Hová lettek a magyar föld kincsei?

Kísérlet egy önálló magyar bauxit-alumínium vállalat megalapítására

1947. április 27-én a Gazdasági Rendőrség letartóztatta Dr. Debreczeni Sándort, a Magyar Bauxitbánya Rt. vezérigazgatóját, Dessewffy Aurél ügyvezető igazgatót, valamint Esztergály Ferenc gépészmérnököt. Az ellenük felhozott vád: a jóvátételi szállítások szabotázsa volt. Őrizetbe vételük hátterében – az itt közölt dokumentumokon keresztül – a magyar bauxitipar történetét ismerhetjük meg a háború utolsó éveitől az államosításig, és ezen belül is a Magyar Bauxitbánya Rt. jelentőségét a német hadigazdaság szempontjából, valamint a szovjet–magyar jóvátételi szerződések előkészítése kapcsán.

Esztergály Ferenc mérnök szerepe a székesfehérvári könnyűfémműnél

[194]5. november 17.
Esztergály Ferenc
mérnök úrnak
Budapest
D/Sz.

Ön 1945. évi augusztus hó 16. napja óta megbízásunkból tanácsadóként részt vett a székesfehérvári hengermű leszerelési munkálataiban. Ön előtt is ismeretesek mindazok a nehézségek, melyek a leszerelés teljesítésének még akadályát képezik, és Ön előtt ismeretesek mindazok a kifogások, melyeket az eddigi leszerelési munkálatokkal kapcsolatban az illetékes orosz hatóságok előterjesztettek. Ismeretes Ön előtt a gyár jelenlegi állapota, és ismeretesek azok a nehézségek is, melyek a gyárépületek sérülései folytán a tél folyamán még fokozottabb mértékben fognak jelentkezni. Ismeretesek Ön előtt a székesfehérvári munkásviszonyok, az élelmezési nehézségek és közlekedési nehézségek. Végre ismeretes Ön előtt az, hogy a gyárüzem kompletírozása céljára szükséges anyagok vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán szerezhetők be Magyarországon - és ismeretes Ön előtt az is, hogy külföldi megrendelésekhez az Iparügyi Minisztérium előzetes engedélye és jóváhagyása szükséges.
Mindezen nehézségek ismeretében Ön elvállalja azt, hogy a mai naptól kezdve székesfehérvári hengerművünk leszerelését teljes egyéni és anyagi felelőssége mellett elvállalja, és mindent megtesz, amit csak emberileg megtenni lehetséges, abból a célból, hogy az Ön előtt is ismeretes parancsmegrendelés teljesíttessék.
Ámbár ezen munkálatokat, melyeket Ön saját egyéni felelőssége mellett irányít, vállalatunk részéről dr. Steiner Rudolf központi igazgató urunk fogja felülvizsgálni és szükség esetén irányítani, ez a körülmény az Ön felelősségét sem nem csökkenti, sem ki nem zárja. Biztosítjuk ennélfogva az Ön részére azt a jogot, hogy amennyiben dr. Steiner igazgató úr rendelkezéseit végrehajtani nem óhajtaná, úgy a rendelkezés vételétől számított 6 órán belül vállalatunk ügyvezetőségének írásbeli jelentést tehessen, és felelőssége csupán abban az esetben szűnik meg, ha vállalatunk ügyvezetősége az Ön véleményével szemben dr. Steiner Rudolf központi igazgatónk véleményét tenné magáévá.
Ön kötelezettséget vállal arra, hogy az IKÁRT-tal és az Iparügyi Minisztériummal szemben való ügyvitelt is magára vállalja, és úgy az Iparügyi Minisztérium, mint az IKÁRT előírásait teljesíti.
Ön köteles részünkre a heti költségelőirányzatot beterjeszteni, hogy nekünk módunkban legyen az IKÁRT-tól a szükséges pénzösszeget kellő időbeni igényelni. A kiadásokat és az elszámolásokat vállalatunk fogja intézni.
Ezen megbízatása a gyár leszerelésének keresztülvitelével megszűnik. - Korábban is megszűnik azonban abban az esetben, ha az illetékes orosz hatóságok a gyár leszerelésétől elállnának, és mi erre az Iparügyi Minisztériumtól a megfelelő utasítást megkaptuk.
A fenti működésekkel kapcsolatban szükséges munkálatok elvégzése céljából Ön magánmérnöki irodájának személyzetét a munkálatokba beállítani köteles.
Kiadásait, beleértve személyzetének javadalmazását is, vállalatunk fogja az utolsó heti elszámolásában alkalmazott rendszer szerint kiegyenlíteni. Ugyancsak ezen utolsó havi elszámolásában alkalmazott számítási mód szerint eredményül mutatkozó tiszteletdíj fogja Önt megilletni.
Amennyiben a székesfehérvári hengermű leszerelése elmaradna, és az Ön megbízatása ez okból szűnnék meg, úgy a székesfehérvári üzemmel kapcsolatban foglalkoztatott személyzetének a legrövidebb felmondási időre járó javadalmazását, valamint az ezzel kapcsolatos kiadásokat vállalatunk Önnek meg fogja téríteni.
Önnek az a személyautó, melyet az IKÁRT bocsátott rendelkezésünkre, hivatalos útjai céljára rendelkezésére fog állani.

Fentiek szíves visszaigazolását kérve vagyunk

teljes tisztelettel

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság

Két szignó, az egyik Debreczeni Sándoré

A fentieket a mai naptól kezdődően kötelezőleg elismerem azzal, hogy azokat az IKÁRT és az Iparügyi Minisztérium rendelkezései szerint teljesítem.

Budapest, 1945. XI. 21.

Tisztelettel:
Esztergály
[194]6. VI. 5.

Másodlat

***

T.
Budapesti Népügyészségnek,
Budapest
dr. G./MM.

Az előzetes letartóztatásban lévő Esztergály Ferenc okl. gépészmérnök megbízásunk alapján köteles volt a székesfehérvári hengerművünkhöz szükséges alapozási és egyéb műszaki rajzokat részünkre elkészíteni.
Folyó évi április hó 19.-én nevezett a székesfehérvári üzemünkre vonatkozó rajzok jegyzékét meg is küldötte nekünk, időközben történt letartóztatása miatt azonban a rajzok általunk nem voltak átvehetők.
Rendkívül fontos közgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a székesfehérvári hengermű üzembe helyezhető legyen, minthogy azonban ezen munkálatok elvégzéséhez feltétlenül szükséges műszaki rajzok Esztergály Ferenc mérnöki irodájában vannak, tisztelettel kérjük, méltóztassék dr. Gálffy Sándor ügyészünknek vagy helyettesének, dr. Kovács Egon ügyvédjelöltnek beszélgetési engedélyt adni, és hozzájárulni ahhoz, hogy nevezett az idecsatolt rajzjegyzéken utasítást adjon a rajzok kiadására. Szíveskedjék továbbá hozzájárulni ahhoz, hogy Esztergály Ferenc beleegyezésével mindazok a kulcsok, amelyek a rajzok kivételéhez szükségesek, nevezett által rendelkezésünkre bocsáttassanak.

Tisztelettel:

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság

(Olvashatatlan szignó)

Csatolva:

bemutatásra 1 db levél,

és 1 db rajzjegyzék

Másodlat

Jelzet: MOL Z 351 Magyar Bauxitbánya Rt. Műszaki Osztály, 5. csomó 77. tétel

Ezen a napon történt november 24.

1912

Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább

1915

Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább

1918

Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább

1918

Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább

1919

A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő