügynökség engedélyéhez köti.

1. 7. Tekintve, hogy az állami vállalat tartozásai csak az állami vagyonból fedezhetők, ahitelezőkkel történő megegyezés előfeltétele az állami vagyon részvénytársasági vagyonná, az állami vállalat részvénytársasággá történő átalakítása.

1. 8. A felszámolási eljárás lényegi célja a hitelezői követelések kiegyenlítése, illetve a hitelezők és az adós közötti megállapodás kikényszerítése. A felszámolás során a vagyon elárverezéséből (értékesítéséből) szerzett bevételből fizetik ki az adósságot. Részvénytársasággá alakulás esetén mód van a hitelezői követelések részvénnyel történő kiegyenlítésére.

1. 9. A felszámolás a külső (hitelezői) érdekérvényesítés elsődlegessége miatt a bonyolultan összetett bányászati alaptevékenység folytatását megzavarja, esetleg ellehetetleníti. Tekintve, hogy az államigazgatás törvényes „automatizmusában" a felszámolásnak csak az átalakulás az alternatívája, a mecseki szénbányászat folytatásához fűződő érdekek egyedüli érvényesítési lehetősége a részvénytársasággá való átalakulás kezdeményezése az Állami Vagyonügynökségnél.

2. Az átalakulás célja
2. 1. A Mecseki Szénbányáknál felhalmozódott állami vagyon jövedelmező hasznosítása, a tőkemozgás intézményi feltételeinek megteremtése.

2. 2. A bányászati alaptevékenység jövedelmezővé és önfinanszírozóvá tétele piacgazdasági környezetben, a kiszolgáló és melléktevékenységek szervezeti önállóságának és piaci kapcsolatrendszerének vagyonérdekeltségen alapuló megteremtése.

Az általános jogutód részvénytársaság fizetőképességének helyreállítása a hitelezők részvényesként való bevonásával.

2. 4. A dolgozói részvényvásárlásra alapozott későbbi alaptőke-emelés intézményi feltételeinek megteremtése.

3. Az átalakulás programja
3. 1. Állami vállalat csak részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakulhat.
A vállalat az átalakítást kezdeményezheti, de a társasággá alakulás törvény szerint szükséges intézkedéseinek megtételére az Állami Vagyonügynökség köteles.
A társasággá átalakított állami vállalatok vagyonát megtestesítő részvények tekintetében az Állami Vagyonügynökség gyakorolja a részvényesi jogokat.
Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalat önmagában, külső vállalkozók tőkéjének bevonása nélkül is átalakulhat.

3. 2. Az átalakuláshoz

átalakulási tervet
átértékelt vagyonmérleget
üzletpolitikai koncepciót

kell az Állami Vagyonügynökséghez előterjeszteni.

3. 3. Az Állami Vagyonügynökség és a vállalat a kezdeményezéstől számított hatvan napon belül megállapodást köthet az átalakulás feltételeiről és módjáról. Az átalakulás elősegítésére átalakulási bizottságot is igénybe vehet.
Ha az átalakuló vállalat és a Vagyonügynökség között az átalakulás feltételeire és módjára vonatkozó megállapodás létrejött, az átalakulást annak megfelelően kell végrehajtani. Ezt a vagyonügynökség ellenőrzi.

3. 4. Az átalakulás konkrét programját tehát a Vagyonügynökséggel történő megállapodás fogja tartalmazni.
Az átalakulás kezdeményezéséhez szükséges átalakítási tervnek tartalmaznia kell:

  1. az átalakulással elérni kívánt gazdasági cél megjelölését (lásd 2. oldal)
  2. az új részvénytársaság alapszabályának tervezetét
  3. a vagyon értékelésének módszertani elveit.

A Vagyonügynökséggel történő megállapodás előkészítő tárgyalások megkezdéséhez ez elégséges.

3. 5. Az Átalakulási Törvény 16. § (1) szerint „az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnak gazdasági társasággá alakításáról az alapító szerv - a vállalat véleményének kikérésével és a pénzügyminiszter egyetértésével - határoz.
Míg korábban az Ipari Minisztérium, 1990. március 1-től az Állami Vagyonügynökség a Mecseki Szénbányák alapító szerve.
Az Ipari Minisztérium már nem illetékes az átalakításban, az újonnan alakult és rendkívül leterhelt Vagyonügynökség pedig nem képes arra, hogy az átalakításra vállalati kezdeményezés nélkül vállalkozzon.
Abból kiindulva, hogy „aki nem része a megoldásnak, az a probléma része", elsődleges létérdekünknek kell tekinteni a vállalati csőd - mint bonyolult probléma - megoldásának elősegítését.

4. Az átalakulás következményei
4. 1. Nem csak a felszámolás, de az átalakulás is hatálytalanítja, megszünteti a vállalat eddigi szervezeti és működési rendjét, irányítási, érdekeltségi és bérezési rendszerét, stb. az átalakulás radikális belső átrendeződés közös megegyezéseken alapuló megvalósulására, új belső szabályok elfogadására, közös tanulási folyamatban való begyakorlására ad lehetőséget.

4. 2. Az újként alakuló részvénytársaság megszabadul ugyan a korábbi adósságterhektől, de köteles felvállalni a jövedelmező gazdálkodás és a vagyongyarapítás követelményeit és a fizetőképesség tartós fenntartásának kötelezettségeit a továbbra is fenyegető csődveszéllyel

4. 3. A részvénytársasággá alakulás csak a tehermentes indulás, az eddigi működési gyakorlat korlátaitól való megszabadulás intézményi kereteit teremti meg, a jövedelmező gazdálkodás kötelezettsége és felelőssége viszont szükségessé teszi a belső megújulás 1986-tól érlelődő programjának kiteljesítését és gyakorlati 

4. 4. Az átalakulás előkészítésében a külső feltételeket az Állami Vagyonügynökséggel való együttműködés során egyszerűbb lesz tisztázni, mint a belső megújulási folyamatot kibontakoztatni, és a dolgozók összességére kiterjeszteni.
E nagyobb és bonyolultabb program tisztázásával és magvalósításával nem szabad késlekedni, a külső és belső átalakulást egyidejűleg, párhuzamosan és összehangoltan kell előre vinni.

5. Az átalakulás ütemezése
5. 1. Az átalakulás mielőbbi kezdeményezése esetén a második félév elején megállapodás köthető az Állami Vagyonügynökséggel az átalakulás programjáról.

5. 2. A vagyon átértékelése és a társaság induló vagyonmérlegének elkészítése, a részvénytársaság alapításának előkészítése 4-5 hónap alatt elvégezhető.
Az átalakulás napjaként 1991. január 1. reálisan kitűzhető.

5. 3. A jövedelmező működésre alkalmas és a fizetőképesség tartós fenntartását garantáló belső irányítási és érdekeltségi rendszer minden dolgozóra kiterjedő tanulási folyamatban való kialakítása és begyakorlása, a belső közmegegyezés létrehozása feszes programban a vállalati működés megzavarása nélkül (tehát zömmel munkaidőn kívül!) fél év alatt elvégezhető.
Az átalakulás és a belső megújulás megvalósítására csak akkor tekinthető érettnek a vállalati kollektíva, ha azt a dolgozók legalább 2/3-a belső „népszavazáson" egyértelműen támogatja.

5. 4. A tennivalók terjedelme és sokrétűsége Átalakulási Munkabizottság létrehozását indokolja az 5. 2. feladatra és az Állami Vagyonügynökséggel történő együttműködésre, továbbá megújulási Munkabizottság alakítását az 5. 3. feladatra és a vállalaton belüli „párbeszéd" intézményesítésére.

A két munkabizottság május 15-ig tartsa meg alakuló ülését és határozza meg munkaprogramját.

Az igazgatótanács döntési körébe tartozó kérdésekben kezdeményezze összehívását és készítsen írásos előterjesztéseket.

Legkésőbb június 15-ig tevékenységéről tájékoztassa az igazgatótanácsot.

Az előterjesztést megbízásom alapján összeállította 

Pécs, 1990. április 27.

Csethe András
vezérigazgató

Mellékletek:
1. Határozati javaslat
2. A csőd meg a kormány (Népszabadság 1990. IV. 25.)
3. Csődfelszámolás részvénytársasággá alakulással
4. Tervezet az állami nagyvállalat gazdasági társaságokká való szétbontására.

Jelzet: Magyar Országos Levéltár XXIX-F-104-a Mecseki Szénbányák Vállalat, Igazgatási ügyek 619 doboz: Szerkezeti átalakítás, szanálás iratai 1986-1990.

Ezen a napon történt május 31.

1911

Vízre bocsájtották a TitanicotTovább

1916

A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében

Sokan és joggal vélik úgy, hogy a 20. századi magyar politikai gondolkodás egyik fő jellemzője a kellő nemzetközi kitekintés, a külpolitikai horizont hiánya volt. Ez nagyrészt abból adódott, hogy Magyarország évszázadokon át nem volt független állam, így önálló külpolitikával sem rendelkezett. Függetlenségét ténylegesen 1918 végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesésének pillanataiban nyerte el, jogilag pedig paradox módon az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződés állította vissza. A két világháború közötti időszakban nem csak a politika iránt érdeklő „átlagemberek”, de nemegyszer maguk a döntéshozók sem látták át teljes egészében a nemzetközi összefüggéseket, vagy pedig ideológiai megfontolásokból figyelmen kívül hagyták azokat. Ez gyakran hibás, átgondolatlan és káros döntéseket eredményezett, ‒ elég, ha csak a Szovjetunió elleni elhamarkodott hadba lépésre gondolunk. A második világháborút követően Magyarország ismét elvesztette függetlenségét, és közel 45 évig az ún. keleti blokk többi országával együtt a Szovjetunió csatlósa volt. Önálló külpolitikáról vagy külpolitikai gondolkodásról ‒ főleg az 1950-es években ‒ nem, vagy csak alig lehetett szó.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája: „Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében”. Elsődleges célunk az, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok 20. századi történetének jobb megismeréséhez, ezzel is segítve olvasóink jobb eligazodását a mai kusza külpolitikai viszonyok között. Kiss András az amerikai–iráni kapcsolatokat helyezi történelmi távlatba, Wencz Balázs Kádár János és a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker 1977. márciusi tárgyalásait ismerteti, míg Garadnai Zoltán azt mutatja be, miként látták Magyarországot az 1980-as évek elején francia szemmel. Seres Attila két fiatal magyarországi görög emigráns 1956-os kalandos sorsát eleveníti fel, Kántás Balázs pedig az 1920-as évek elejére kalauzol vissza bennünket, és egy „magyar sörpuccs” tervének történetéről ír.

Budapest, 2020. április 17.

A szerkesztők