Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető a Kairói...Tovább
Szovjetek Taszáron
Vizsgálat a taszári repülőtér ügyében 1946-ban
1946 áprilisában a közlekedési tárca a Honvédelmi Minisztériumtól hivatalos értesítést kapott, hogy a magyarországi repülőterek tulajdonjogát egy magyar-szovjet vegyes bizottság fogja kideríteni. A felderítés célja elsődlegesen az volt, hogy a háború alatti építkezés során volt-e példa a Harmadik Birodalom tőkebevonásával létrejött beruházásra. A közlekedési tárca illetékesei ugyan értesítették a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a német csapatok igényei szerinti átalakításokkal kapcsolatos anyagi terheket Magyarország viselte, de a vegyes bizottság megkezdte működését.
Forrás
Felvétetett Kaposváron (a taszári repülőtéren) 1946. évi május hó 17-én
Tárgy: A repülőtéren történt építkezésekkel kapcsolatos német tőke és német munkálatok tárgyában
Jelen vannak:
| A SZEB képviseletében: Brett I. I. alezredes Szavkin M. A. mérnök-alezredes urak, | |
| Magyar részről: Szabó Mátyás alezredes és Lipták Balázs mérnök-ezredes a Magyar Honvédelmi Minisztérium, egyben a Magyar Jóvátételi Hivatal képviseletében és Tihanyi László légügyi főtanácsos úr a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium képviseletében. |
A repülőtér 1928-ban létesült. 1942-ben a régi repülőtér mellett attól északra új repülőtér építését határozta el a honvédelmi minisztérium.
Az új repülőtér építési munkái 1943 nyarán kezdődtek el és 1944 őszéig folytatódtak, amikor a hadmuveletek miatt szétszakadtak.
- A tereprendezési munkákat Balogh Zsolt budapesti vállalkozó végezte. A munkálatoknak csak körülbelül 40%-a készült el. A vállalati összeg: 3,430.366.20 p.[engő] volt. A munkával való megbízás 1944. január 7-én történt 853.971/33. - 1943. szám alatt. A munka 1944 februártól 1944. novemberig volt folyamatban. A kereseteket a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozónak, a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnak/MOKTÁR.
- A magasépítési munkákat Török Árpád kaposvári és Németh pécsi vállalkozók végezték. Megbízás a légierő parancsnokság 1943. május 11-én kelt 111.179/XI. - 1943 számú rendeletével történt. A vállalati összeg15,09.997.- p[engő] volt. A munka 1943 májusában kezdődött és a Honvédelmi Minisztérium rendeletére már 1944 szeptemberében be lett szüntetve. Az épületek körülbelül 40%-ig készültek el. Két épületre a tető is elkészült, de ismeretlen tettesek már elhordták. A vállalkozók kereseteit a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozóknak a Dunántúli Bank és Takarékpénztárhoz Kaposvárra.
Az építkezésbe németek egyáltalán nem folytak be. Német építési szakember nem volt a repülőtéren, német csapat is csak 1944 késő őszén és az elvonuláskor a régi repülőtér valamennyi épületét felrobbantotta.
A jegyzőkönyv orosz és magyar nyelven készült. Tartalmuk azonos.
| Lipták Balázs a Magyar Honvédelmi Minisztérium képviselője | I. I. Brett a SZEB képviselője | |
| Szabó Mátyás a Magyar Jóvátételi Hivatal és Honvédelmi Minisztérium képviselője | M. A. Szavkin a SZEB képviselője | |
| Tihanyi László a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium képviselője |
XIX-H-1-?? ??. doboz, paginálatlan (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Légiközlekedési Főosztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1943
1954
A DISZ KV Intéző Bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta 15 író feljegyzését az ifjúság jövőjéről. A határozat szerint „abból részkérdések...Tovább
1956
Nagy Imre és társai – miután a tárgyaló jugoszláv külügyminiszter-helyettes biztosította őket sértetlenségükről – szovjet katonai...Tovább
1963
Merénylet John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban (Texas). A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald...Tovább
1975
Elfoglalja a királyi trónt János Károly spanyol király.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő