Eck Mór fővárosi bizottsági tag indítványt terjesztett a közgyűlés elé. Eszerint a zsidó egyetemisták és főiskolások védelme érdekében...Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész
„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”
Jelentés magyar bankvezetők londoni látogatásáról - 1966
MAGYAR NEMZETI BANK
Szigorúan titkos!
Készült: 20 példányban.
4. sz. példány
A Bank of England 1966-ban beiktatott kormányzója ez év júniusában a BIS Közgyűlés során szóban meghívta a Magyar Nemzeti Bank Elnökét, hogy látogasson el megfelelő időpontban Londonba. Ezen meghívás írásos megismétlése után a Bank Elnöke 1966. október 22. és november 2. között Londonban tartózkodott, kíséretében volt Fekete János ügyvezető igazgató, Pulai Miklós igazgató és Czirják Gyula osztályigazgató.
A látogatás módot adott arra is, hogy a legfontosabb angliai pénzintézetek elnökeivel, továbbá a londoni City vezető személyiségeivel a delegáció részben felújítsa, illetve kiterjessze személyes kapcsolatait, továbbá magas szinten folytasson eszmecserét néhány lényegesebb kérdésről.
A Magyar Nemzeti Bank Elnöke 1963-ban már tett rövidebb látogatást Londonban. Az akkori légkört, különösen a Bank of England részéről, még bizonyos fokú tartózkodás jellemezte, míg a jelenlegi utazás alatt érzékeltették Anglia növekvő érdeklődését a kelet-nyugati kapcsolatok iránt és ezen belül azon törekvésüket, hogy ebben fontosabb szerepet kívánnak játszani.
A Bank of England kormányzója - ez év júniusában történt beiktatása óta - egy ízben tett külföldi utazást (Washingtonban az I.M.F. szeptemberi közgyűlésén). [!] A Magyar Nemzeti Bank Elnöke volt az első bankvezető a szocialista országok részéről, aki a kormányzónál meghívottként látogatást tett. A KGST országok iránt, illetve ezen belül a Magyarországgal szembeni megváltozott légkört és fokozottabb érdeklődést tükrözte a Bank of England-en kívül a meglátogatott más vezető angol pénzintézetek elnökeinek magatartása is. A megbeszélések légköre igen szívélyes volt, a fogadtatás általában elnöki szinten történt, de a megbeszéléseken, illetve (a) protokolláris rendezvényeken részt vettek helyetteseik és a bankok igazgatósági tagjai is.
A Bank of England-del folytatott megbeszélések során értékeltük az angol-magyar gazdasági kapcsolatokat. Ezek alakulását megfelelőnek ítéltük meg, bár természetesen Anglia is, Magyarország is saját exportjának növelésében érdekelt. A Magyar Nemzeti Bank részéről utaltunk arra, hogy az angliai rendelkezések nehezítik a magyar kivitel ésszerű növelését s ezen korlátok természetesen visszahatnak a magyar vásárlások volumenére is.
Mr. O'Brien kormányzó és munkatársai felvetették, hogy a függő pénzügyi kérdések rendezetlensége, pontosabban egy mindkét fél számára elfogadható megállapodás megkötésének elhúzódása, amit
legutóbbi levele is alátámaszt, károsan befolyásolhatja az angol hatóságok Magyarországgal szembeni álláspontját, végső fokon pedig lassíthatja az egyébként jól fejlődő angol-magyar gazdasági és pénzügyi kapcsolatok jövőbeni alakulását.A tárgyalások során eszmecsere folyt a Nemzetközi Monetáris Alap tagsági kérdéseiről is, amelyről külön feljegyzésben
A Magyar Nemzeti Bank Elnöke meghívta Budapestre Mr. O'Brien kormányzót, aki a meghívást elfogadta, a látogatás időpontját a későbbiekben rögzítik.
A vezető angol pénzintézetek elnökeivel, valamint igazgatósági tagjaival folytatott megbeszélések szintén igen kedvező légkörben zajlottak le. Közös jellemzőjük volt a bankkapcsolatok és a magyar üzletek iránti fokozottabb érdeklődés, valamint az információkérés az új gazdasági mechanizmus jellegével kapcsolatban. Elhangzott a bankok részéről több olyan felvetés is, hogy mikor nyílik lehetőség Magyarországon angol-magyar közös vállalkozások létesítésére.
A megbeszélések témái közül külön megemlíthetők az alábbiak:
A Lazard Brothers pénzintézet, amely legutóbbi két nagy angliai vásárlásunkat finanszírozta, hangsúlyozott érdeklődést tanúsított a legmodernebb, Rolls Royce VC-10 utasszállító repülőgépek Magyarországra történő exportjában. Felajánlották, hogy vásárlás esetén 8-10 éves hitelt biztosítanak. Egyben vállalták, hogy önállóan, vagy esetleg a Bank of England-del együtt interveniálnak az Angol Kereskedelmi Minisztériumnál, hogy a közelgő magyar-angol kereskedelmi tárgyalásokon az angol kereskedelmi delegáció a magyar export-kontingenseknél rugalmasabb magatartást tanúsítson. (A Lazard Brothers pénzintézet a vezető angol iparágak finanszírozó bankja, tulajdonosai és igazgatósága a City legbefolyásosabb tagjaiból áll.)
Az „Öt nagy" bank közül - ezek a City legnagyobb bankjai - különösen a Midland Bank és aWestminster Bank kívánja leginkább fokozni magyar üzleti kapcsolatait. (Ez megnyilvánul az általuk biztosított finanszírozási lehetőségek bővülésében is.)
A Bank of London and South America pénzintézet, amely az úgynevezett Euro-dollár piac vezető bankja, javasolta, hogy az MNB nyisson fiókot vagy állítson fel képviseleti irodát Londonban, mivel megítélésük szerint a magyar pénzpiaci műveletek elismert színvonala miatt ezt a Cityben kedvezően fogadnák.
Külön kiemelendő a Moscow Narodny Bank részéről megnyilvánuló szívélyesség. A szovjet bankvezetők elvtársi légkörben nyomatékosan kifejezésre juttatták megelégedettségüket kapcsolataink terén. Úgy értékelhető, részükről lehetőségeik korlátain belül őszintén és egyértelműen kívánják az együttműködést.
A Moscow Narodny Bank-nál olyan információt kaptunk, hogy Doubonossov elvtárs, a Bank elnöke, ez év végén, jövő év elején visszatér Moszkvába (ottani beosztásáról még nincs döntés) és utóda előreláthatólag Noszko elvtárs, a Goszbank ügyvezetőségének tagja lesz.
Budapest, 1966. november 8.
Jelzet: MOL XIX-A-16-j 26. doboz. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 15.
1922
1928
Egyetemisták tüntetnek a numerus clausus módosításával kapcsolatos intézkedések ellen. Bezárják a budapesti Műegyetemet, a Közgazdasági...Tovább
1944
A sikertelen kiugrási kísérletet követõen Szálasi Ferenc ragadja magához a hatalmat.Tovább
1944
„A Szálasi-puccs és a fronthelyzet végképp szétbomlasztotta a dezorganizálódott úri–jobboldali szervezeteket.” A...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő