Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Szovjetek Taszáron
Vizsgálat a taszári repülőtér ügyében 1946-ban
1946 áprilisában a közlekedési tárca a Honvédelmi Minisztériumtól hivatalos értesítést kapott, hogy a magyarországi repülőterek tulajdonjogát egy magyar-szovjet vegyes bizottság fogja kideríteni. A felderítés célja elsődlegesen az volt, hogy a háború alatti építkezés során volt-e példa a Harmadik Birodalom tőkebevonásával létrejött beruházásra. A közlekedési tárca illetékesei ugyan értesítették a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a német csapatok igényei szerinti átalakításokkal kapcsolatos anyagi terheket Magyarország viselte, de a vegyes bizottság megkezdte működését.
Forrás
Felvétetett Kaposváron (a taszári repülőtéren) 1946. évi május hó 17-én
Tárgy: A repülőtéren történt építkezésekkel kapcsolatos német tőke és német munkálatok tárgyában
Jelen vannak:
| A SZEB képviseletében: Brett I. I. alezredes Szavkin M. A. mérnök-alezredes urak, | |
| Magyar részről: Szabó Mátyás alezredes és Lipták Balázs mérnök-ezredes a Magyar Honvédelmi Minisztérium, egyben a Magyar Jóvátételi Hivatal képviseletében és Tihanyi László légügyi főtanácsos úr a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium képviseletében. |
A repülőtér 1928-ban létesült. 1942-ben a régi repülőtér mellett attól északra új repülőtér építését határozta el a honvédelmi minisztérium.
Az új repülőtér építési munkái 1943 nyarán kezdődtek el és 1944 őszéig folytatódtak, amikor a hadmuveletek miatt szétszakadtak.
- A tereprendezési munkákat Balogh Zsolt budapesti vállalkozó végezte. A munkálatoknak csak körülbelül 40%-a készült el. A vállalati összeg: 3,430.366.20 p.[engő] volt. A munkával való megbízás 1944. január 7-én történt 853.971/33. - 1943. szám alatt. A munka 1944 februártól 1944. novemberig volt folyamatban. A kereseteket a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozónak, a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnak/MOKTÁR.
- A magasépítési munkákat Török Árpád kaposvári és Németh pécsi vállalkozók végezték. Megbízás a légierő parancsnokság 1943. május 11-én kelt 111.179/XI. - 1943 számú rendeletével történt. A vállalati összeg15,09.997.- p[engő] volt. A munka 1943 májusában kezdődött és a Honvédelmi Minisztérium rendeletére már 1944 szeptemberében be lett szüntetve. Az épületek körülbelül 40%-ig készültek el. Két épületre a tető is elkészült, de ismeretlen tettesek már elhordták. A vállalkozók kereseteit a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozóknak a Dunántúli Bank és Takarékpénztárhoz Kaposvárra.
Az építkezésbe németek egyáltalán nem folytak be. Német építési szakember nem volt a repülőtéren, német csapat is csak 1944 késő őszén és az elvonuláskor a régi repülőtér valamennyi épületét felrobbantotta.
A jegyzőkönyv orosz és magyar nyelven készült. Tartalmuk azonos.
| Lipták Balázs a Magyar Honvédelmi Minisztérium képviselője | I. I. Brett a SZEB képviselője | |
| Szabó Mátyás a Magyar Jóvátételi Hivatal és Honvédelmi Minisztérium képviselője | M. A. Szavkin a SZEB képviselője | |
| Tihanyi László a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium képviselője |
XIX-H-1-?? ??. doboz, paginálatlan (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Légiközlekedési Főosztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő