Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész

„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”

A párizsi magyar nagykövetség jelentése a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról - 1967

Szigorúan titkos! Készült: 9 példányban Kapják:
1. Fock Jenő et.
2. Nyers Rezső et.
3. Timár Mátyás et.
4. Párdi Imre et.
5. Vályi Péter et.
6. Bíró József et.
7. Bálint József et.
8. László Andor et.
9. aktában

MÁSOLAT
a párizsi nagykövetség 1967. október 23-án kelt jelentéséről

Tárgy: A nemzetközi pénzügyi rendszer reformja

Daniel Deguen a francia Pénzügyminisztérium Nemzetközi Ügyek Aligazgatóságának vezetője az alábbi nem hivatalos jellegű elgondolást fejtette ki amellett, hogy Magyarország és általában az európai szocialista országok vegyenek részt a nagy nemzetközi pénzügyi szervek (FMI és BIRD [!]) munkájában:

  1. A Közös Piac országainak pénzügyi ereje - bármennyire is megnőtt az utolsó években - kevés ahhoz, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszerben uralkodó angolszász hegemóniát ellensúlyozza. Ehhez szükség lenne a szocialista országok pénzügyi szövetségére.
  2. A szocialista országoknak is érdekük az angolszász hegemónia megszüntetése.
  3. Az FMI és a BIRD [!] szeptember 25. és 29. közötti Rio de Janeiróban tartott 21. évi ülésén erőviszony eltolódás következett be az USA-Anglia és a „Tizek" csoportjához tartozó többi ország között, az utóbbiak javára.

    A francia főtisztviselő szerint a konferencia határozatai, amelyek értelmében az FMI [!] igazgatósága 1968. március 31-ig, tervezeteket készít egyrészt a különleges lehívási jog új mechanizmusáról, másrészt az FMI [!] egyes munkamódszereinek és gyakorlatának reformjáról, hosszú belső vitának a végét jelentik a „Tizek" együttműködésében. A szocialista országok korábbi jelenléte zavarta volna a „Tizek" erőpróbáját. Az új határozatok után a szocialista országok jelenléte nem lenne már zavaró tényező.
  4. Az FMI [!] reformja megkezdődik. A szocialista országoknak érdekük, hogy a reformok kidolgozásában részt vegyenek és a maguk akarata szerint is alakíthassák a világ jövő pénzügyi szervezetét, amelyben a kelet-nyugati közeledés és a nemzetközi gazdasági élet integrációjának logikája miatt előbb-utóbb mindenképpen részt kell venniük. (Az FMI [sic!] a világ leguniverzálisabb nemzetközi kormányközi szervezete. 107 tagállama van.)
  5. A francia értékelés szerint megszűnt több zavaró tényező, amely eddig, elsősorban politikai okok miatt, a szocialista országokat távol tartotta az FMI-től [!]. A belső gazdasági helyzetről a kölcsönfelvétel esetére megkívánt adatszolgáltatás ma már nem zavarná a szocialista kormányokat, hiszen nyilvános statisztikai adatszolgáltatásuk teljesnek tekinthető. Lehet változtatni, éppen a megkezdődő reform kapcsán az ún. súlyozott szavazási rendszeren, amely ez ideig több szavazatot adott a gazdag és kevesebbet a szegény országoknak. Megemlítette, hogy a gyakorlatban ez eddig nem volt zavaró tényező, mivel a közgyűlési határozatokat mindig egyhangú szavazással hozták. Egyébként is mindenféle átmeneti és különleges rendezések is elképzelhetőek a szocialista országok és az FMI [!] kapcsolatában.
  6. 1.Az FMI-ben [!] való részvétel, végül, lehetővé tenné a nagy gazdaságfejlesztési célokat maguk elé tűző szocialista országoknak, hogy beruházásaikhoz olyan nemzetközi financiális eszközökhöz és biztonsághoz jussanak, amelyeket jelenleg bilaterális alapon nem kapnak meg a kapitalista világban, strukturális és más akadályok miatt. Ez megoldhatná - a francia főtisztviselő szerint a Bíró miniszter elvtárs által tárgyalt - financiális típusú problémákat.

    Megkérdeztük Deguen igazgatót, olyan véleményt mondott-e, amely a francia Pénzügyminisztérium állásfoglalását is tükrözi, s erről tájékoztathatjuk-e az illetékes magyar szerveket. Kis habozás után igennel válaszolt, hozzátéve, hogy közléseit tekintsük emellett nem hivatalos jellegűnek.

    Tekintettel arra, hogy a francia pénzügyi tisztviselő közlései olyan elemeket is tartalmazhatnak, amelyeket hazai szerveink eddig nem értékeltek, jelentésüket szükségesnek látom. Jelezni kívánom még, hogy Deguen szerint a Szovjetunió illetékes szervei nagyvonalakban ismerik a fent leírt francia álláspontot.
Valkó Márton s.k.
nagykövet

Jelzet: MOL XIX-A-16-f. 57. doboz. Géppel írt másolat.

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő