A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.Tovább
"Át lettünk verve"
Magyar munkássors Ausztriában, 1944
„Csak itt döbbent rá, csak itt látott tisztán sok magyar, és itt érezték először igazán, hogy mennyire be lettek csapva.” A magyar és német kormány között 1944 novemberében kötött megállapodás a Dunai Repülőgépgyár Rt. osztrák területre áttelepített üzemeibe önként jelentkező munkavállalóknak és családtagjaiknak a német munkavállalókkal egyenlő elbánást ígért.
Források
HIRDETMÉNY
A harcvonal közelsége miatt a kőbányai, horthyligeti, budatétényi, budafoki, és diósároki üzemekben a nyugodt és eredményes munka lehetősége nem biztosítható.
A magyar és német kormány ennek tudatában egyetértőleg úgy határozott, hogy a Me. 109. typ. repülőgép és a hozzátartozó motorgyártását végző üzemeket a volt Ausztria területére helyezi át.
Az áttelepüléssel érintett magyar tulajdonban lévő gyártási eszközök és termelvények továbbra is magyar tulajdonban maradnak. Az áttelepített üzemeket a hazai magyar vállalatok leányvállalatának kell tekinteni, és az üzemek magyar vezetés alatt maradnak. Az üzemek Magyarországra visszatelepülnek, mihelyt a katonai helyzet megengedi.
A fenti kormányzati döntés következtében a mai nappal megkezdődik a sárkány- és a motorgyárak teljes leszerelése. Német részről gondoskodás történt, hogy a leszerelt anyagok és berendezések a lehető leggyorsabban a kijelölt helyre szállíttassanak.
A magyar munkavállalók folyamatos foglalkoztatása életlehetőségeinek fenntartása érdekében a kormány biztosította annak lehetőségét, hogy munkavállalók önkéntes jelentkezés alapján a volt Ausztria területén elhelyezendő új magyar repülőgép- és motorgyárban munkájukat folytathassák.
A két kormány között 1944. XI. 14.-én megegyezés jött létre e tekintetben, hogy az önként jelentkező munkavállalók és családtagjaik minden vonatkozásban különösen élelmezésük és fizetésük tekintetében a német munkavállalókkal egyenlő elbánásban részesüljenek. A német kormány a magyar munkavállalók kulturális és szociális igényeit a lehetőség határain belül tekintetbe veszi.
Felszólítom a munkavállalókat, hogy a közös cél és saját életlehetőségeik biztosítása érdekében folyó hó 25-ig az üzem-, ill. osztályvezetőknél jelentsék be, hogy hajlandók-e az áttelepülő gyárral együtt a volt Ausztria területére eltávozni. Önként jelentkező családfenntartó munkavállalók családtagjaik számát, nemét és korát is jelentsék be. A Németországba áttelepülő munkavállalók katonai mentességüket megtartják.
Budapest, 1944, november 15.
A miniszter rendeletéből:
vitéz Kóthay István s. k.
hüsz. pk. [hadiüzemi személyzeti parancsnok]
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Dunai Repülőgépgyár Rt. Hadiüzemi Személyzeti Parancsnokának iratai (Z 1417); 2. tétel. [MOL-Z-1417-2.-1944]
186./1944. december 5.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő