Megindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.Tovább
Magyar honvéd csehszlovák földön
1968-as hangulatjelentések a magyar–csehszlovák határról
„A szovjet–csehszlovák tárgyalások helyével kapcsolatosan felmerült: „Különös”, hogy a szovjet és a csehszlovák politikusok a nemzeti függetlenségről vitatkoznak és mindezt „magyar” területen teszik. Az a hely, ahol a tárgyalás van, a „történelmi Magyarország”, amely „nem illeti meg a csehszlovákokat.”
Képfeliratok, falfirkák, plakátok
Szlovák területen talált feliratok, 1968. szeptember 4. (1-7.)
 |
| „Lenin vstavaj! Presvedč Brežneva, že i KSČS je tvoja idea!" Fordítás: „Lenin kelj fel! Győzd meg Brezsnyevet, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt is a te eszméd!" |
 |
| „RUSI VON! SMRŤ ZRADCOM NÁŠHO ĽUDU!" Fordítás: „Oroszok ki! Halál a népünk árulóinak!" |
 |
| „KOLABORANTMI NA PANKRÁC!" Fordítás: „Kollaboránsok a Pankrácba!" (Pankrác - börtön Prágában - valószínűleg erre utal a felirat) |
 |
| „NECH ŽIJÚ DUBČEK I SVOBODA NAVEKI" Fordítás: „Dubček és Svoboda örökké éljenek." |
 |
| „RUSI HURÁ ČAVTE DOMOV" Fordítás: „Oroszok hurrá, sziasztok haza." |
 |
| „MAĎAROM SLÁVA" Fordítás: „Dicsőség a magyaroknak." |
 |
PĽUJE NA VÁS CELÝ SVET, OKUPANTI CHOĎTE HED! Szlovák-magyar nyelvű felirat: Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza. |
Nove Mestóban és Piestanyban 1968. augusztus 31-én talált falragaszok fényképfelvételei (8-11.)
 |
| Nem menjetek át a történelembe ártatlan emberek lemészárlásával. Magyarok! Tetszik-e nektek, hogy az oroszok nálatok odahaza vannak? Nekünk nem. |
 |
| Katona. Mit felelsz majd édesanyádnak, ha majd megkérdez: Fiam, ki ellen harcoltál ČSSR-ben? Így válaszolsz: „Géppisztolylyal fenyegettem olyan mamákat, mint te vagy anyám!" |
 |
| Magyarok, menjetek haza! Hív a haza! |
 |
| Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza! |
A Magyar Néphadsereg által ellenőrzött területen talált feliratok fényképfelvételei (12-17.)
 |
| LÁSKU VLASTENCOM - Opovrhnutie ZAPREDANCOM PRAVDA ZVÍŤAZÍ A szlovák szöveg mellett a magyar fordítás kisebb betűkkel: Szeretet a hazafiaknak, megvetés az árulóknak. Az igazság győz. |
 |
| Občania, zachovajte rozvahu! Rozvaha a rozum je to, čo chýba našim okupantom. Nedajte sa vyprovokovať! Fordítás: Polgártársaink, legyetek megfontoltak! A megfontoltság és az ész az, ami hiányzik a megszállóinknak. Ne hagyjátok magatokat provokálni! |
 |
| ZSSR/ČSSR. „Mor ho Detvo môjho rodu." Kto chce hýbať svetom, nech pohne sám sebou! Fordítás: Aki a világgal akar mozgatni, annak saját magát kell megmozdítania! |
 |
 |
 |
| Rezolúció
|
1968. augusztus 27-én, Nyitrán talált feliratok fényképfelvételei (18-25.)
 |
| Okupace je vůl! Fordítás: A megszállás egy ökör! |
 |
| Kidöntött útjelző tábla (Tapolcsány és Léva felé) |
 |
 |
| Bútorüzlet fotója Fordítás: Megjött az orosz cirkusz! Artisták a Lengyel Szocialista Köztársaságból, a Német Szocialista Köztársaságból, a Magyar Népköztársaságból, a Bolgár Népköztársaságból és a Szovjetunióból. Ne ingereljétek őket!
|
 |
| Brežnev do riti! Fordítás: Brezsnyev [menjen] a fenébe/pokolba (vulg.) |
 |
| Maďari za Dunaj! Fordítás: Magyarok a Dunán túlra! |
 |
ŽSSR=SS Szovjetúnió=SS |
 |
| Okupacia je vol! Fordítás: A megszállás egy ökör! |
 |
Jelzet: MNL OL XIX-B-1-ai-4331-1-a-1215/1968. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Belügyminisztérium Titkárság.- Eredeti, fekete-fehér fényképfelvételek.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 26.
1941
1941
Theodore Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.Tovább
1942
New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet...Tovább
1948
A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.Tovább
1959
Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő